Teljes egészében átvállalja az állam a hét Veszprém megyei település alkotta Várpalota és régiója környezetvédelmi rehabilitációs program céltársulása 2019-ig esedékes devizakölcsön-tartozásának - jenhitelének -, azaz összesen több mint hárommilliárd forintnak a megfizetését.

A hírt csütörtökön jelentette be Talabér Márta (Fidesz-KDNP) polgármester Várpalotán, a Navracsics Tibor közigazgatási miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Hozzátette: a parlamentnek módosító indítvány formájában benyújtott javaslatot várhatóan két hét múlva tárgyalja a Ház, s a döntés december elsején lép hatályba.

Kiemelte, hogy a jenhitel visszafizetésének állami átvállalása nem növeli az államháztartás hiányát, sem az államadósságot, és a mintegy 3,5 milliárd forint - amelyből Várpalotára csaknem kétmilliárd forint esik - nem befolyásolja az úgynevezett ESA-hiányt (az unió statisztikai módszertana szerinti hiányt) sem.

Talabér Márta közlése szerint a hitel felvétele óta eltelt időben a "hetek" csaknem 1,7 milliárd forintot fizettek vissza, és az évről évre növekvő adósságállomány ellehetetlenítette a települések életét. Szólt arról is, hogy Ősivel szemben - amely 297 millió forinttal tartozik - adósságrendezési eljárás indult, de ezen terhek miatt további települések kerültek volna a csőd szélére.

A polgármester, fideszes országgyűlési képviselő elmondta azt is, hogy a 2004-es uniós csatlakozás után jóval kedvezőbb pályázati lehetőségek nyíltak meg a magyarországi települések előtt, más városokban minimális önrésszel hasonló beruházásokat valósítottak meg, anélkül, hogy az adott települések teljesen eladósodtak volna.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes azt mondta: a kormány szerdai ülésén hagyta jóvá Talabér Márta lobbitevékenységének köszönhetően a devizakölcsön elengedéséről szóló javaslatot, amit alapos szakmai előkészítő munka előzött meg.

Emlékeztetett arra, hogy Várpalota és további hat település - Berhida, Pétfürdő, Öskü, Ősi, Tés és Balatonalmádi - 1995-ben a japán fejlesztési bank által finanszírozott hitelből jelentős környezetvédelmi beruházást hajtott végre, s a hitelkonstrukció akkoriban sikeresnek ígérkezett. Az évek folyamán azonban kiderült, hogy a hitel visszafizetése nagy terhet ró az érintett önkormányzatokra - tette hozzá.

A megvalósult beruházás magában foglalta a megszüntetett bányászati és egyéb ipari tevékenységből eredő környezeti kárelhárítást, szennyvíztisztító kapacitás kiépítését, csatornahálózat fejlesztését.

(MTI)