Brusznyai Árpád örökségét 30 évig próbálták kitörölni Veszprém és a nemzet emlékezetéből - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes Brusznyai Árpád, a Veszprém megyei Nemzeti Forradalmi Tanács elnöke emlékművénél tartott megemlékezésen csütörtökön Veszprémben.

Brusznyai erkölcsi tisztaságával, tisztánlátásával, egyenes tartásával, világos nézeteivel utat mutatott mindenkinek, micsoda hatalmas örökség ez - tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter.

A demokratikus átmenet Veszprémben - köszönhetően a Magyar Demokrata Fórumnak és Horváth Balázsnak, az Antall-kormány első belügyminiszterének - azzal kezdődött, hogy félretolták azokat a kommunistákat, akik "a testükkel takarták el Brusznyai Árpád örökségét, akik el akarták halványítani az ő hagyatékát, akik el akarták venni tőlünk az ő szellemiségét" - fejtette ki Navracsics Tibor.

Brusznyai Árpád visszatért a veszprémiek közé, s voltak, akik féltek ettől még 2008-ban is, amikor a Védegyelet Veszprémért közadakozásból emlékművet állított neki a Megyeháza téren. Emlékezetes, mekkora ellenkezést váltott ez ki a város akkori vezetőiből - mondta a miniszter.

Nem csoda, mert Brusznyai öröksége, a mértéktartása, az önfegyelme és a mások fegyelmezésének képessége - ami lehetővé tette, hogy Veszprém a forradalomban is békésen sodródjon - ma is nehéz örökség, amikor "vöröslő fejjel ordítanak politikusok, közéleti személyiségek, amikor mindenki úgy gondolja, hogy szabad uszítani, amikor úgy gondolják, csak ők vannak az igazság birtokában" - folytatta Navracsics Tibor.

Ez arra tanít, hogy polgárnak kell lenni mindig, minden körülmények között: meghallgatni, higgadtan vitatkozni, de soha el nem feledve, hogy Magyarországon csak egy értékrend lehet, a polgári értékrend - húzta alá a miniszter.

Az 1956-os forradalom után kivégzett Brusznyai Árpád titka Navracsics Tibor szerint az, hogy megközelítette azokat az eszményeket, amelyekért érdemes élni: a közösségért, a közösség nemesítéséért, azért, hogy a holnap közössége egy jobb közösség legyen.

A miniszter beszéde után Balogh Elemér író, egykori Brusznyai-tanítvány idézte az emlékezők elé a középiskolai tanár emlékét. Tiszta, bölcs, józan ember volt - mondta róla, aki megvetette a nagyszájú demagógokat.

Az ünnepség koszorúzással ért véget.

Brusznyai Árpádot a Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa - a mellette szóló bizonyítékokat figyelembe véve - előbb életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. Az "enyhe" ítélettel elégedetlen Pap János, az MSZMP helyi vezetője azonban közbelépett, ennek nyomán Brusznyait a Legfelsőbb Bíróság Tanácsa kötél általi halálra ítélte. Megmentéséért több ismert magyar értelmiségi, köztük Kodály Zoltán is közbenjárt a Kádár-kormányzatnál, de sikertelenül. Brusznyai Árpádot 1958. január 9-én kivégezték, testét jeltelen sírba temették.

(MTI)