Idén első alkalommal rendezik meg Európában Magyarország, Lengyelország és Litvánia kezdeményezésére a totalitárius rezsimek áldozatainak emléknapját a Ribbentrop–Molotov-paktum aláírásának évfordulóján, augusztus 23-án.
Amikor a régió országai csatlakoztak az Európai Unióhoz, biztonságot és stabilitást vártak a szervezettől. Azt várták – és várják ma is –, hogy a testvériség fogalma valós közösséget teremtsen, hogy ne történhessenek meg olyan események, melyek a 20. században megtörténtek Európában – fogalmazott köszöntőjében Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója.
Tállai Gábor kijelentette: a II. világháborút követő nürnbergi per valós igazságtétel volt, a kommunizmus bukását azonban nem követte ilyen elszámoltatás. Hozzátette: ez az emléknap rólunk, Kelet-Közép-Európa államairól szól, egy mérföldkő lesz számunkra, melyhez igazodhatunk. Itt az idő – szögezte le a Terror Háza Múzeum programigazgatója -, hogy elmondjuk történetünket, s Európa többi népe meghallgasson bennünket. Ez nem egy nürnbergi per ugyan, de több a semminél – zárta beszédét Tállai Gábor.
Jó látni, hogy a közép-európai országoknak van erejük az EU-n belül. Ezt jelzi az a tény, hogy sikerült augusztus 23-át a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává nyilváníttatni, és hogy ettől kezdve ezen a napon együtt emlékezhet Európa, miközben Varsóban 16 igazságügy miniszter egy dekrétumot ír alá azért, hogy a jövőben hasonló események ne következhessenek be, mint amelyek a 20. században bekövetkeztek – mutatott rá Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Ez az a nap, amikor a két diktatúra között végre nem teszünk különbséget – fogalmazott, hozzátéve: nem is jogos a különbségtétel, hiszen függetlenül attól, hogy az egyik diktatúra faji, a másik pedig osztályalapon különböztetett meg, mind a kettő tagadta az emberek élethez való jogát.
Korábban úgy gondoltuk – tette hozzá Rétvári Bence –, hogy mindenki számára ugyanazt jelenti a vörös csillag. A Vöröscsillag-per azonban bebizonyította, hogy nem így van, s rámutatott arra is, hogy nem várhatjuk el Nyugat-Európától, hogy automatikusan ismerje a kommunizmus rémtetteit. A kelet-európai államok feladata lesz, hogy megismertesse velük ezeket a cselekedeteket, s az ebbe az irányba tett első jelentős lépésként tekinthetünk a mai emléknapra – húzta alá az államtitkár.
(Vöröscsillag-per: 2003 februárjában Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke egy utcai rendezvényen ötágú vörös csillagot viselt, ezért önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a Fővárosi Bíróság elmarasztalta. Ezt követően Vajnai Attila pert indított Strasbourgban a magyar állam ellen, melynek eredményeként az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy sérült Vajnai Attila szabad véleménynyilvánításhoz való joga, amikor önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt a Fővárosi Bíróság 2005. november 16-án jogerősen elmarasztalta. - a szerk.)
Navracsics Tibor képviseli Magyarországot a Varsóban rendezett megemlékezésen
Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden, augusztus 23-án részt vesz a magyar uniós igazságügyi elnökség kezdeményezésére megvalósult, a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett első közös, európai megemlékezésen Varsóban. Az eseményen 16 európai igazságügyi miniszter és Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke nyilatkozatot ír alá arról, hogy felelősséggel viseltetnek a totalitárius rendszerek áldozatai iránt, valamint azért, hogy a jövőben hasonló cselekmények ne fordulhassanak elő.
Az aláírók ismét rögzítik azt is, hogy – az Európai Unió igazságügyi miniszterei által júniusban elfogadott tanácsi következtetés értelmében – augusztus 23. a totalitárius rezsimek áldozatainak emléknapja, amelyről minden állam saját döntésének megfelelően emlékezik meg. A magyar igazságügyi miniszter Varsóban részt vesz és felszólal az ebből az alkalomból megrendezett szakmai konferencián, ahol jelen lesz Dr. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is. Navracsics Tibor ezután Krzysztof Kwiatkowski lengyel igazságügyi miniszterrel együtt megkoszorúzza a totalitárius rezsimek magyar áldozatainak Varsóban állított emlékműveket. (Interjú készíthető, elérhetőség és program alább.)
Az emléknapról
Az EU-országok igazságügyi miniszterei a magyar uniós elnökség utolsó igazságügyi ülésnapján döntöttek arról, hogy – magyar–lengyel–litván kezdeményezésre – közös állásfoglalásban emlékeznek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól. Az Európai Unió ezzel az állásfoglalással történelmi lépést tett a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezetnek az erősítéséért. Az elfogadott dokumentum rögzíti, hogy augusztus 23-án, a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján az aláíró államok a totalitárius diktatúrák áldozataira emlékeznek, egyúttal felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, saját országuk történelmének és sajátosságainak fényében milyen módon történjen a megemlékezés. Ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy indítsanak, illetve támogassanak minden olyan kezdeményezést – programokat, kutatási projekteket, konferenciákat, egyes művészeti alkotások létrejöttét –, amelyeknek célja megismertetni a közvéleménnyel Európa múltjának totalitárius időszakait, nem utolsósorban pedig felkéri az uniós végrehajtó testületet arra, vizsgálja meg, miként lehetne elősegíteni, hogy a keleti partnerség kedvezményezettjei és Oroszország is részt vehessen az erre irányuló programokban.
(kormany.hu, KIM - Sajtóiroda)
