Elfogadható kompromisszumnak minősítette Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes tavaly decemberben – Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának írt levelében – azt, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács elnökét továbbra is kilenc évre nevezzék ki, de a kinevezés csak egy mandátumra szólhasson.
Az Európa Tanács főtitkára eredetileg – derül ki a közigazgatási és igazságügyi miniszter 2012. december 19-én kelt, az MTI-hez hétfőn eljuttatott leveléből – azt javasolta, hogy az NMHH elnökét ne a miniszterelnök nevezze ki, hanem a parlament válassza meg. Navracsics Tibor ehelyett indítványozta azt, hogy a kinevező a köztársasági elnök legyen.
Mint az Navracsics Tibor leveléből kitűnik, Thorbjorn Jagland november 29-én azt javasolta, hogy válasszák ketté az NMHH és a médiatanács elnöki tisztségét. A magyar miniszterelnök-helyettes decemberi válasza szerint azonban ez azt jelentené, hogy lemondanak a 2010-es médiaszabályozás egyik alapvető stratégia eleméről – nevezetesen arról, hogy e két szervezetet azonos elvek alapján ugyanaz a személy irányítsa.
Ami az NMHH-elnök miniszterelnöki kinevezése helyett Jagland által javasolt országgyűlési megválasztást illeti, decemberi válaszlevelében Navracsics Tibor kifejtette: ez olyan alkotmánymódosítást igényelne, amit ő nem támogat, mert nem lenne összeegyeztethető a hatalmi ágak szétválasztásának elvével. Felhívta a figyelmet arra, hogy vannak olyan szervek Magyarországon, amelyek a végrehajtó hatalmi ághoz tartoznak, mégis függetlenek a kormánytól – például a Magyar Nemzeti Bank –, és ezeknek a vezetőit sem a parlament választja.
Navracsics Tibor érvelése szerint az NMHH függetlenségét jobban hangsúlyozhatja, ha elnökét a miniszterelnök javaslatára "a politikailag semleges köztársasági elnök" nevezi ki, ez a megoldás a függetlenség erősebb garanciáját jelentené.
A miniszterelnök-helyettes reagált az Európa Tanács főtitkárának azon elvárására is, hogy az NMHH elnökének kiválasztása világos szakmai követelmények alapján történjen, és hogy nem-kormányzati szervezeteknek (NGO-knak) a személyre nézve javaslattételi jogot kellene adni.
Navracsics Tibor szerint az NGO-knak ugyan nincs olyan demokratikus legitimációjuk, ami lehetővé tenné, hogy joghatást kiváltó módon személyi javaslatot tegyenek a jelöltre, ezért csak konzultációs joguk lehet a folyamatban, ám a kormányzat – mivel elkötelezett a követelmények szakmaiságának erősítése mellett – kész lehetővé tenni nem kormányzati szervezetek számára azt, hogy közöljék a jelöltre vonatkozó indítványukat a miniszterelnöknek, aki azután kinevezési javaslattal él a köztársasági elnök felé.
Navracsics Tibor a levélben megerősítette: a kormánynak elfogadható az a kompromisszumos megoldás, hogy a testület elnökének mandátuma kilenc évre szóljon, de ne legyen megújítható.
"Meggyőződésem, hogy ezek a lépések (a szakmai kritériumok megerősítése, az NGO-k bevonása a jelölési folyamatba, a köztársasági elnök általi kinevezés, valamint a kilenc évre szóló mandátum, kizárva az újraválasztás lehetőségét) kiemeli a Nemzeti Média- ás Hírközlési Hatóság elnökének függetlenségét. Készek vagyunk arra, hogy ezeket a módosításokat javasoljuk a parlamentnek" – olvasható Navracsics Tibor december 19-ei levelében.
A levél nyomán Thorbjorn Jagland ez év január 29-én Brüsszelben közölte: lezárult a párbeszéd Magyarország és az Európa Tanács (ET) között a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről, a kormány kielégítő választ adott a strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet által megfogalmazott aggodalmakra. A főtitkár elmondta: a szervezet nincs abban a helyzetben, hogy beleszóljon, ki vezesse a Médiatanácsot és a szervezet milyen döntéseket hozzon. Az ET csupán arra törekszik, hogy a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszere érvényesüljön a médiaszabályozásban.
(MTI)
