Az első célokat elértük, sikerült megteremteni egy ügyfélbarát közigazgatási rendszer alapjait, de hosszú út elején vagyunk, ezért nem pihenhetünk – fogalmazott Navracsics Tibor csütörtökön Budapesten, a fővárosi és megyei kormányhivatalok féléves működésének tapasztalatait összegző, az „Úton a jó állam kialakítása felé Magyarországon” című konferencián .
Amikor elindultunk ezen az úton, világos volt a cél, ami már önmagában jó – utalt Navracsics Tibor a központi közigazgatás és a területi közigazgatás átalakításának egy, illetve fél évvel ezt megelőzően való megkezdésére. Mint kifejtette, akkor is világos volt mindenki számára, hogy az út hosszú lesz és sok új feladat is adódik majd közben, de kötelességük volt hezitálás nélkül nekifogni a munkának, hiszen az állampolgárok elvesztették bizalmukat az államban.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta: vállaltuk, hogy megteremtjük a „jó állam” eszméjét, ehhez vissza kell nyerni az állampolgárok bizalmát, a „jó állam” ugyanis – fogalmazott – értük van.
Navracsics Tibor leszögezte: az államnak a polgárait és a nemzet érdekeinek megvalósítását kell szolgálnia. Tudjuk, hogy anyagi értelemben elképzelhetetlen, hogy mindenki jólétben éljen, de a jóléthez vezető úton az államnak mindenkit segítenie kell.
A társadalom állapota – folytatta a politikus – nem feltétlenül függ az állam állapotától, de azt tapasztalhatjuk, hogy mindenképpen hat rá. A polgárok látják, hogy az ő pénzükből fenntartott rendszer emberei miként öltözködnek, miként viselkednek a különböző szintű hivatalokban, hogyan dolgoznak, hogyan élnek. Az államigazgatásnak – húzta alá – példát kell mutatnia minden területen.
A miniszter a közigazgatás elmúlt évét értékelve felhívta a figyelmet: a területi közigazgatást szinte a semmiből kellett újjászervezni, mégis sikerült megteremteni egy ügyfélbarát közigazgatási rendszer alapjait. Hozzátette: természetesen sok-sok hiba nehezíti továbbra is rendszert, ezért a jövőben tovább kell haladni a megkezdett úton.
A Magyary Programmal kapcsolatban kiemelte: az négy területen rögzíti az alapokat. Ezek a feladat-meghatározás, a szervezeti átalakítás, az eljárások egyszerűsítése, valamint a személyi állomány javítása. „Pontos önkép nélkül elképzelhetetlen a megfelelő állami működés” – fogalmazott, majd hozzátette: az említett területek kidolgozása éppen ebben segít.
Kifejtette: a szervezeti átalakítás a kormányhivatalok és kormányablakok létrejöttével nagy erőkkel indult meg, a következő nagy léptékű feladat a járási rendszer kiépítése lesz, mely a tervek szerint 2013-tól működik majd. Az eljárásokkal kapcsolatban fontosnak nevezte az ügymenetek egyszerűsítését, valamint sok olyan jogszabály felülvizsgálatát, amelyek feleslegesek vagy nehezítik az ügyintézést. A közszolgálat humán erőforrás-kívánalmaival kapcsolatban kijelentette, el kell érni, hogy az állomány egyfajta "közös szellemiséget" képviseljen, és tudja, hogy egyéni érdekeit a köz érdekei alá kell rendelnie.
A miniszter a kormánytisztviselők létszámával kapcsolatban e helyütt megjegyezte: a jelenleg 66 ezres létszámú állomány későbbi bővülése nem feltétlenül jelent új belépőket, hanem arról van szó, hogy a már különböző területi, önkormányzati szinten tevékenykedő munkatársak is a nagy egészhez tartoznak majd.
Navracsics Tibor azzal zárta szavait: hosszú út elején vagyunk, az első eredményeket elértük, de nem pihenhetünk, új erőt kell gyűjtenünk, hogy minél rövidebb lehessen ez az út.
Gál András Levente sikeresnek nevezte a Magyary Programot, mely, mint fogalmazott habitust, hozzáállást képes adni a közszolgálatban dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy a programot folyamatosan alakítani kell majd, hiszen az önmagában nem oldja meg a problémákat.
