Az Országgyűlés 2011. november 28-án hétfőn elfogadta az igazságszolgáltatási rendszer reformját, vagyis a bírósági és ügyészségi szervezet átalakítására vonatkozó törvényeket. Az új jogszabályok a bírósági és ügyészségi szervezetek megerősítését szolgálják, mindezzel egy hatékonyabban működű igazságszolgáltatást garantálnak.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények tükrözik azt az igazságügy újjászervezésében érintett szakmai szervezetek által vallott egybehangzó véleményt, hogy a bírósági szervezetet és a bíróságok központi igazgatását meg kell újítani. A törvényjavaslatok előkészítése során a kormány felhasználta az 1997-ben létrehozott bírósági szervezeti és igazgatási modell működésével kapcsolatos tapasztalatokat.

A most elfogadott törvények Magyarország 2012. január 1-én hatályba lépő új Alaptörvényével egyidejűleg lépnek életbe.

Négyszintű bírósági szervezetek

A bírósági szervezet továbbra is négyszintű marad a legfőbb bírói szerv pedig Magyarország új Alaptörvénye alapján a Kúria lesz, alatta lévő szinten az ítélőtáblák, alattuk pedig megyei és városi bíróságok helyett törvényszékek lesznek, 2013. január 1-jétől létrejönnek a járásbíróságok. Különbíróságként működhetnek majd szintén 2013-tól a közigazgatási és munkaügyi bíróságok (ezek a munkaügyi bíróságokat váltják fel), amelyek csak első fokon járhatnak majd el, a határozataik elleni fellebbezést pedig a törvényszékek fogják elbírálni.

Az új igazgatási modell előnye, hogy a szakmai és az igazgatási hatáskörök nem keverednek: a Kúria elnöke a szakmai vezetésért lesz felelős, az OBH elnöke pedig igazgatási kérdésekben dönt.

A megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és az OIT-elnök igazgatási jogkörei az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez kerülnek, akit az államfő jelölésére a parlament választ meg kétharmados többséggel 9 évre a legalább ötéves szolgálati viszonnyal rendelkező bírók közül. Az OBH elnöke újraválasztható, ha lejár a megbízatása, ha pedig a parlament addig nem talál a helyére új elnököt, mandátuma az utódja megválasztásáig meghosszabbodik. Az államfő vagy az Országos Bírói Tanács (OBT) kétharmados többséggel hozott indítványára a parlament megfoszthatja tisztségétől a bírósági hivatal elnökét.

AZ OBH hatáskörébe tartozik a bírósági felsővezetők kinevezése és a bírák kinevezésére vonatkozó indítvány megtétele (a kinevezési jog a köztársasági elnököt illeti meg, valamint az is, hogy - az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása érdekében - másikat jelöljön ki a leterhelt bíróság helyett annak kérésére vagy a legfőbb ügyész indítványára.

Az OBH elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi. Az OBT erős jogosítványokkal bír, igazgatási feladatot azonban nem végez majd. A testület a Kúria elnökéből és 14 bíróból - egy ítélőtáblaiból, öt törvényszékiből, hét helyi bíróságiból és egy munkaügyiből - fog állni. A bírói tanács elnöki tisztségét a tagok tölthetik be félévenkénti rotációval, a tagokat pedig az összbírói értekezletek által delegált küldöttek választják maguk közül.

Bírók kinevezése

A bírói pályázatokról az OBH-elnök dönthet, akár a bírói tanácsok által hozott rangsortól eltérve is, de az álláshely betöltésére csak a rangsor első, második vagy harmadik helyén álló pályázót javasolhatja. Megüresedő álláshely esetén arról is határozhat, hogy az újat a megüresedés helyén vagy más bíróságon kell kiírni, illetve joga van arra, hogy nem ír ki pályázatot.

