A román kormány képviselője üdvözölte a magyarországi nemzetiségi törvény módosítását, amely visszaszoríthatja az "etnobiznisz" jelenséget, ám csak a gyakorlatban derül ki, hogy működőképes-e a jogszabály - ismertette Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a román külügyminisztériumi államtitkárral a hét elején, Bukarestben tartott megbeszélésének részleteit az MTI-nek adott interjújában.
Latorcai Csaba a következő hónapokban végiglátogatja azt a 11 országot, amely anyaországa a 13 magyarországi nemzetiségnek, és ott ismerteti az országgyűlési képviselők választásáról szóló új magyar törvényt, valamint a nemzetiségi törvény rendelkezéseit. A tárgyalások ezen a héten kezdődtek a román és a bolgár fővárosban.
A helyettes államtitkár elmondta: az egyik legnagyobb újdonság, hogy a tavaly év végén elfogadott törvény az egyénileg gyakorolható nemzetiségi jogokat kiegészíti a nyelvhasználat olyan kollektív formájával, amely lehetővé teszi a történelmileg és földrajzilag kialakult nevek anyanyelven történő használatát.
Latorcai Csaba a közösségi identitás erősítésében óriási előrelépésnek nevezte, hogy ahol 20 százaléknál nagyobb arányban élnek nemzetiségek, ott a közintézmények kétnyelvű megjelölése, a helyben hozott önkormányzati határozatok és a leggyakrabban használt hivatalos nyomtatványok kétnyelvű megjelentetése - ha ezt a helyi nemzetiségi önkormányzat kezdeményezi - nem csak lehetőség, hanem immár kötelező.
A kormányzat azon közösségekre fókuszálna, és oda juttatna állami támogatást, ahol valódi, élő közösségek vannak - fogalmazott Latorcai Csaba. A helyettes államtitkár szerint ebben nagy segítséget jelent a népszámlálás eredménye és a nemzetiségi önkormányzati választások új szabályozása, amelyek valódi társadalmi visszaigazolást jelenthetnek.
Latorcai Csaba reményét fejezte ki, hogy így sikerül az "etnobizniszt" felszámolni. Mint elmondta: a bukaresti kormány többször kifogásolta az elmúlt években, hogy olyanok vesznek részt Magyarországon a helyi román közéletben, akiknek semmi közük a román nemzetiséghez.
Hozzátette: a bukaresti tárgyalásokon szóba került a nemzetiségek parlamenti munkában való részvétele. Az új szabályozással az 1994 óta húzódó, így a legrégebbi alkotmányos mulasztását pótolta a magyar Országgyűlés - fogalmazott Latorcai Csaba. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a 13 magyarországi nemzetiség számára olyan szabályokat kell alkotni, amely mindenki számára lehetőséget biztosít a parlamenti munkában való részvételre.
A nemzetiségek parlamenti munkában való részvételét lehetővé tevő folyamat még nem zárult le, további lépések várhatók - fogalmazott Latorcai Csaba. Mint elmondta: az új jogszabályok a közösségen belül megkövetelik az összefogást, ám a román közösség az egyik legmegosztottabb. Ebbe a kormányok nem szólhatnak bele, ezt helyben, a közösségen belüli párbeszéddel kell megoldani - fogalmazott a helyettes államtitkár.
Latorcai Csaba fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek vállalják át az őket leginkább érintő közszolgáltatások egy részét. A helyettes államtitkár példaként egyebek mellett a battonyai román nemzetiségi iskola fenntartói jogának átvételét említette.
Latorcai Csaba új lehetőségnek nevezte, hogy a médiatörvény eredményeként tavaly szeptembertől újra a korábban megszokott infrastrukturális és finanszírozási feltételek mellett készülhetnek a nemzetiségi műsorok a közszolgálati televízióban.
A helyettes államtitkár a bukaresti tárgyalásokról elmondta: legalább egy év kell ahhoz, hogy a gyakorlatban is lássák, hogyan működik az új nemzetiségi törvény. Hozzátette: látni kell például, hogyan sikerül az Országgyűlésben a nemzetiségi szószóló intézményét a magyar jogrend részévé tenni.
A tárgyalások egyik legfontosabb eredményeként említette, hogy sikerült megegyezni a még elvégzendő feladatok fontossági sorrendjéről.
Latorcai Csaba hozzátette: tárgyaltak a szórványmagyarság helyzetéről, mert a számuk - elsősorban nagyvárosokban, így például Temesváron is csökkent. Mint fogalmazott, ebben az ügyben közös felelősségvállalásra, kormányközi együttműködésre van szükség.
A tárgyaláson emellett a román állami és egyházi vezetők pozitívan értékelték, hogy az új egyházi törvény az elsők között ismerte el a román ortodox egyházat. A decemberben elfogadott jogszabály - jelenleg az Országgyűlés előtt lévő - módosítása tovább fogja bővíteni az elismert egyházak körét - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Szerinte nem okoz gondot a népszámlálási adatok feldolgozásának esetleges csúszása. Mint elmondta: már idén szerették volna a finanszírozásnál figyelembe venni a népszámlálási adatokat, ám ez végül csak 2013-tól lesz szempont.
Latorcai Csaba nem érti Kállai Ernő volt kisebbségi ombudsmannak a társadalmi egyeztetés hiányára vonatkozó felvetését. Mint elmondta: legalább három tárgyalási sorozatot folytattak le az országos nemzetiségi önkormányzatokkal, majd elektronikus társadalmi egyezetés zajlott, amelyhez mintegy 100 észrevétel érkezett.
A helyettes államtitkár emlékeztetett rá, hogy a volt ombudsman javaslatainak kétharmadát átvették a törvény előkészítése során. Hozzátette, értékelésében Kállai Ernő is jónak tartotta az új jogszabály irányait.
A helyettes államtitkár szerint a következő fél év egyik legfontosabb jogalkotási feladata a finanszírozás rendszerének javítása, a pályáztatás, és feladatalapú finanszírozás rendszerének egyszerűsítése, rugalmassá tétele.
(mti)
