Létrehoztak egy új kormányzati, minisztériumi struktúrát, amely a legalacsonyabb szinten igyekszik kezelni az ágazati szakpolitikai konfliktusokat, kialakították a megyei kormányhivatalokat, valamint a jövő év elejétől működésbe lép a járás rendszer is - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn, éves miniszteri meghallgatásán az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában.
Miniszteri kötelességének tett eleget a Kúria elnökének írt levelével, amelyben javaslatot tett a bíróságok ítélkezési gyakorlatának felülvizsgálatár - fogalmazott a miniszter az MSZP-s Lamperth Mónika kérdésére, mely azt firtatta, hogy Darák Péter Kúria-elnök válaszlevele ismeretében Navracsics Tibor újra megírná-e ezt a levelet.
Navracsics Tibor kijelentette, éppen az igazságszolgáltatás függetlenségéből adódóan, tevőlegesen nem tud, és nem is akar az igazságszolgáltatás működésébe beavatkozni, ugyanakkor az elmúlt időszakban több olyan ügy volt, amelynél a magyar közvélemény felháborodással fogadta az ítéletet. Ezt jelezte a Kúria elnökének, illetve arra kérte, hogy a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja vegye ezt is esetleges szempontnak az ítélkezési gyakorlat elemzése kapcsán. "Olyan általános jelenségről van szó, amelyet mint politikus szükségesnek tartottam jelezni a Kúria elnökének" - mondta Navracsics Tibor.
Európában sem példa nélküli, hogy konkrét ügyekben véleménynyilvánítással él a miniszterelnök, miniszter vagy politikus a bíróságok tevékenységével kapcsolatban - mondta a miniszterelnök-helyettes. Ugyanakkor úgy vélte, konkrét ügyben nem szólalt meg, és a jövőben sem fog egyetlen esetben sem véleményt nyilvánítani a bíróságok ítéletével kapcsolatban.
A miniszteri meghallgatáson az MSZP-s Bárándy Gergely azt kérdezte, hogy miért nem szavaz még mindig az Országgyűlés a bírósági törvényhez benyújtott módosító javaslatokról, amelyeket a Velencei Bizottság észrevételei nyomán terjesztett be a tárca mintegy két hónappal ezelőtt. Navracsics Tibor erre elmondta: gyakorlati okai vannak, hogy nem szavaztak még erről, nincs "politikai hátsó szándék" vagy "trükközés". Továbbra is folyamatosan egyeztetnek az Európa Tanáccsal ebben az ügyben és a médiatörvénnyel kapcsolatban is.
A tárcavezető emlékeztetett: január 1-én léptek hatályba az első eljárásgyorsítást célzó rendelkezések, így pontos adatot nem tud mondani, de utalt arra, hogy a kiemelt ügyek infrastrukturális támogatására többletforrást kaptak a bíróságok tavaly, így ennek kell, hogy legyen hatása a nagy volumenű ügyeknél. Terveik szerint két új bíróságot nyitnának, hogy Budapest és környéke ügyterhét csökkentsék - tette hozzá a miniszter.
Navracsics Tibor, az előző miniszteri meghallgatás - Pintér Sándor belügyminiszter bizottsági beszámolójának - elhúzódása miatt nem kívánt szóban beszámolni az általa vezetett minisztérium elmúlt egy, illetve két éves munkájáról, hanem azt az összegző füzetet ajánlotta a képviselők figyelmébe, amelyet a bizottsági ülésen osztottak ki.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium eddigi tevékenységét mintegy 150 oldalon összefoglaló kiadvány a tárcához tartozó államtitkárságok, valamint a Miniszteri Kabinet és a minisztérium nemzetközi kapcsolatait mutatja be. Navracsics Tibor a füzet előszavában hangsúlyozza, hogy a jó állam megvalósítása érdekében az elmúlt két évben számos mélyreható változtatást hajtottak végre az állam működésében.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy létrehoztak egy új kormányzati, minisztériumi struktúrát, amely a legalacsonyabb szinten igyekszik kezelni az ágazati szakpolitikai konfliktusokat, azok ugyanis a korábbi szerkezetben dominánssá váltak és hátráltatták az összkormányzati érdekek érvényesülését. Emellett utalt a megyei kormányhivatalok létrehozására, valamint a jövő év elejétől működő járási rendszerre.
Az igazságszolgáltatás reformján belül a bíróságok hatásköreinek rendezését és a gyermekbarát igazságszolgáltatás programját emelte ki Navracsics Tibor.
(MTI)
