Megválasztotta a kommunista diktatúra működésének feltárására hivatott Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökét és két tagját az Országgyűlés titkos szavazáson hétfőn, kormánypárti javaslatra.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozásáról az alaptörvény rendelkezik, a parlament pedig tavaly decemberben döntött róla.
A bizottság független, önálló költségvetési szerv, büdzséje nem csökkenthető, és munkájának eredményéről átfogó jelentést tesz közzé. A kommunizmus bűneinek feltárása érdekében önállóan és az Országgyűlés kérésére is tehet megállapításokat, előterjeszthet jogalkotási javaslatokat.
A tagoknak jogi vagy társadalomtudományi végzettséget írtak elő, és kikötés volt az is, hogy egyikük sem születhetett 1972. február 14. előtt, vagyis nem lehetett 18 évesnél idősebb a titkosszolgálatok 1990-es átszervezésekor. Kilencéves megbízatásuk egyszer megújítható.
A bizottság tagjai - tudományos, oktatói és más szellemi tevékenységen kívül - keresőtevékenységet nem folytathatnak. Az elnök államtitkári, a tagok helyettes államtitkári díjazásban részesülnek.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának feladata együttműködni az ügyészséggel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetőinek felderítésében. Hatásköre kiterjed a hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő személyes adatainak közzétételére, amihez az érintettek írásbeli megjegyzést fűzhetnek. A bizottságnak a kutatásai alapján büntetőjogilag felelősnek tartott emberekkel szemben büntetőeljárást kell kezdeményeznie a legfőbb ügyésznél.
A bizottság tényállításai bíróságon nem támadhatók, és tagjai sem lesznek felelősségre vonhatók az általuk közölt tény vagy ténymagyarázat, -értékelés miatt. A mentesség nem vonatkozik a büntetőjogi felelősségre. A testület munkáját egy hivatal segíti, amelynél nem dolgozhatnak olyanok, akik 1990 februárja előtt titkosszolgálati tevékenységet folytattak, a rendszerváltás előtt állami vezetők voltak. Kizárták a lehetséges munkavállalók köréből az állampárt egykori tagjait is, kivéve azokat, akiknek a tagsága kilépéssel vagy kizárással szűnt meg. Nem dolgozhatnak a hivatalban egykori munkásőrök és KISZ-tisztségviselők sem.
A testület elnökévé Földváryné Kiss Réka történész-néprajzkutatót, tagjává Ötvös István és Soós Viktor Attila történészeket választották. Megbízatásuk kilenc évre szól.
Az öttagú bizottság fennmaradó két tagját az igazságügy miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nevezhette meg. Pálinkás József MTA-elnök Bank Barbara történészt, Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Máthé Áron történész-szociológust delegálta. Hétfőn mindannyian esküt tettek a parlament plenáris ülésén.
Földváryné Kiss Réka az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett néprajz és történelem szakon. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. Kutatási területe az egyháztörténet és az 1956-os forradalmat követő megtorlások története.
Ötvös István egyetemi docens, tanszékvezető a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jelenkortörténeti tanszékén, Soós Viktor Attila a Külügyminisztérium dokumentációs főosztályának helyettese vezetője, korábban a Magyar Országos Levéltárban dolgozott.
Bank Barbara az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársa, Máthé Áron részt vett a Terror Háza Múzeum létrehozásában és 2012-ig az intézmény működtetésében. Azóta a Századvég Alapítvány kutatója.
Máthé Áron részletes önéletrajza és publikációinak listája a csatolt dokumentumokból letölthető.
(MTI, KIM Sajtó Osztály)