A bíróságok nyilvánosságának erősítését szorgalmazta Navracsics Tibor igazságügy-miniszter és Darák Péter, a Kúria elnöke egy szakmai konferencián szerdán, Budapesten.
Navracsics Tibor a konferencián elmondta: Európában az igazságszolgáltatás függetlenségét senki nem kérdőjelezheti meg. Egy olyan zárt rendszer esetén azonban, mint a bíráskodás a függetlenség felelőtlenséghez vezethet, ha nem működnek a belső értékelési mechanizmusok.
Kár lenne tagadni, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatban van a közvéleményben egy általános szkepszis, néha jogosan, néha viszont igaztalanul, mert a korábbi évek mulasztásait kérik számon - tette hozzá a miniszter. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az állampolgári bizalom fontos a harmadik hatalmi ág működéséhez, amely ebből a szempontból az egyik legérzékenyebb terület, hiszen az embereknek el kell fogadniuk egy nem mindig teljesen átláthatóan működő hatalom számukra nem mindig kedvező döntéseit.
Navracsics Tibor szerint az igazságszolgáltatás iránti állampolgári közbizalmat és a jogtudatosságot erősíteni kell, ezért is szükséges a nyilvánosság szélesítése a szakmabeliek és a többi érdeklődő számára, ez képes megnyitni az igazságszolgáltatás zárt rendszerét. A tárgyalások nyilvánossága időnként nagy vitákat kavar, a határozatok nyilvánosságának bővítése irányába tett lépések azonban egyértelműek.
A bírósági ügyek áthelyezésével kapcsolatban - amelyről Martonyi János külügyminiszter pénteken bejelentette, hogy az EU-val folytatott egyeztetések nyomán kikerül az alaptörvényből - Navracsics Tibor elmondta: ezt rövid távú megoldásnak tekintette az igazságügyi kormányzat, de hiába közeledtek az álláspontok az EU-val és Velencei Bizottsággal folytatott tárgyalások során, végeredményben az erről folyó vita az igazságszolgáltatás szempontjából egyre kevésbé volt hasznos.
Kitért arra, hogy a kormány törvénymódosító indítványt nyújt be, amely szerint idén 206 millió forintot, jövőre 618 milliót, a következő öt év alatt pedig 5 milliárd forint többlettámogatást kap az igazságszolgáltatás - a bíróságok, az ügyészségek és az ehhez kapcsolódó szakértői intézetek összesen.
A fővárosban összpontosuló nagy ügyek kezelésére összességében több mint száz új álláshelyet - 35 bírói státust, továbbá 50 tisztviselői és 20 ügyintézői helyet - hoznak létre. Csökkentik a Fővárosi Ítélőtábla illetékességi területét: a Heves megyei ügyek a Debreceni Ítélőtáblához fognak tartozni, ha az előterjesztést elfogadja majd a parlament.
A nyitott bíróság elve nem szenvedhet csorbát, a nyilvánosság nem rendelhető alá a személyiségi jogoknak - hangsúlyozta Darák Péter főbíró, aki szerint többéves csend után tovább kell lépni ebben a kérdésben.
A jogállamiság fontos garanciája, hogy az ítélkező bíró folyamatosan szem előtt legyen, és ehhez járul hozzá a nyilvánosság érvényesülése a bírósági határozatokkal, tárgyalásokkal kapcsolatban - tette hozzá Darák Péter. Szerinte a döntések megismerhetősége a bírói hatalommal szembeni ellensúly.
A Kúria elnöke közölte, a határozatok minél teljesebb nyilvánossága azért fontos a felek számára, mert a mások ügyeiben hozott döntéseken mérhetik le az állampolgárok közötti jogegyenlőséget, valamint az ítélkezési gyakorlat egységességét. A határozatok megismerhetősége, érthetősége, áttekinthetősége erősíti a jogrendszer kiszámíthatóságát és a jogász szakmán belüli információcserét egyaránt - mondta.
Ha egy nagy közérdeklődésre számot tartó ügyben gyorsan hozzáférhetővé válik az ítélet, annak hatása felér egy jogegységi határozattal - fűzte hozzá.
A főbíró emlékeztetett arra, hogy több mint fél évtizede nem folytak a bírósági nyilvánosság meglévő szabályainak indokoltságára irányuló vizsgálatok.
A bírósági határozatok nyilvánossága című konferenciát a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal szervezte.
(MTI)
