Elindult a 2012 – 2014-es évi korrupció megelőzési program társadalmi egyeztetése
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a korrupció megelőzési program tervezetét, amely elsődlegesen a közigazgatási, s részben egyes közszolgálati korrupciós jelenségek visszaszorítását célozza meg. Az antikorrupciós program az elmúlt két évtizedben követett korrupció elleni fellépés meghaladása, hiszen a büntetőjogi eszközök alkalmazása mellett ugyanilyen súllyal jelenik meg benne a korrupció megelőzése is. E program olyan konkrét intézkedéseket tartalmaz, amelyek segítségével a közigazgatási szervezetek napi működésében fog megjelenni a korrupciós kockázatok elemzése, a gyanús esetek feltérképezése, kivizsgálása, illetve lehetőség szerinti megelőzése. A cél az, hogy korrupció jelenségét felismerő, azt elítélő és elhárító közszféra jöjjön létre, továbbá egy olyan társadalmi összefogás életre hívása, amely elősegíti etikai értékeink gyakorlatban való megszilárdítását. A programot a társadalmi egyeztetést lezárását követően fogja tárgyalni a kormány.
A dokumentum megjelentetését hosszú előkészítő munka előzte meg, amely keretében 2011. november 18-án az Állami Számvevőszék elnöke, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a Legfőbb Ügyész és a közigazgatási és igazságügyi miniszter közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kinyilvánították a korrupció elleni fellépés melletti elkötelezettségüket. A program megírását megelőzően figyelembe vették az elmúlt évek több nemzetközi és hazai kutatás elemzéseit a magyarországi korrupciós helyzetről, mely szerint a társadalom súlyos problémának ítéli a korrupció jelenségét és a gazdasági szereplők is a működési környezetüket leginkább akadályozó tényezők között tartják számon.
A felmérések szerint Magyarországon mind a lakosság, mind gazdasági szereplők súlyos gondnak tartják a korrupciót, utóbbiak a működési környezetüket leginkább akadályozó tényezők között tartják számon a korrupciót, amelynek igen káros a hatása nemzetgazdaságra is. A világ több mint ötven országával összehasonlítva a magyarok vannak leginkább meggyőződve arról, hogy a gazdasági tevékenység során az egyes szerelők csak egymás rovására érvényesülhetnek. Makacsul jelen van a magyar társadalomban az a vélekedés, hogy ma tisztességes úton nem lehet érvényesülni, és mindez visszahat az intézményekkel kapcsolatos bizalmatlanságra is.
Ezért az antikorrupciós program alapelvei között szerepel többek között a hitelesség, a társadalmi bizalom kiépítése, a fokozatosság, azaz az egyes intézkedések érvényesüléséhez szükséges időre alapozott bevezetés. Fontos a partnerek bevonása, a megelőzés, amelyben a szervezeti működés átalakítása és a szemléletformálás kerül a középpontba, valamint a múltbéli korrupcióért való számonkérés.
A program azt a célt fogalmazza meg, hogy a korrupció elleni fellépés túllépjen az eddigi lépcsőfokokon, és a büntetőjogi eszközökön túl a közigazgatás, az állam működésében a korrupcióval szembeni ellenálló képessége erősödjön, a büntetőjogi és a megelőzési eszközök tehát egyaránt jelen legyenek. A szervezeti ellenálló képesség növeléséhez a közigazgatásban, az állam működésében jóval hangsúlyosabb az értékek, a közszolgálati hivatás etikai alapelveinek szerepe. Ezáltal a közigazgatás és a közszolgáltatások egyfajta mintát tud adni a gazdasági szféra felé, és így közvetve tud a gazdasági korrupciót is csökkenteni.
A program konkrét célkitűzései, hogy csökkenjen azoknak az aránya, akik szerint a személyes kapcsolatoknak jelentős szerepük van a közhivataloknál folyó ügyintézésben, az engedélyeztetésben, vagy állami megrendelések elnyerésében. Negyedével csökkenjen a korrupcióval érintett közbeszerzések vállalkozások által becsült aránya. Az európai átlagra csökkenjen a vállalkozások körében azok aránya, akik szerint az állami döntéshozókban nincs meg a szándék a megvesztegetéssel és korrupcióval kapcsolatos esetek kivizsgálására, illetve a hatóságok nem képesek hatékonyan bizonyítani eljárásaik során a korrupciót.
