István király mindmáig meghatározó döntése a nyugati kereszténység választása volt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szombat este Veszprémben, több száz érdeklődő előtt.

István király nem az államalapítással alkotott igazán nagyot, hanem "az a döntése volt merész, amikor elkötelezte Magyarországot a nyugati kereszténység, a nyugati kultúra mellett" - mondta a Szent István-napi ünnepség szónoka, hozzátéve: ennek természetes, logikus következménye volt az államalapítás.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter rámutatott: első királyunknak sokan mondták, hogy jobb nekünk kelet felé fordulni, hatalmasabb erők mozdulnak ott meg, ő viszont tudta, hogy a mi jövőnk a nyugati kereszténységben rejlik. István király Nyugat-Európa mellett döntött - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Szavai szerint történelmünk során többször megismétlődött ez a "döntési helyzet": a tatárjáráskor IV. Béla királyunknak is mondhatták, hogy most már keletről jön az erő, de a török hódoltság alatt is sokan mondták, hogy az oszmán birodalommal kell kiegyezni; hanyatlik a nyugat, keleté a jövő. Mégis - mutatott rá - minden jelentős magyar király kétség nélkül, mindig a nyugati keresztény világ mellett döntött.

"Magyarország helyét mindig a Nyugat-Európához való kötődés jelölte ki" - fogalmazott Navracsics Tibor, hangsúlyozva, "ez Szent István öröksége".
A politikus szavai szerint "mindent" ő hagyott ránk. Ha most politikáról, közéletről, hagyományainkról, vallásunkról, családunkról beszélünk, "akkor Szent István-i kategóriákban gondolkodunk". Hozzátette: "mi politikusok, bármilyen éles vitákat is folytatunk, de azok a fogalmak, amelyekről beszélünk, Szent István fogalmai".

Minden, amit kaptunk, minden, amire vigyáznunk kell, Szent Istvántól származik - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az évszázadok során a magyar nemzet minden egyes tagjának "valamilyen módon gazdálkodnia kellett Szent István örökségével".

A magyarságot a legnehezebb időkben is az tartotta meg, hogy volt egy mély hit a magyar nemzetben, amely szerint a magyar nemzetnek küldetése van, és ez a küldetés a Kárpát-medencéhez kötődik" - mondta. Rámutatott: az Árpád-házi királyok voltak az elsők, akik a Kárpát-medence területén "politikai integrációt" tudtak megvalósítani tartósan és békésen.

Mint mondta: a magyarok az évszázadok során sok országgal, sok néppel vívtak háborút, de "soha nem háborúztak a horvátokkal, a csehekkel, a szlovákokkal", hanem a Kárpát-medence népeivel mindig is - egészen Trianonig -  békésen egymás mellett tudtak élni. Ez szintén Szent István örökségének része - jegyezte meg.

Szavai szerint Szent István nem csak a múltat és a jelent tekintve, de a jövőre nézve is kötelez minket. "Kereszténység, európaiság és modern magyar államiság; ezek azok a kötelezettségek, amelyekkel mindannyian tartozunk a saját közösségünknek, saját nemzetünknek" - hangsúlyozta. Szent István öröksége tehát nem egy múltbeli lezárt, muzeális emlék, hanem mindennapjaink ügye.

Navracsics Tibor a beszéde végén megemlékezett a néhai Mádl Ferencről, volt köztársasági elnökről, aki Szent István-i értelemben is gazdagította a magyar nemzetet.

Az ünnepségen a város posztumusz Veszprém tiszteletbeli polgára címet adományozott Mádl Ferencnek. A kitüntetést Mádl Dalma, a néha államfő felesége vette át Porga Gyulától (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármesterétől.

(MTI)