Erős középosztály nélkül nem létezhet stabil demokrácia, mondta a miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádióban.
A nyugati államokban a középosztályosítási program a jóléti állam időszakához köthető. Az 1950-1985 közötti évek jelentették a virágkort, amikor erős állami szerepvállalással, a gazdasági növekedés előnyeit kihasználva újraelosztással tudatos középosztályosítási programot hajtottak végre.
Nekünk ez nem adatott meg; miközben Nyugaton a jóléti államot építették, mi a szocializmusban a nyomort osztottuk újra, fogalmazott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
A miniszter hangsúlyozta, a demokrácia a középosztály uralma, stabil demokrácia nem létezhet erős középosztály nélkül, sőt, ha nem erős a középosztály, akkor maga a demokrácia is veszélybe kerül. Ma Magyarországon alapvetően mások a körülmények, mint a második világháború utáni Nyugat-Európában. Számunkra az újraelosztás már nem kézenfekvő megoldás, mert míg korábban magas adóval is lehetett erős gazdasági növekedést produkálni, ma Közép-Európában adóverseny van, mindenki minél alacsonyabb adószinttel próbálja a befektetőket magához csábítani.
A kormány ezért ellentétes logikával próbálkozik, vagyis minél több pénzt otthagyni, ahol megtermelődik, alacsony adótartalommal lehetővé tenni, hogy a fogyasztás révén pörögjön fel a jövőben a gazdasági növekedés, és mindenki számára lehetővé tenni a felfelé kibontakozást. A tehetségesek esetében az akadályokat kell elhárítani az érvényesülésük elől, a szerényebb anyagi körülmények között élők számára pedig meg kell teremteni annak lehetőségét, ha többet dolgoznak, több pénzt is keressenek.
Az elmúlt húsz évben kevés figyelmet fordítottunk arra, hogy az emberek anyagi helyzete, gazdasági érvényesülésük lehetősége és a politikai intézményrendszer stabilitása összefügg, tette hozzá a miniszterelnök-helyettes. A demokráciával és az 1989-90-es fordulattal szembeni kiábrándultság nagyrészt abból adódik, hogy sokan úgy érzik, semmivel nem lettek gazdagabbak a demokratikus átmenet után, ezért csalódtak ebben a rendszerben. Éppen ezért a stabilitásnak is alapvető kérdése, hogy mennyire teremthető meg az anyagi és műveltségbeli érvényesülés lehetősége.
Navracsics Tibor aláhúzta, a középosztályhoz tartozást nem a munkamegosztásban elfoglalt hely, hanem az öndefiníció határozza meg. Van, akinek az a fontos, hogy jövedelmében, másnak az, hogy a műveltségében legyen középosztálybeli. A kormány feladata pedig az iskoláztatás, a munkahelyi előremenetel vagy a vállalkozás szabadsága révén az érvényesülés lehetőségének megteremtése.
A középosztályhoz olyan emberek tartoznak – magyarázta a miniszterelnök-helyettes –, akiknek nincsenek mindennapi megélhetési gondjai, és rendelkeznek annyi vagyonnal, amely a hétköznapi nehézségeken átsegíti őket. Magyarországon, amikor a lakosság egyharmada a szegénységi küszöb alatt él, ez még ambiciózus terv. De éppen azért van szükség erre a tervre, mert az elmúlt évek folyamatai a társadalom kettészakadásáról szólnak. Ezt a folyamatot kell átfordítani egy stabilizációs középosztályosítási programba.
(Kossuth Rádió, kormany.hu)
