A Brüsszel által javasolt európai ügyészi jogintézmény a jelek szerint kollégiumi struktúrában valósulhat majd meg, tehát az európai ügyészek kollégiumi testületét a tagállamok adhatják össze - vélekedett Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden az EU-országok igazságügyi tárcavezetőinek tanácskozása után.
Az európai ügyész jogintézményének a megteremtését az Európai Bizottság - az unió javaslattevő intézménye - eredetileg azzal a céllal indítványozta, hogy ide tartozzon az uniós költségvetéssel, illetve az abból származó forrásokkal kapcsolatos valamennyi csalás elleni büntetőjogi fellépés.
Mint Navracsics Tibor most elmondta, az eredeti koncepció kudarcot vallott, és felmerült az a kérdés, hogy a brüsszeli bizottság - feladva a valamennyi EU-tagállamra kiterjedő konszenzus reményét - előterjeszt-e javaslatot az úgynevezett megerősített együttműködésre, ami azt jelenti, hogy a tagállamoknak csak egy csoportja kötelezi el magát valamilyen közös jogi szabályozás mellett. A megerősített együttműködés lehetőségét azonban igazából olyan esetekre tartogatják, amikor már minden remény szertefoszlik a teljes körű egyetértésre.
A miniszterek megítélése szerint ebben a kérdésben itt még nem tartunk - mondta a magyar tárcavezető. Hozzátette, hogy a kollégiumi testület a kirajzolódó közös álláspont szerint csak a nagyobb volumenű csalási ügyekben járna el, a kisebb súlyú ügyeket továbbra is a nemzeti ügyészi szervezetrendszer kezelné.
A tanácskozáson - közölte Navracsics Tibor - szó volt az unió tervezett adatvédelmi szabályozásáról is. Érdemi előrelépés nem történt, a miniszterek további szakértői munkához adtak útmutatást a területi hatállyal, illetve az EU-n kívüli országokba irányuló adatexporttal összefüggő kérdésekben.
E tekintetben az alapvető kérdés, amit mindmáig nem döntöttek el, az, hogy a szabályozás az egységes uniós jogi normát jelentő rendelet, vagy a tagállamoknak több mozgásszabadságot jelentő irányelv formáját öltse-e.
Magyarország - mondta Navracsics - alapvetően a rendelet ellen van, mert az európai összevetésben is magas színvonalú magyar adatvédelmi szabályozás minőségét leronthatja, ha az európai átlaghoz akarják igazítani rendelet formájában.
A magyar miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy leginkább a lengyelek szorgalmazzák a rendeleti szabályozást. A németek köztes megoldást pártolnának, nevezetesen azt, hogy a közszférában csak irányelvben szabályozzák az adatvédelmet - több mozgásteret hagyva a kormányoknak -, az egységes piacon tevékenykedő nagy cégekre vonatkozó európai adatvédelmi szabályozásnak azonban célszerű lenne rendeleti formát adni. Navracsics nem zárja ki, hogy magyar részről "akár meg is fontolhatják" ezt az elképzelést, ám az egész adatvédelmi kérdéskör átfogó rendezését nem tartja lehetségesnek a belátható jövőben.
A miniszterek általánosabb szinten is áttekintették az uniós bel- és igazságügyi terület jövőjét. Mint Navracsics elmondta, kirajzolódott az a közös álláspont, hogy a jövőben az újabb és újabb jogszabályok megalkotása helyett inkább a jobb megvalósításra, a konszolidációra, a gyakorlat harmonizálására kell összepontosítani. Magyarország szerint különösen nagy szükség van erre a gyermekek jogaival, a gyermekáldozatok védelmével, a gyermekelhelyezési ügyekben az ítéletek végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben.
A magyar igazságügyi tárca irányítója elmondta: az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az úgynevezett igazságügyi eredménytábla egyik mutatója, nevezetesen az igazságszolgáltatásba vetett lakossági bizalom százalékos aránya tekintetében az 53 százalékos EU-átlagnál lényegesen jobb, 58 százalékos a magyar mutató.
(MTI)
