A kormány döntött arról, hogy kikerül az Alaptörvényből az eljáró bíróság kijelölésének jogintézménye, továbbá az nem tartalmazná a bírósági ítéletek miatti különadó kivetésének lehetőségét sem. A kormány az Európai Bizottság által megfogalmazott felvetések megoldására döntött a vonatkozó szabályozás és ezzel összefüggésben az Alaptörvény módosításáról. Az erről szóló javaslatot Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ma nyújtotta be az Országgyűlésnek. Közlemény.
A negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban az Európai Bizottság május 2-án három adminisztratív levelet intézett a magyar kormányhoz, melyben észrevételeket fogalmazott meg a rendkívüli adók kivetésével, a bírósági ügyáthelyezéssel és a politikai reklámra vonatkozó korlátozással kapcsolatban. A magyar kormány célja, hogy az Európai Bizottság által felvetett kérdéseket megoldják, lezárják anélkül, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítana, ezért június 7-én válaszolt az Európai Bizottságnak és jelezte, hogy a három észrevételből kettővel - a rendkívüli adó kivetésével és a bírósági ügyáthelyezéssel - kapcsolatban kész a módosításra.
Bár több uniós tagállamban létezik az ügyáthelyezési gyakorlat, túl sok alaptalan kritika érte emiatt a magyar igazságszolgáltatás egészét, annak függetlenségét, ezért a kormány úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi a bíróságok közötti ügyáthelyezés lehetőségére vonatkozó rendelkezést. A bíróságok aránytalan terhelését és az ügyek elhúzódását szervezeti és szerkezeti átrendezéssel, törvényi szinten fogják kezelni.
Az Alaptörvényből kikerülhet az a bekezdés is, amely azt rögzíti, hogy amennyiben váratlan fizetési kötelezettsége támad a magyar kormánynak – akár az Alkotmánybíróság, akár az Európai Bíróság, akár pedig valamilyen más bírósági vagy jogalkalmazó szerv döntése következtében, – amennyiben nincsenek a kötelezettség teljesítésére megfelelő források, akkor azt különleges teher, adó kiszabásával finanszírozza az állam. Ezt a kérdést a jövőben törvényi szinten szabályoznák a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben, melynek módosítását ma szintén benyújtotta a kormány az Országgyűlésnek. A javaslat alapján a törvénybe bekerülne egy új rendelkezés: amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, ha az államot terhelő olyan mértékű közvetlen kiadás keletkezik, amelynek teljesítésére a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított, a kormány irányítása alá tartozó fejezetekben rendelkezésre álló előirányzatok nem elegendők, akkor a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy meghatározott intézkedéseket hajtson végre (pl. előirányzat-átcsoportosítás, rendkívüli intézkedések, zárolás), vagy javaslatot tehet fizetési kötelezettség (adó, illeték stb.) törvényi szintű megállapítására.
Az Európai Bizottság által felvetett harmadik kérdésben, a politikai reklámok ügyében, még folyik a konzultáció.
A benyújtott alaptörvény-módosítás felruházná a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének feladatával, így azt nem valamely önálló, az Alaptörvényben nem nevesített szerv, hanem az MNB látná el. Az MNB elnöke rendeletet alkothatna a módosítással megállapított új feladatai vonatkozásában is, amely – függetlenül attól, hogy a központi banki vagy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével összefüggő feladatkörében adja azt ki – továbbra is a hatályos alaptörvényi szabályozással megegyező helyet foglalna el a jogforrási hierarchiában. A módosítás egyúttal hatályon kívül helyezi a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szervre vonatkozó hatályos rendelkezést.
A javaslatban a kormány a fentiek mellett az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre egyedi ügyben alkalmazott jogszabállyal összefüggő normakontroll-eljárásában a 30 napos határidő 90 napra történő meghosszabbítását is kezdeményezi.
Az Alaptörvény ötödik módosítása idén október elsejével lépne hatályba.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