A bírók jogállását érintő újdonság, hogy háromévenként egy évre ki lehet rendelni őket másik bíróságra a hozzájárulásuk nélkül. Erről, ha törvényszék illetékességi területén belül történik a kirendelés, a törvényszék elnöke dönt, ha azon kívül, akkor az OBH elnöke. A hivatal elnöke egyébként úgy is kiírhat bírói pályázatot, hogy meghatározza azt az időtartamot, amely alatt a bíró más szolgálati helyre kirendelhető. Ez a külön pótlékkal honorált mozgó bírói státusz.

Az új értékelési szabályok szerint először a hároméves kinevezés letelte előtt, majd a határozatlan idejű kinevezést követő 3 év elteltével, ezt követően pedig nyolcévenként kell értékelni a bírákat, de lehetőség lesz soron kívüli értékelésre is. Az értékelés következménye lehet az alkalmatlanság megállapítása, így a bíró felmentése.

A bírói illetményrendszerben 14 fizetési fokozat lesz, a továbblépésre három év elteltével nyílik lehetőség.

A Kúria

Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke igazgatási jogköröket nem gyakorol majd. A főbírót továbbra is az Országgyűlés választja - a minimum 5 éves szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül - kétharmados többséggel 9 évre, a köztársasági elnök jelölésére. Ő nevezheti ki a Kúria kollégiumvezetőit, irányíthatja és ellenőrizheti a Kúria vezetőinek igazgatási tevékenységét.

A Kúria feladata marad a felülvizsgálati kérelmek elbírálása és - amennyiben egy büntetőügy megyei szinten kezdődik - a harmadfokú eljárás lefolytatása. Továbbra is végzi majd a joggyakorlat egységesítését, és dönt az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközéséről, indokolt esetben a megsemmisítésükről, továbbá megállapíthatja, ha a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta.

Az államfő az OBH és a Kúria elnökének személyére december 15-ig tegyen javaslatot, és őket a parlament még ebben az évben válassza meg. A  Legfelsőbb Bíróságot jelenleg vezető Baka Andrást pályázat kiírása nélkül a Kúria tanácselnökének kell kinevezni.    Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Baka András nem lehet a Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak a kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.

Ezt a kritériumot egyébként a Magyar Bírói Egyesület javaslatára foglalták a törvénybe. A bírói testület egyébként még ennél is szigorúbb, nyolcéves szolgálati viszony előírását kezdeményezte.

Gyorsabb igazságszolgáltatás

Az igazságügyi rendszer átalakításának egyik alapvető oka az volt, hogy az állampolgárok úgy látják, az igazságszolgáltatás nem hatékony, a perek akár hosszú évekig elhúzódhatnak. Annak az egyértelmű társadalmi elvárásnak felel meg az új törvény, hogy az igazságszolgáltatást Magyarországon gyorsítani kell, mindenki célja és érdeke, hogy a jogerős ítéletek mielőbb megszülethessenek. Az új jogszabály a bírósági struktúra átszervezésével kívánja hatékonyabbá tenni a bíráskodást Magyarországon úgy, hogy mindeközben megerősíti a bírói függetlenség elvét.

Az új jogszabályok a bíróságok irányítására hivatott szerveket alkalmassá teszik a problémák időben történő felismerésére, a gyors döntéshozatalra és e döntések következetes végrehajtására. Csak hatékony vezetéssel érhető el, hogy a bíróságok működése érdemben javuljon és a nagy ügyforgalmú központi régió bíróságainál is már rövidtávon érzékelhető, pozitív változásokat tapasztalhassanak a jogkeresők.

Nagyobb szerepet kap a bírói munkában a mobilitás is; olyan „mozgó” szakemberek dolgoznak majd a bírói karban, akik egy-egy régió, bíróság ügyhátralékát, rendkívüli ügyterhét dolgozzák fel záros határidőn belül, ezáltal is gyorsítva a bírósági eljárásokat.