A személyi, szervezeti és társadalmi, a korrupcióval szembeni ellenálló képesség növelését szolgálja többek között a Hivatásetikai Kódex bevezetése, valamint az alapvető etikai normáknak, illetve a korrupcióval szembeni értékeknek és ismereteknek a Nemzeti Alaptantervbe történő beépítése, továbbá a lakosság korrupcióellenes ismereteinek tájékoztatási programokkal való növelése. A bejelentés fogadási és bejelentő-védelmi intézményrendszer tényleges kialakítása, valamint a jogszabályok korrupciós kockázatok szempontjából történő előzetes vizsgálata, amellyel a lehetőségeket fogják korlátozni a jobb intézményi működésen keresztül.
A jó kormányzás és az értékalapú szervezeti működés elveit szem előtt tartva kerül bevezetésre az integritásirányítási rendszer. 2012-ben 2 szerv esetében kísérleti jelleggel, majd 2012 végétől fokozatosan először minden minisztériumban, majd az általuk felügyelt intézményeknél. A kormány által megtárgyalandó előterjesztések, valamint a miniszteri rendeletek hatásvizsgálatát a tervek szerint kiegészül a korrupciós kockázatok vizsgálatával, amihez az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe vevő módszertani útmutatót kell kibocsátani.
A korrupciós kockázatok szempontjából át kell tekinteni a közbeszerzési törvény, valamint a nemzeti és közösségi költségvetési pénzügyi támogatások szabályrendszere alkalmazásának tapasztalatait, és meg kell tenni az esetleg szükséges korrekciókat.
El kell végezni a büntető jogszabályoknak a korrupció hatékony visszaszorítása szempontjából történő felülvizsgálatát, és javaslatot kell tenni a szükséges változtatásokra. Mint ismert az új Büntető Törvénykönyv társadalmi egyeztetése is most zajlik, amelynek szintén kiemelt fejezete a közélet tisztasága elleni és korrupciós bűncselekmények.
A külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezmény eredményesebb végrehajtása érdekében javítani kell a gyakorlati végrehajtás hatékonyságát.
Meg kell vizsgálni a nyomozó hatóságok korrupció visszaszorításában részt vevő egységei minőségi és mennyiségi megerősítésének lehetőségeit, ennek finanszírozási hátterét és – lehetőség szerint, elsősorban belső átcsoportosítással – végre kell hajtani a szükséges fejlesztéseket.
El kell érni, hogy a korrupció visszaszorításáért különös felelősséget viselő állami szervek között valamennyi együttműködési területen részletes együttműködési megállapodások jöjjenek létre az érintett szerveknek korrupció visszaszorításában való együttműködésről, és nyomon kell követni az együttműködési megállapodások gyakorlatba való átültetését. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy valamennyi állami szerv, egy a nyilvánosság számára nyitott fórumon keresztül kifejezhesse a korrupció visszaszorítása és a korrupcióval szembeni ellenálló képesség fejlesztése iránti elkötelezettségét. Ennek érdekében a Minisztérium megnyitná a lehetőséget arra, hogy több állami szerv csatlakozzon a KIM, az Állami Számvevőszék, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség a korrupció elleni küzdelemben való együttműködéséről aláírt közös nyilatkozathoz.
A korrupció megelőzési program a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program keretei közé illeszkedik, így a jó állam céljának elérését szolgálja, mivel a korrupció elleni fellépésben az államra kiemelkedő felelősség hárul. Ennek elsődleges terepe az állami szervezetek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítése. A korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb lépése, hogy a korrupcióellenes program megvalósítását a kormányzati szerveknél kezdik. A 2 éves programot uniós támogatások felhasználásával finanszírozzák.
A korrupció megelőzési program tervét a kormany.hu honlapon lehet olvasni.
Ismerje meg a kormány eddigi kormányzati intézkedések korrupciós intézkedéseit.
A dokumentumot március 7-én reggel 08:00-ig lehet véleményezni a [[[ysFLRyPR3GDMa29ycnVwY2lvbWVnZWxvemVzQGtpbS5nb3YuaHU=]]] e-mail címen.
(KIM Sajtó Főosztály)