Van jócskán tennivalója a magyar EU-elnökségnek. Ez igazolódott be azon a ma kezdődött kétnapos budapesti konferencián, ahol a bűnesetek elszenvedőinek sorsáról esik szó. Nyitóelőadásában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: célunk a megtámadottak, a segítségre szorulók felkarolása.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének támogatásával – március 23-24-ére nemzetközi konferenciát szervezett a Károlyi-Csekonics Rezidencián. Ennek célja az Európai Bizottság munkájának segítése annak a készülő átfogó módosító csomagnak az előkészítésében, amelynek központi elemei a bűncselekmények és erőszak áldozatainak jogai, az ő támogatásuk és védelmük. A konferencia célja, hogy meghatározza az áldozatvédelem fő problémaköreit, majd összhangban a Stockholmi Programmal megoldásokat javasoljon.
Navracsics Tibor rámutatott, hogy az EU tagországai akkor válhatnak igazi közösséggé, ha kormányzásukat minden tekintetben a polgárok szolgálatának rendelik alá. Olyan világot kell termetenünk, ahol szabadabban és nagyobb biztonságban élhetünk. A szabad mozgás sajnos a bűnözők szabad mozgását is jelenti, így az évi 30 millió súlyos bűncselekmény rengeteg EU-polgárnak okozott szenvedést, károkat. Mindnyájan áldozatok lehetünk, egyformán kiszolgáltatottak vagyunk a gonosz erőknek. Ennek megakadályozására és kezelésére nagyon sok a teendő.
Magyarországon tíz évvel ezelőtt már történtek lépések, és a cél az, hogy a civil kezdeményezések mellé állva még hatékonyabbak lehessünk az áldozatvédelemben. Összetett, nehéz feladatról van szó, hiszen az áldozatok magánszféráját is védeni kell, különös tekintettel az idősekre és a gyerekekre.
Morten Kjaerum azt emelte ki, hogy a 27 EU-tagállamból 22-ben a veszteseknek kell fizetni a közigazgatási eljárások során. Így aztán az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatója szerint sokszor igazi bátorság kell ahhoz, hogy az áldozatok felvállalják sérelmeiket. Ennek következménye, hogy nagyon nagy azoknak a száma (80 százalékra becsülik!), akik inkább nem is fordulnak hatósághoz. Nem jó az a rendszer, ami most működik. Nem ritkán a vizsgálati procedúrában másodlagos áldozatok lesznek a sérelmet már egyszer elszenvedők.
Francoise Le Bail kiemelte: Magyarországon a támogató szolgálatok már működnek, de nem mindenütt van ez így. Az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója elmondta: egységes bánásmódot szeretnének megvalósítani mind a 27 tagállamban. El kell ismerni a közvetett áldozatok jogait is, s ami a legfontosabb: a társadalmak áldozatok irányában való mentalitását kellene megváltoztatni.
Viviane Reding videóüzenetében megnyugtatta a jelenlévőket: az Európai Bizottság májusban elfogadásra kerülő csomagja bizonyosan javítani fog a jelenlegi helyzeten. Az Európai Bizottság alelnöke, a jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos a konferencia résztvevőihez fordult, s kérte őket, hogy javaslataikkal, konstruktív elképzeléseikkel segítsék a Bizottságot.
A délutáni szünetet követően a tagállami esettanulmányokról számoltak be az előadók. A konferencia csütörtökön munkacsoportokban folytatódik a budapesti Múzeum utcában lévő Károlyi-Csekonics Rezidencián. De előbb Zombor Ferencet hallgatják meg az EU-országokból érkezett résztvevők. A KIM helyettes államtitkára "A magyar áldozatvédelmi rendszer helyzete és a magyar kormány koncepciója az új európai áldozatvédelmi rendszerről" címmel tart előadást.
(kormany.hu)
