A Kormány örömmel értesült az Európai Bizottság antikorrupciós jelentésének elfogadásáról. A jelentés komoly segítséget nyújthat a korrupció elleni további harcban, hiszen egyfelől felhívja a figyelmet a társadalmat romboló európai szintű káros jelenségekre, másfelől a különböző országok jó gyakorlatát is bemutatja, és ezzel példát mutat a többieknek.
A jelentés elismeri, hogy az 5. Alaptörvény módosítással a Kormány kezelte azokat a brüsszeli aggályokat, amelyek az igazságszolgáltatással kapcsolatban korábban felmerültek.
Az egész ország büszke lehet arra, hogy a kormány által megkezdett korrupció ellenes harc egyik komoly eredményének tartja a Bizottság a megelőzéssel kapcsolatos kormányzati intézkedéseket. A dokumentum kiemeli, hogy Magyarország megerősítette az integritási képzési rendszerét, a megalkotott képzési programok és tréning módszertan az innovatív tanulási folyamatot támogatja. 2013 szeptemberétől a korrupció-megelőzéssel és az integritással kapcsolatos ismeretek beépültek a közszolgálati képzés tantárgyai közé, valamint olyan etikai és integritás témájú tréningek is indultak, melyekkel kilencezer közigazgatási vezető és kormánytisztviselő felkészítése kezdődött meg.
A korrupció elleni küzdelem megjelenik a 2013 őszén életbe lépett új Nemzeti Alaptantervben is, így a 9-12. évfolyamos diákok számára az etikai oktatás fontos elemévé válik a közösségi és társadalmi korrupció problémájának kezelése.
Azonban a korrupció elleni küzdelem még nem ért véget. A Kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy a megkezdett lépéseit folytatva, az állampolgárok erkölcsi és gazdasági jólétét minél inkább elősegítse és a korrupció romboló hatását megszüntesse. Ennek jegyében került sor a pártfinanszírozás szigorítására a politikai kampányok területén. A Kormány előremutatónak tartja a jelentés létét, bár a jövőben az országokat jobban bevonó előzetes egyeztetésekkel mélyrehatóbb elemzéseket is el lehetne készíteni.
A jelentésből látszik, hogy Magyarország az Európai Unió más országaihoz hasonló problémákkal küzd. Az egyes mutatók az unió tagországainak átlagától nem térnek el jelentősen. Fontos kiemelni, hogy az adatok egy része kedvezőbb képet mutat, mint az uniós átlag. A jelentésből látható, hogy az egészségügy területén a hálapénzek jelentik a legnagyobb kihívást. Megnyugtató ugyanakkor, hogy az ország lakossága az uniós átlagnál jobban bízik a magyar közintézményekben. A 2011-ben végzett legutóbbi felmérés óta Magyarországon nőtt a legjobban a közintézmények megítélése.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
