Az EU-országok igazságügyi miniszterei pénteki luxembourgi tanácskozásukon - magyar-lengyel-litván kezdeményezésre - közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól.
A magyar elnökség alatti utolsó uniós igazságügyi tanácsülésen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter elnökölt. A tárca értékelése szerint az Európai Unió ezzel az állásfoglalással "történelmi lépést tett a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezetnek az erősítéséért".
"A magyar uniós elnökség vallja, hogy az önkényuralmi rendszerek bűntetteinek elítélése, illetve a méltó megemlékezés a totalitárius rezsimek áldozataira összeurópai feladat. Az európai totalitárius rendszerek - ideértve a kommunista és nemzetiszocialista diktatúrát is - Európa közös történelmének részét képezik. Elengedhetetlen, hogy az egyes tagállamok polgárai megismerjék a más országok által átélt tragédiát, azért is, hogy hasonló borzalmakat soha többé ne lehessen elkövetni" - olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóközleményében.
Az elfogadott dokumentum emlékeztet a totalitárius rezsimek áldozatainak augusztus 23-i emléknapjára, a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának évfordulójára. Egyúttal felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, saját országuk történelmének és sajátosságainak fényében milyen módon történjen a megemlékezés. Ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy indítsanak, illetve támogassanak minden olyan kezdeményezést - programokat, kutatási projekteket, konferenciákat, egyes művészeti alkotások létrejöttét -, amelyeknek célja megismertetni a közvéleménnyel Európa múltjának totalitárius időszakait. Felkéri az uniós végrehajtó testületet arra, vizsgálja meg, miként lehetne elősegíteni, hogy a keleti partnerség kedvezményezettjei és Oroszország is részt vehessen az erre irányuló programokban.
A miniszteri tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Navracsics Tibor beszámolt arról, hogy elfogadták a számítógépes bűncselekményekkel kapcsolatban tervezett uniós szabályozás "általános megközelítéséről" szóló dokumentumot.
Az európai nyomozati parancsról szóló előterjesztés ügyében is előrelépés történt, és "többé-kevésbé" egyetértésre jutottak az általános szempontokat illetően. A szabályozás lehetővé tenné, hogy az egyik EU-tagállam meghatározott esetben egy másik EU-tagállamban végeztessen el nyomozati cselekményt. Vitatott egyelőre a nyomozásmegtagadás lehetséges okainak listája, illetve a költségviselés kérdése.
Annak érdekében, hogy a bűncselekmények áldozatai az eddigieknél jobb védelemben részesüljenek, a miniszterek megállapodtak annak a munkának az ütemtervében, amely az egyes nemzeti szabályozások gyenge pontjainak feltérképezésére irányul - közölte Navracsics Tibor.
A sajtótájékoztatón Viviane Reding igazságügyi EU-biztos elmondta, hogy az európai öröklési rendről szóló tervezet ügyében áttörés következett be ezen a tanácskozáson: egyetértésre jutottak abban, hogy a különböző nemzeti állampolgárságú EU-polgárok, illetve a nem az állampolgárságuk szerinti államban lakó EU-polgárok hagyatéki ügyeiben az alkalmazandó jogot és az eljáró hatóságot alapértelmezés szerint a lakóhely alapján kell meghatározni, de a külföldön lakó örökhagyó számára előre biztosítani kell a választási lehetőséget az állampolgárság, illetve a lakóhely szerinti EU-állam joga és hatósága között.
Reding kitért arra, hogy az EU-tagországok jelentős részében az unió által szabott határidő letelte ellenére még nem él az eltűnt gyerekek ügyében forródrótos információs lehetőséget megteremtő 116-000-ás telefonszám. Kilátásba helyezte, hogy jogsértési eljárást kezdeményez az ez ügyben továbbra is tétlen tagállamok ellen.
Az igazságügyi miniszterek úgy döntöttek, hogy a jövőben az Európai Unió Hivatalos Lapjának az interneten ingyen elérhető változata is hiteles jogforrás lesz, a költséges papíralapú kiadvány mellett.
(MTI)
