Az első és mintaként szolgáló közmunkaprogramokat várhatóan július elsejével hozzák nyilvánosságra, és szeptembertől indulhatnak majd be - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön Veszprémben, egy gazdasági fórumon.

Január elsejétől pedig már több szinten is lehetővé teszik közmunkások igénybe vételét - tette hozzá. Rámutatott: nemcsak a nagy infrastrukturális építkezéseknél, hanem a mezőgazdaságban is mód nyílik a közmunkások igénybe vételére.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: ma Magyarországon egymillióval kevesebben dolgoznak, mint például a hasonló méretű Csehországban, s erre a különbségre semmiféle ésszerű magyarázat nem található. A kormány kiemelt gazdaságpolitikai célja egymillió munkahely teremtése az elkövetkező tíz évben - emlékeztetett Navracsics Tibor. Rámutatott ugyanakkor: nem szükségszerűen új munkahelyekről van szó. A csehországi példánál maradva ugyanis az egymilliós különbség részben abból adódik, hogy nálunk kevesebben dolgoznak legálisan, mint ott. Szerinte a sikeres gazdaságpolitika nemcsak minőségi, hanem mennyiségi kérdés is.
Kifejtette: nem csak az számít, hogy milyen képzettségű a munkaerő, és milyen a piaci eredményesség, hanem az is fontos, hányan dolgoznak. Többen több értéket tudnak előállítani - jegyezte meg.

A miniszterelnök-helyettes szerint a közgazdászok "rendre a társadalompolitika területére sorolják a demográfiát, miközben az egyik legégetőbb probléma gazdaságfejlesztési szempontból is. Szavai szerint felül kell vizsgálni a nyugdíjazás és segélyezés rendszerét, mert nálunk kimagaslóan nagy a "gazdasági inaktívak" aránya. Az uniós tagországok között az utolsó előtti helyen vagyunk (csupán Máltát előzzük meg) a lakosság gazdasági aktivitását tekintve. Navracsics Tibor szerint a gazdaság fejlődése tartós és fenntartható pályára csak úgy állhat, ha az elkövetkező években "szépen, lassan elérjük" a 3-5 százalékos gazdasági növekedést.

Rámutatott: az Új Széchenyi Terv és a Széll Kálmán Terv "azokat az alapvető elemeket kívánja biztosítani, amelyek a gazdaságban lévő pénz intenzívebb mozgását lehetővé teszik. Könnyebb legyen hozzáférni a fejlesztési pénzforrásokhoz, s hatékonyabban működjön az a közigazgatás, amely elbírálja a pályázatokat - sorolta a közigazgatási tárca vezetője.

Navracsics Tibor kitért arra is, hogy a természeti katasztrófa Japán gazdasági növekedési ütemét 3-4 százalékkal veti vissza, és ez kihat az Európai Unió gazdaságára is. Szerinte az uniós gazdasági növekedés kilátásait körülbelül 0,5 százalékkal kell lejjebb vinni, azaz nagyjából feleződik az előzetes prognózis. Ebben a helyzetben "hihetetlenül" felértékelődik egy ország politikai és gazdasági stabilitása, s Magyarországon a gazdasági stabilitás adott tényező - fogalmazott a vezető kormánypárti politikus.

A kormány a gazdaságpolitikai stabilitás, a "külső hitelesség" fenntartása jegyében rendelte el az idei évre 250 milliárd forint költségvetési összeg zárolását, amelyet biztonsági tartalékként tett félre - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Utalt arra is, hogy tavaly június óta összesen már 500 milliárd forintot "vettek ki" a kormányzati szférából, ugyanis tavaly is volt kétszer 120 milliárdos megszorítás. Ennek az volt a célja, hogy a 3,8 százalékos költségvetési hiányt tartani tudjuk, illetve átcsoportosítható legyen a vállalkozások számára adósságcsökkentésre - emlékeztetett Navracsics Tibor.

(MTI)