Navracsics Tibor a magyar uniós félév igazságügyi eredményeiről számolt be a LIBE Bizottságnak.
A magyar uniós elnökségi félév végéhez közeledve az Európai Parlament bizottságai meghallgatják az egyes tanácsi formációk vezetőinek beszámolóit. Június 15-én Brüsszelben Navracsics Tibor, a Bel- és Igazságügyi Tanács igazságügyi formációjának vezetője az EP LIBE Bizottságával ismertette az elért igazságügyi eredményeket. Navracsics Tibor hangsúlyozta: az uniós elnökség elején, 2011. január 26-án szintén a LIBE bizottságnak bemutatott fő igazságügyi célkitűzések megvalósultak. Azt mondta: az igazságügyi tanács magyar elnökségének az unió polgárközelebbivé tételéért, az áldozatvédelemért, a roma integrációért, az adatvédelemért, a gyermekjogokért vállalt lépéseket – olykor a vártnál kicsit nagyobbat is – sikerült megtennie.
A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter emlékeztetett arra: az igazságügy területén a magyar elnökségi program elsődleges szempontként az emberi tényezőt, az Unió polgárainak szolgálatát állította középpontba. Úgy fogalmazott: ennek a célnak az eléréséért a magyar elnökség minden lehetséges eszközt igénybe vett és mára biztosan lehet állítani, hogy sikereket ért el. Ilyen témának tekinthető a személyes adatok védelme, amelyről tanácsi következtetéseket fogadott el az igazságügyi tanács. A magyar elnökség ideje alatt, Gödöllőn kezdődtek meg a hivatalos tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok között a bűncselekményekkel összefüggő személyes adatok védelméről. Az uniós polgárok érdekeit képviseli az Európai Nyomozati Határozat, illetve az előző elnökségtől átvett, az információs elleni támadások témaköre is, amelyekben sikeres tárgyalásokat folytatott a magyar igazságügyi elnökség.
A kisebbségek védelme, a szegénységben élők felkarolása, így kiemelten a romák helyzetének érdemi javítása szintén a magyar elnökség kiemelt témája volt. A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszeréről szóló bizottsági közleményről májusban tanácsi következtetést fogadott el a BIÜT, amivel a tagállamok a keretben való részvételük iránti politikai elköteleződést fejezték ki.
Az unió igazságügyi tanácsa a magyar elnökség alatt, Navracsics Tibor vezetésével nagy lépést tett az áldozatsegítés egységesítéséért és egy magas színvonalú áldozatsegítő rendszer felépítéséért. Az erről szóló útitervet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által szervezett budapesti konferencián mutatták be (az igazságügyi tanácsülésen a dokumentum a „Budapest Road Map” nevet kapta), és a múlt heti BIÜT el is fogadta azt. Jelentős előrehaladásnak tekinthető az öröklési jogot érintő politikai kompromisszum-csomag aláírása is. A témában tárgyalt dosszié célja az örökbefogadás szabályozásának egyszerűbbé tétele az Európai Unión belül. A gyermekek jogainak minél szélesebb körű védelme fontos helyet foglalt el a spanyol-belga-magyar trióprogramban. A korábbi elnökségek munkáját folytatva a magyar elnökség megkezdte az Európai Parlamenttel a trialógus egyeztetéseket, ami a jogalkotási eljárás mielőbbi lezárását jelentheti.
Az utolsó Bel- és Igazságügyi Tanácsülés június 10-én Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnökének, az Unió igazságügyi biztosának, valamint a soron következő elnök Lengyelország igazságügyminiszterének a magyar igazságügyi elnökséget méltató szavaival ért véget Luxemburgban. Az uniós elnökségi félév végéig, június 30-áig még több igazságügyi témájú konferenciát tartanak, ezután Navracsics Tibor Krzysztof Kwiatkowski lengyel igazságügyi miniszternek és a lengyel-dán-ciprusi elnökségi triónak adja át a Bel- is Igazságügyi Tanács igazságügyi formációjának vezetését.
(kormany.hu)
