„A közigazgatás modernizációja: a közszolgálati képzés kihívásai Franciaországban és Magyarországon” címmel tartottak konferenciát a Budapesti Francia Intézetben 2012. március 21-én.
A nagy szakmai érdeklődésre számot tartó, a Nemzeti Közigazgatási Intézet (NKI) és partnerintézménye, a Francia Nemzeti Közigazgatási Iskola - Ecole Nationale d’Administration (ENA), valamint a Budapesti Francia Intézet (BFI) és a Francia Nagykövetség által közösen rendezett találkozón a magyar és francia közigazgatási képviselők és szakemberek beható ismertetést nyertek a közszolgálati életpálya modellről. Nagy hangsúlyt kapott a szakmai etika témája, valamint más hazai és francia gyakorlatok tapasztalatainak megosztása és az interaktív szakmai dialógusok elősegítése is.
A konferencia megnyitójában François Laquieze, a BFI igazgatója rávilágított arra, hogy a magyar és a francia közigazgatás hasonló kihívásokkal néz szembe. Kiemelte, hogy napjaink gazdasági válsága egyaránt érinti az európai közigazgatásokat, amelyre az egyedüli reális válaszlehetőség az európai közigazgatások összehangolása. Max Brunner, az ENA nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese köszöntőjében rámutatott: míg Magyarországon jelenleg folyik a közigazgatás és a közszolgálati dolgozók képzésének reformja, addig a francia közigazgatás nemrég esett át egy jelentős reformon, amelyhez az ENA igyekszik hozzáigazítani képzéseit, ezért mind a magyar, mind a francia fél számára fontos a kapcsolatok szorosabbra fűzése.
Mind az ENA mind az NKI kiemelt szerepet játszik a nemzeti közigazgatás modernizációjában. Az NKI és az ENA bemutatásánál mindkét szervezet képviselője kiemelte a közszolgálati dolgozók tudásigényének folyamatos növekedését az információ-technológia fejlődésével párhuzamosan, így a közigazgatási képzések legfőbb feladata, hogy lehetőséget nyújtsanak a közszolgálati tudás állandó megújulására és fejlesszék a tisztviselők folyamatos változáshoz való alkalmazkodóképességét. Koltányi Gergely, az NKI megbízott főigazgatója elmondta, a közszolgálati feladatok számának növekedése, a közszolgálattal szemben támasztott egyre növekvő társadalmi igények és a csökkenő személyzeti létszám szigorúbb időbeosztást és korszerűbb tanulási formákat követel, ezért a képzések döntő részben távoktatásban valósulnak meg. Hasonló átalakításon esett át az ENA 1945-ös megalapítása óta, legutóbb 2009-ben, tette hozzá Max Brunner. Az iskola nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati képzésre, toborzási rendszerének köszönhetően (az iskolába a versenyvizsga sikeres abszolválását követően, különböző arányban kerülnek be friss diplomás hallgatók, több éves közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkező köztisztviselők és jelentős magánszektorbeli tapasztalattal rendelkező szakemberek) az évfolyamok sokszínűek és kiváló lehetőséget nyújtanak a tapasztalatcserére. A képzésekben közös vonás a stabil, általános ismeretek nyújtása, írásbeli és szóbeli érvelés elsajátítása, az elméleti képzés háttérbe szorítása, a gyakorlat útján történő tanulás. Dr. Széplaki-Nagy Gábor, a Legfőbb Ügyészség helyettes szóvivője és a konferencia moderátora, aki maga is az ENA hallgatója volt, hozzátette, hogy a gyakornoki időszak számára meghatározó élményt jelentett, ahol a tényleges gyakorlat megszerzése mellett komoly felelősséget is kapott.
A konferencia egyik fő témája a közszolgálati életpálya modell volt, mely nemcsak hazánkban, de Franciaországban is a közigazgatás központi kérdése. Míg magyar félről ezt a Magyary Program aktualitása, addig francia oldalról a téma nemzeti vonatkozása biztosítja: François Chambon, a Metz-i Regionális Közigazgatási Intézet (IRA) igazgatója emlékeztetett arra, hogy Franciaországban az állam hozta létre a nemzetet, és nem fordítva. E történelmi tény és a közszolgálatban dolgozók nagy száma (kb. 5,3 millió fő, vagyis a francia lakosság 20%-a) miatt a közigazgatás kérdései Franciaországban egyáltalán nem elhanyagolhatóak. François Chambon elmondta, a francia közigazgatás karrierrendszerű. A közszolgálatban dolgozók előmenetelét elsősorban a szolgálati idő határozza meg, ugyanakkor bizonyos esetekben az előléptetés érdemi alapon, a felettesek értékelése illetve az adott intézmény egyéni döntése révén is megvalósulhat, növelve az alkalmazottak motivációját. Dr. Temesi István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közigazgatás-tudományi Karának docense hozzátette, a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program is hasonló irányba vezetné az új közszolgálati életpályát. A Magyary Program elsődleges célja, hogy a 2011-ben elindított igazságügyi reformmal és önkormányzati reformmal együttesen megteremtse a „jó állam” intézményét. E reformprogram szerves része az új életpálya modell kialakítása, melyben a hatékonyság és a teljesítmény értékei mellett a karrier-elv is fontos szerepet kap. Az új életpálya modellben a minőségelvűségnek már a kiválasztás illetve a képzés szakaszában is jelen kell lennie, mely utóbbiban központi szerepet kap a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, mint a közszolgálati képzés alapintézménye.
A modell megőrizné a karrierrendszer előnyeit és biztosítani a rugalmas alkalmazkodás lehetőségét, mely magába foglalja a horizontális mobilitást, vagyis az életpályák közötti mozgást. A valódi karrier lehetőségek megteremtéséhez szorosan fűződik továbbá az igazságosabb és hatékonyabb díjazási rendszer, mely a fenti francia példához hasonlóan nem kizárólag a szolgálati időre épülne.
A közszolgálati életpályamodellhez szorosan kapcsolódik a szakmai etika szabályozása. Dr. Hazafi Zoltán, a KIM Közszolgálati Főosztályának vezetője részletesen kifejtette a 2012. március 1-jén hatályba lépett közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hivatásetikai elveit. A magyar egységes szabályozással szemben François Chambon kiemelte, hogy a francia közigazgatás a hivatásetikát az egyes szakmákhoz igazodva kezeli, ezért nincs egységes jogforrása. Mindazonáltal elmozdulás történt az egységes szabályozás irányába, egy-egy minisztérium már megfogalmazta a saját etikai kódexét. A francia közigazgatási hivatásetika folyamatos változásának eredménye az is, hogy a szabályozás a tiltásról fokozatosan áttér a megelőzésre. Ehhez alkalmazkodva a közigazgatási képzések körében is kiemelt helyet kap a risk management, amelynek keretén belül a köztisztviselők gyakorlati szituációkban készülnek fel a szabályok alkalmazására.
A konferencia zárásaként az előadók és a résztvevők a tanácskozást sikeresnek, tanulságosnak és nem utolsósorban folytatásra érdemesnek minősítették.
A konferencia szervezői remélik, hogy az elkövetkező esztendők során is vendégül láthatják a közigazgatás modernizációja iránt érdeklődő kollégákat, szakembereket, s az eddigiekhez hasonlóan a jövőben is eredményes szakmai összejövetelek tapasztalataival gazdagodhat minden résztvevő.
(NKI)
