A két világháború között irigylésre méltóan sokszínű és pezsgő szellemi, tudományos és közösségi élet volt Magyarországon, a kulturális diplomácia mai feladata újjávarázsolni ezt a pezsgést - húzta alá Navracsics Tibor a Balassi Intézet kiállításának megnyitóján.

A miniszterelnök-helyettes emlékeztetett: a nyolcvanas évek végén, a kilencvenes évek elején az Amerikai Egyesült Államok már-már monopol világpolitikai helyzetét olyan fogalmakkal magyarázták, mint a „soft power” vagy a „public diplomacy”. A téma szakértője, Joseph Nye úgy vélte: a hatalom nem csak erőből és pénzből áll, hanem sok esetben az attraktivitásból is adódik. Vagyis egy ország kiterjesztheti hatalmi szféráját, ha valami olyat mutat magából, ami vonzó a világ számára és ezáltal nagyhatalomként tűnik fel, noha erőforrásai, népessége korlátosabbak, mint más nemzetekéi - fejtette ki a miniszter.

Navracsics Tibor (fotó: Pelsőczy Csaba)

Emlékeztetett arra is, hogy a XIX. század közepétől fokozatosan kiépülő magyar intézeteket is hasonló elvek alapján hozták létre. A külföldi magyar intézetekről szóló 1927. évi törvény valójában már elismerte a korábban létrejött intézeteket és lendületet próbált adni további magyar intézetek alapításának.

Trianont követően Klebelsberg Kuno szorgalmazására nagyon fontos erőforrásra bukkantunk rá, ami nem más, mint kultúránk, tudományunk, nyelvünk, közös tudásunk - fogalmazott Navracsics Tibor. Kiemelte: azért volt ez akkor különösen fontos felfedezés, mert Trianon után választhattuk volna a saját sebeink nyaldosását, a teljes depressziót, ezzel szemben a nemzet felemelte a fejét. Nem fegyverkezéssel, erővel, fenyegetéssel, hanem kultúrával és tudománnyal bizonyította be az ország, hogy talpra tud állni - jelentette ki a miniszter. Magyarország igazi szellemi-kulturális nagyhatalomként viselkedett, ezt jelzi, hogy a nemzet egyetemeket, külföldi intézeteket hozott létre, iskolákat épített - tette hozzá.

Navracsics Tibor (fotó: Pelsőczy Csaba)

Navracsics Tibor aláhúzta: ha félretesszük a sztereotípiákat, akkor azt láthatjuk, hogy a két világháború között irigylésre méltóan sokszínű és pezsgő szellemi, tudományos és közösségi élet volt Magyarországon. Időben és térben is lépést tartottunk a világ szellemi áramlataival, a természet- és a társadalomtudományokban is kiemelkedő eredményeket értünk el. Ma ennek a pezsgésnek az újjávarázsolása a feladat. A magyar intézeteknek a múlt tapasztalatiból merítve, hálózatként működve kell megmutatniuk a világnak, hogy a magyar nemzet mennyire sokszínű, nyitott, kreatív közösség - zárta beszédét a miniszterelnök-helyettes.

A kulturális diplomáciáért felelős Balassi Intézet “A magyar kulturális diplomácia története” címmel rendezett kiállítást budapesti székházában. A kiállítás egy egész napos kultúrdiplomáciai és szakmai nyílt nap része volt, amelyen részt vettek a Balassi Intézet által felügyelt külföldi magyar intézetek igazgatói és a kultúrdiplomácia képviselői. A megnyitón fellépett a Roma Hungaricum Állami Művészegyüttes is.

(kormany.hu)