Ügyészség

Az új ügyészségi törvény a hatályos szabályozás alapjain nem változtat, továbbra is megőrzi az eddigi struktúrát, mely szerint az ügyészség bár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos, független szervezet. Az ügyészség önálló alkotmányos szervezetként egyetlen más szervnek, így az Országgyűlésnek sincs alárendelve, s a legfőbb ügyész parlament felé fennálló felelőssége is csak a beszámolási és a válaszadási kötelezettségre terjed ki.

Az ügyészségeket érintő törvények elfogadásával egy professzionális, modern ügyészi szervezetrendszer jön létre, amely a lehető leghatékonyabban igazodik az ügyészség hatáskörébe tartozó büntetőfeladatok bővüléséhez, és erősíti az ügyészség közérdekvédelmi tevékenységét is.

Az ügyészség szervezetrendszere szükségszerűen igazodik a bírósági szervezet felépítéséhez (járási ügyészségek, megyei szintű főügyészségek, fellebbviteli főügyészségek és Legfőbb Ügyészség), emellett a katonai ügyészségek megszűnnek, a katonai ügyészek az általános ügyészségi szervezetbe integrálva látják el 2012-től feladataikat, és a katonai büntetőeljárásra tartozók mellett más ügyek felderítésében, nyomozásának felügyeletében és vádképviseletében is részt vesznek.

A teljes szervezetrendszer meghatározása a legfőbb ügyész hatásköre.
Az ügyészséget továbbra is a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, akinek hatásköre – az ügyészségnek az igazságszolgáltatásban betöltött sajátos helyzetét szem előtt tartva – bővül, a jövőben hangsúlyosabb szerepe lesz az egységes ítélkezés, joggyakorlat kialakításában is. A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat. Ezt az eljárás ésszerű időn belüli lefolytatása, illetve soron kívüli elbírálása érdekében teheti meg. A legfőbb ügyész - a közjogi méltóságokhoz hasonlóan - hivatalos és magánprogramjain is személyi védelemre lesz jogosult. A legfőbb ügyészt 9 évre kétharmados többséggel választja meg a parlament, s ha utódját nem sikerül időben megválasztani, mandátuma az eredményes választásig meghosszabbodik.
Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten dolgoznak, utasítást nekik csak a legfőbb ügyész és a felettes ügyész adhat. A legfőbb ügyész a nyomozást bármely nyomozó hatóságtól az ügyészség hatáskörébe vonhatja. A büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint a büntető ügyekben hozott jogerős határozatok ellen felülvizsgálati indítványt vagy jogorvoslatot nyújthat be a Kúriához, illetve jogegységi eljárást is kezdeményezhet. Emellett továbbra is indítványozza közvádas bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a mentelmi jog felfüggesztését.

A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést ezután néhány kivétellel az ügyészek nem maguk végzik majd, hanem az e tevékenységre feljogosított szervezetekkel végeztetik el, az indoklás szerint ez ugyanis speciális felkészültséget, állományt és eszközöket igényel.

Az ügyészi illetményrendszer igazodik a bírói illetményrendszerhez, kifejezésre juttatva az ügyészi feladatok igazságszolgáltatásban betöltött szerepét, társadalmi jelentőségét és az ahhoz mért felelősséget. A bírák és ügyészek fizetése a kormánypárt elképzelése szerint 8-10 százalékkal nő.

Az új szabályozás egyértelművé teszi, hogy az ügyészségre milyen feladatok hárulnak egyrészt a büntető igazságszolgáltatásban betöltött közvádlói, másrészt a közérdekvédelmi szerepéből fakadóan. Ha törvény az ügyészt perindításra jogosítja, az eljárás közérdekűségét vélelmezni kell. Erre a többi között a nemzeti vagyon feletti rendelkezéssel, a közpénzek jogszerűtlen felhasználásával, a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal, a természet és a termőföld védelmével, magánszemélyek fogyasztói szerződéseinek megtámadásával és családi jogállás megváltoztatásával összefüggésben nyílhat lehetőség.

(KIM Sajtó, MTI)