Újabb, a 2012 januárjában életbe lépő alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvény vitáját tartották a héten az Országgyűlésben. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztésében készült, még júniusban benyújtott törvényjavaslat expozéját Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár tartotta.
A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat egységes szerkezetbe foglalja az eddigi szétaprózott jogszabályokban foglaltakat és kiszámíthatóan, egységesebben és egyértelműen szabályozza a magyar népszavazási intézményrendszert. Az új jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, azaz 2012. január 1-jén léphet hatályba.
Az országos és a helyi kezdeményezések eljárási szabályainak egységesítésével a jövőben átlátható és egyszerű keretek között gyakorolhatják a magyar választópolgárok alkotmányos jogaikat. Az új szabályokkal a cél többek között a komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrése, és a jogorvoslat erősítése is, a jogorvoslati határidők meghosszabbítása révén.
Szabó Erika a parlamenti vita kezdetekor ismertette, hogy a javaslat rendelkezik a kezdeményezés szervezőiről, a kérdés hitelesítéséről, az aláírásgyűjtésről, az aláírások ellenőrzéséről, a népszavazás elrendeléséről.
A kitűzött népszavazás lebonyolításának szabályait azonban továbbra is a választási eljárásról szóló törvény állapítja meg.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat megtartja a hatályos szabályozás egyes elemeit, de jelentős változást hoz a kezdeményezés folyamatába, melynek alapvetően három oka van.
Egyrészt, hogy a törvényjavaslat az Alaptörvény népszavazásra vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtását szolgálja. A véleménynyilvánító népszavazás megszűnik, és változnak az Alaptörvényben az országos népszavazásra vonatkozó szabályok. Ennek keretében pontosításra került a tiltott tárgykörök listája. Továbbá kikerült az alkotmányi rendelkezésekből a népszavazási aláírások gyűjtésére nyitva álló időtartam meghatározása is.
Másrészt a javaslat az Alkotmánybíróság határozataiban megállapított alkotmányos mulasztásokat is orvosolja, vagyis megteremti a komolytalan népszavazási kezdeményezések kiszűrésének lehetőségét. Garantálja továbbá, hogy ugyanazon tárgyban ne futhassanak párhuzamos kezdeményezések. Szintén alkotmánybírósági előírás alapján a népszavazási eljárás jogorvoslati határidőit meghosszabbítja.
Harmadrészt pedig a javaslat az idén megalkotott, európai polgári kezdeményezésről szóló európai uniós rendelet végrehajtását is szolgálja, melynek értelmében 2012. április 1-jétől Magyarországon is lehetőség lesz ilyen kezdeményezés támogatására. Az uniós polgárok a rendelet alapján kezdeményezhetik, hogy az Európai Bizottság valamely jogalkotási javaslatot tegyen. Ennek során legalább hét tagállamból származó, összesen egymillió uniós állampolgár aláírását kell összegyűjteni. Magyarországon legalább 16 500-at.
Összességében elmondható, az új szabályozás olyan garanciákat tartalmaz, melyek elősegítik a választópolgárok jogainak gyakorlását, egyben megakadályozzák a visszaéléseket. Ezen garanciák között említette a komolytalan, a referendum jogintézményének tekintélyét aláásó próbálkozások kiszűrését úgy, hogy a jövőben a kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést húsz választópolgárnak kell támogatnia.
Az új szabályozás garantálja azt is, hogy ne futhassanak egymással párhuzamosan azonos tartalmú népszavazási kezdeményezések. Ennek érdekében a javaslat az ugyanabban a tárgyban elsőként benyújtott kérdésnek ad elsőbbséget.
Fontos garanciális elem az is, hogy a javaslat elfogadása esetén az Országos Választási Bizottságnak a népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni jogorvoslatot ezután az Alkotmánybíróság (Ab) helyett a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - bírálná el, ugyanakkor az Országgyűlésnek a népszavazás elrendelésével összefüggő határozatát továbbra is az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni. A törvényjavaslat kimondaná, hogy a Kúria három hónapon belül kell, hogy a kifogásokról döntést hozzon.
Az aláírásgyűjtő ív hitelesítéséről jelenleg az Országos Választási Bizottság, helyi szinten pedig a helyi választási iroda vezetője dönt. Az országos és helyi eljárások közelítése érdekében mostantól a helyi népszavazási kérdések hitelesítése a Helyi Választási Bizottság hatáskörébe kerül. Ha a képviselő-testület elrendeli a helyi népszavazást, annak időpontját a helyi választási bizottság tűzi ki.
Aláírásokat továbbra is az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának másolatán lehet gyűjteni. Ennek tartalmát azonban a javaslat részben megváltoztatja. Az aláírásgyűjtés során az aláíró választópolgárnak csak a nevét és a személyi azonosítóját kell megadnia, a lakcímét a továbbiakban nem. Így elkerülhető a lakcím pontatlan feltüntetése hibájából fakadó érvénytelenség. Szintén változás, hogy az aláírásokkal való visszaélések megakadályozása érdekében az aláírást gyűjtő személy adatait is fel kell majd tüntetni az aláírásgyűjtő íven. Így visszaélés gyanúja esetén a gyűjtő személy kiléte egyértelműen meghatározható. Új szabály, hogy ha egy választópolgár többször is aláírja a kezdeményezést, nem lesz valamennyi aláírása érvénytelen, egy aláírását érvényesnek kell elfogadni.
A népszavazás szervezője 120 napig gyűjtheti az aláírásokat. Az aláírások érvényességének ellenőrzése eddig matematikai becslési módszerrel történt. A népszavazás azonban olyan alapvető fontosságú jogintézmény, hogy – álláspontom szerint – annak során becslésnek nincs helye. Kétséget kizáróan meg kell állapítani, hogy az aláírások száma eléri-e a szükséges számot. Az aláírások ellenőrzése ezentúl azok tételes átvizsgálásával történhet. A javaslat pontosítja az eljárási határidőket is: az eddig hónapokban meghatározott határidők helyett a javaslat napokban határozza meg azokat. Így a határidők számítása vita tárgyát a továbbiakban nem képezheti.
A törvényjavaslat részletes vitáját november 14. és 16. között folytatják, a zárószavazás november végén - december elején várható.
(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóirodája)
