Az Országgyűlés e heti kétnapos ülése során elfogadhatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló közigazgatási és igazságügyi minisztériumi javaslatot, dönthet az Alaptörvény alapján előírt bírói nyugdíjazások miatti létszámpótlásból fakadó feladatokról, illetve megkezdődik az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényjavaslat vitája.

Hétfőn délután egy órakor kezdődik az ülés, ahol a napirend előtti felszólalások, interpellációk és kérdések után szavazhatnak a képviselők a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2010. évi tevékenységről szóló jelentésről.

Zárószavazásra kerül sor a Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter által beterjesztett, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslatról. A javaslat elfogadásával dönthetnek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem közigazgatás-tudományi karának jogutódjaként létrejövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetének, működésének és finanszírozásának részletszabályairól. Az intézmény fenntartói jogait a közigazgatási, a honvédelmi és a belügyminiszter közösen gyakorolja a fenntartói testület útján.

Dönthet a Ház a kormánypárti képviselők által beterjesztett bírósági eljárások időszerűségének biztosítása érdekében egyes bírói álláshelyek betöltéséről szóló törvényjavaslatról is. Az új alaptörvény szerint a bírák szolgálati jogviszonya az eddigi 70. életév helyett 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn, ezért jövőre 274 bíró vonul nyugállományba. A körülbelül 40 ezer ügyben eljáró bíró pótlását teszi lehetővé a javaslat.

Három nemzetközi szerződés és egyezmény határozathozatalára is sor kerülhet még hétfőn. Ezek az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság alapításáról szóló Egyezmény és Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló törvényjavaslat és a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv E, F és G Függelékeinek kihirdetéséről szóló törvényjavaslat, illetve a genetikailag módosított szervezetektől mentes Alpok-Adria kezdeményezéshez való csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat.

Szavaznak a képviselők egy innovációs és fejlesztési eseti bizottság létrehozásáról, illetve a „Civitas Invicta" - Szigetvár, a leghősiesebb városról szóló törvényjavaslat módosító javaslatairól is.
A határozathozatalok után szavaz a Ház az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatairól, illetve megkezdődik az állatok védelméről és kíméletéről, a kereskedelemről szóló törvény módosításáról, illetve a fenntarthatóság szempontjának a kereskedelmi központok működésében történő érvényre juttatásához szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitája.

Kedden az Országgyűlésben megkezdődik az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényjavaslat általános vitája, mintegy 6 órás időkeretben. Az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése kimondja, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörével, eljárásaival, szervezetével, működésével kapcsolatos részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A javaslat az Alaptörvény rendelkezéseinek megfelelően olyan hatásköröket állapít meg az Alkotmánybíróság számára, amelyek lehetővé teszik egyrészt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésének megelőzését, másrészt a ténylegesen jogsérelmet okozó alaptörvény-ellenes jogszabály által okozott jogsérelem kiküszöbölését.

(Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Sajtóirodája)