Azon alapelvek és azok az intézmények, melyeket eddig megismert a Velencei Bizottság - és amelyek szándékaink szerint benne lesznek az új alkotmányban – biztatóak és jó irányba tartó megoldások – mondta el Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter hétfőn, a tanácsadó szervezettel folytatott megbeszélése után.

A miniszterelnök-helyettes korábban levélben fordult a Velencei Bizottsághoz három tárgykörben, az alkotmányozást érintően. „Úgy gondoljuk - idézte fel Navracsics Tibor -, hogy a nagy tekintélyű, komoly nemzetközi tapasztalokkal rendelkező testület iránymutatást tud adni az alkotmányozás során.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: ha megszületik a döntés, akkor a magyar alkotmány lesz az első a világon, mely az emberi jogi fejezetét az Európai Unió Alapjogi Chartájára alapozza. Hozzátette: a Charta nyelvhasználata sok szempontból eltér a megszokottól, így az alkotmányba való átültetése időigényes a jogalkotók számára.

fotó: Botár Gergely

A másik két témakör az Alkotmánybírósággal és annak hatáskörével kapcsolatos, ám – folytatta a miniszterelnök-helyettes – ezek nem elsődlegesen politikai kérdések. Navracsics Tibor hangsúlyozta: az előzetes normakontroll bővítésével, illetve a "populáris akcióval" kapcsolatban számítanak a bizottság véleményére, hiszen – tette hozzá – meg kell vizsgálni, nem okozzák-e az Alkotmánybíróság túlterhelését, valamint hatékonyságának csökkenését.

A Velencei Bizottság elnökét idézve a politikus elmondta, hogy a szervezet képviselői alapvetően jónak látják az irányt az alkotmányozás tekintetében: azok az alapelvek és azok az intézmények,  melyeket eddig megismertek és amelyek szándékaik szerint benne lesznek az új alkotmányban biztatóak és jó irányba tartó megoldások.

A bizottság aggodalmát fejezte ki ugyanakkor a feszes – másfél hónapos intenzív munkát jelentő – menetrend miatt – tette hozzá Navracsics Tibor emlékeztetve: 1995 óta, időről időre felmerül egy új alkotmány megalkotásának szükségessége, tehát a jelenleg is zajló viták közel másfél évtizede kiérlelt témákban folynak.

A baloldali ellenzéki pártok távolmaradása az alkotmányozástól belpolitikai okokra vezethető vissza, hiszen egy alkotmányban olyan szempontok szerepelnek, melyek nem pártpolitikai vonal mentén helyezkednek el – mondta el újságírói kérdésre válaszolva a politikus. Hozzátette: a ma elfogadásra kerülő országyűlési határozat arra szólítja fel az országgyűlési frakciókat , hogy mindegyik frakció terjessze be a maga alkotmánytervezetét, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium pedig megfelelő szakmai hátteret fog biztosítani, bármelyik frakció alkotmányozó tevékenységéhez.

(kormany.hu)