Módosítja a Büntető Törvénykönyvet a kormány, hogy május 1-je után se lehessen önkényuralmi jelképeket viselni. A jövőben büntethető lesz az, aki a köznyugalom megzavarására alkalmas módon viseli az önkényuralom jelképeit. A köznyugalom megzavarásának minősülne az is, ha az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértenék meg. Közlemény.
A módosítással az általános tiltás helyett az önkényuralmi jelképeknek (horogkereszt, nyilaskereszt, sarló-kalapács, ötágú vöröscsillag) a köznyugalom megzavarására alkalmas módon való terjesztését, nagy nyilvánosság előtti használatát vagy közszemlére tételét tiltja meg. A módosítás - amely egyértelműbb és pontosabb megfogalmazást biztosít, valamint elősegíti a jogalkalmazás egységesítését- , mind a jelenlegi, mind a július 1-jén hatályba lépő új Btk.-t érinti.
Az Alkotmánybíróság április 30-ai hatállyal megsemmisítette a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény önkényuralmi jelképek használatát tiltó paragrafusát és alkotmányellenessé nyilvánította, mivel álláspontja szerint az túl tágan határozta meg a büntetendő magatartások körét, ami önkényes jogértelmezéshez és a véleménynyilvánítás szabadságának indokolatlan korlátozásához vezethet. A megsemmisítés fő érve az volt, hogy a büntetőjogi szabályozás nem kellően pontos, konkrét és meghatározott, és emiatt a bírói jogalkalmazás nem válhatott egységessé.
Az önkényuralmi jelképek használatának kérdésében a magyar felfogás összeütközésbe került a nemzetközi gyakorlattal is, az Emberi Jogok Európai Bírósága is kifogást emelt. A mostani döntés szem előtt tartja hazánk sajátos történelmi helyzetét, ugyanakkor eleget tud tenni a kormány az EJEB joggyakorlatának is.
(MTI, KIM Sajtó Főosztály)