A Magyary Program - tette hozzá - egyike annak a három sarkpontnak, melyekre szükség van a "jó állam" megteremtéséhez, ősszel pedig következik az igazságügyi és az önkormányzati reform elfogadása - mondta.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közigazgatási államtitkára egyebek mellett hangsúlyozta: szükséges egy egységes hivatásetikai normarendszer használata, időszerű a köztisztviselők javadalmazásának - következő évre vonatkozó - felülvizsgálata, a képzés és továbbképzés fejlesztése, valamint egy hosszú távon működőképes életpálya-modell elfogadása is.
Leszögezte: az általános cél a hatékony nemzeti közszolgálat megteremtése, majd nagyvonalakban ismertette a KIM, valamint a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) által végzett elköteleződés-mérési program eredményeit. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a közszolgálatban dolgozók az elmúlt időszakban erőn felül teljesítve, anyagilag kevéssé megbecsülve dolgoztak, mégis jó részük részt vett a magyar állammal, a magyar közszolgálattal kapcsolatos kérdések megválaszolásában. A válaszolók közel négyszer annyian voltak mint a legutóbbi, 2008-as hasonló felmérésben, ami önmagában is pozitív előjelű, emellett nagyobb hányaduk elégedettséget fejezett ki több, a munkáltatóval kapcsolatos kérdésre.
Természetesen - hangsúlyozta Gál András Levente - sok közszolgálati dolgozó szeretné, ha munkáját anyagilag is jobban megbecsülnék, ennek kereteit azonban úgy kell kialakítani, hogy kövesse a jövő évi költségvetés realításait.
Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár az első egy év munkáját összegezte és megragadta az alkalmat arra, hogy köszönetét fejezze ki a kormányhivatalok munkatársainak, hogy a kezdeti bizonytalanságok ellenére is támogatták törekvéseiket. A kormányváltás időszakában örökölt, széttagolt és bürokratikus államtól a kormányhivatalok és kormányablakok megnyitásáig hosszú volt az út. Számos államtitkárság, helyettes államtitkárság és állami intézmény vett részt a rendkívül összetett projektben - mondta Szabó Erika. Mára pedig - folytatta – túljutottunk a százezredik ügyfélen. Az államtitkár úgy fogalmazott: az állam hosszútávú célja, hogy a járási kormányhivatalok 2013-as megnyitásával közelebb kerüljön az állampolgárokhoz.
Virág Rudolf területi államigazgatás fejlesztésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős helyettes államtitkár és miniszteri biztos előadásában elmékeztetett, hogy egy dezintegrált államigazgatás alakult a rendszerváltás után. Mint mondta, több sikertelen kísérlet után csupán a 2010-es évet követően indult el az államigazgatás azon az úton, melyen már régen kellett volna. Az átalakítás során nehézséget okozott a tizennégy szakigazgatási szerv mérete, valamint a korábbi kudarcok negatív hatása, de az egyértelmű politikai akaratnak és a más területeken beindult sikeres átalakításoknak köszönhetően rekord gyorsasággal zajlott le a folyamat - ismertette. A jövőbeni célokról szólva elmondta, hogy fontos feladatuk lesz a bevételi rendszerek felülvizsgálata, a területi kiegyenlítés és a rendszerszerű megtakarítások.
Az informatikai rendszerekről tartott előadást Vetési Iván, a KEK KH elnöke. Prezentációjában kifejtette, hogy a jelenlegi bonyolult és drága üzemeltetést fel kell váltania egy egységes, átlátható rendszernek. Az egységes nyílvántartási rendszerről szólva elmondta, hogy azok négy alap nyílvántartásra épülő, új szakrendszeri struktúrát ölelnek majd fel: személyi, jármű adatok, cég-vállalkozás és a nemzeti egységes kártyarendszer. Ezek célja a technológiai és jogszabály környezet harmonizációja, egységes platform és keretek kialakítása, valamint az olcsó és hatékony fenntarthatóság - tette hozzá. Vetési Iván előadása végén említést tett az átlátható kormányzati honlapokról, melyek egységes arculatot, szerkezetet és működést valósítanak meg.
Csonka Ernő területi közigazgatásért és választásokért felelős helyettes államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a területi államigazgatás széttagoltságának felszámolása a kormány hatékony és ésszerű állam kialakítását célzó programjával indult el. A szervezeti és funkcionális irányítást, valamint a törvényességi felügyletet a KIM látja el, a különböző állami hivatalok és szervek pedig a szakmai koordinációt. Az egységesítés érdekében rendszeresek az értekezletek a hivatalok vezetőivel, valamint az illetményfelülvizsgálat is megtörtént az érintett szakigazgatási szerveknél - tájékoztatott Csonka Ernő.
(kormany.hu)
