Április 2-án hétfőn este elfogadta az Országgyűlés az adatvédelmi törvény módosítását, mely tovább erősíti a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének függetlenségét. A változtatások figyelembe veszik az Európai Bizottság által felvetett aggályokat.
A módosítással megszűnt az a lehetőség, hogy az államfő a miniszterelnök javaslatára felmentse a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökét, ha az három hónapon túlmenően képtelen eleget tenni feladatainak. A kormányfő csak összeférhetetlenség vagy a vagyonnyilatkozat-tételi előírások megsértése miatt kezdeményezheti az adatvédelmi hatóság elnökének felmentését, az utóbbi esetben akkor, ha lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl. A miniszterelnök indítványát azonban a hatóság elnöke 30 napon belül bíróságon támadhatja meg; a pert a kormányfő ellen kell megindítani az új szabályok szerint a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon, amely soron kívül jár el. Az adatvédelmi hatóság elnökének megbízatását a köztársasági elnök csak akkor szüntetheti meg, ha a bíróság megalapozottnak találja a felmentési javaslatot.
Egy másik módosítás öt helyett tízéves szakmai tapasztalatot ír elő a hatóság elnökének kinevezéséhez, helyettesének viszont továbbra is elég lesz ötéves tapasztalat. A törvénymódosítás emellett lehetővé teszi, hogy az adatvédelmi hatóság elnöke részt vegyen és felszólaljon a parlamenti bizottságok ülésein, s így a Ház elé kerülő törvényjavaslatokat személyesen véleményezhesse. A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba, amit a folyamatban lévő uniós eljárás indokol.
Az új adatvédelmi törvény megalkotását Magyarország 2012-ben életbe lépett új Alaptörvénye indokolta, az új adatvédelmi szabályok megerősítették, hogy a kormány és az Országgyűlés elkötelezett az alapjogok hatékony védelme mellett, a Kormány az állampolgárok alkotmányos alapjogainak védelmét, alapvető garanciális elemnek tartja. Magyarország Alaptörvénye alkotmányos szinten garantálja a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesülésének független hatóság általi ellenőrzését. A magyar Hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, nem része a hierarchikus közigazgatási szervezetrendszernek. Az Országgyűlés 2011.július 11-én elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló sarkalatos törvényt, melynek az alapjogok érvényesítése érdekében meghatározza az információs jogok tartalmát és biztosítsa e jogok hatékony érvényesülését. A törvény elfogadásával döntöttek róla, hogy az adatvédelmi ombudsman helyébe Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság lép.
Az Európai Bizottság március 7-én közölte, hogy az adatvédelmi hatóság függetlensége és a bírói tevékenység felső korhatára ügyében folytatja Magyarország ellen január 17-én megindított gyorsított kötelezettségszegési eljárást, a jegybank függetlenségéről pedig további tájékoztatást kér a magyar kormánytól. A kormány a határidő előtt, március 30-án elküldte válaszait a Bizottságnak a két folyamatban lévő kiemelt kötelezettségszegési eljárás (bírák nyugdíjazása, adatvédelmi hatóság függetlensége) tárgyában, valamint két további, párhuzamosan vizsgált kérdésben (a Magyar Nemzeti Bank és az igazságszolgáltatás függetlensége) készített hivatalos válaszát. A Kormány részletesen tájékoztatta a Bizottságot a már bejelentett, folyamatban lévő, illetve tervezett jogalkotási lépésekről, melyek érdemben választ adnak az Európai Bizottság és az Európa Tanács Velencei Bizottságának észrevételeire.
A Kormány bízik benne, hogy e jogalkotási kezdeményezései, illetve az átadott kiegészítő tájékoztatás megfelelő alapul szolgál ahhoz, hogy a Bizottság a szóban forgó eljárásokat lezárja. A Kormány úgy véli: immár nem lehet akadálya annak, hogy Magyarország belátható időn belül megkezdje a hiteltárgyalásokat az Európai Unióval és az IMF-el.
(kormany.hu)
