Bakondi György tűzoltó altábornagy, kormánybiztos, Nagy Anna kormányszóvivő és az újjáépítés vezetői ma sajtónyilvános szemlét tartottak a vörösiszap-katasztrófa által sújtott térségben, ahol megtekintették a helyreállítás menetét Kolontáron és Devecserben.
Az újjáépítés és a helyreállítás az ütemterv szerint alakul, így minden jel arra utal, hogy a kormány korábbi döntésének megfelelően június 30-ig befejeződhet az újjáépítés. A kormánybiztos meghallgatta az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ (UKKK) parancsnokának, a felügyelők koordinátorának, a jogi munkacsoport és a kivitelező vállalat vezetőjének, a Mal Zrt. állami felügyeletében részt vevő munkacsoport és a megyei védelmi bizottságának jelentéseit. Az ÚKK vezetője beszámolt róla, hogy a sérült tározót mai napig folyamatosan figyelemmel kísérik, mérik a csurgalékvíz ph-értékét, és naponta mintegy 7000 köbméter szennyezett iszapot szállítanak el a területekről. Kolontáron a közművesítés befejeződött, Devecserben még zajlik a közművesítés, az újjáépítéshez szükséges építési engedélyi meg vannak, a devecseri önkormányzatnál folyik az önkormányzati bontás rendeletek megalkotása.
Dr. Lantos Bálint, UKKK jogi munkacsoport vezetőjének jelentése szerint november óta segítik a hatóságokat és a lakosságot, hétvégenként is rendelkezésre állnak, közreműködnek a hatósági engedélyeztetésben, a területrendezési tervek elkészítésében. Közel ezer emberrel foglalkoztak eddig, és koordinálták az értékbecslésekkel, a lakóingatlanokkal kapcsolatos szerződéskötésekkel zajló feladatokat, de a jogi munkacsoport szükség esetén közreműködik a helyreállítást könnyítő, gyorsító szükséges jogszabályok megalkotásában is. A szerződéskötések januárban kezdődtek, és még most is zajlanak. 319 kárhellyel kapcsolatban iktattak szerződéskötési ügyet (a kárhelyeknél /ingatlanoknál átlagosan 3 fő károsulttal lehet számolni). Közülük 95 db kérelem új házépítésére vonatkozik, ebből 78 szerződést már megkötöttek, 108 db igényt regisztráltak, amely használt lakásra vonatkozik, ebből 60 szerződés kötöttek meg, 59 károsult egyéb kárenyhítést választott, 2 fő nem kér kártalanítást, 18-an nem döntöttek.
A kivitelezés Kolontáron december 6-án kezdődött, az ivóvíz és szennyvíz csatorna elkészült, a közvilágítást helyreállították, megtörténtek a műszaki átadások, az útépítés még zajlik. 20 db lakóépület készül, a mintaház már szerkezetkész, téliesített állapotban, február végére belsőleg is kész.
Devecserben január 12-én kezdték a közművesítést, 90%-os készültséggel újjáépült az ivóvízrendszer, ugyanígy a szennyvízcsatorna helyreállítása is szükséges volt, az elektromos áramvezeték helyreállítása most is zajlik, a gázvezeték építés jövő hét hétfőn kezdődik.
A lakóépületek építését január 26-án kezdték meg, tömbönként haladnak, az első tömbben 12 db lakás készül, további alapozások kezdődtek, és újabb 20 lakóházas tömb építését kezdik meg a napokban, az építési területeken az őrzésvédelem megoldott. A lakóparkok építése megfelelő ütemben halad, Devecseren befejezték az elektromos légkábel kihúzását, a szennyvíz és a víz gerincvezeték a napokban készül el. Kolontáron mai napon folytatták hat ház falazását, egy elkészült, további kettő falazását megkezdték. A mintaház belső aljzatát leszigetelték, hamarosan megkezdik az aljzat betonozását.
Szabó Csaba a külterületek mentesítését koordináló miniszteri biztos elmondta, hogy 38 hektár terület már teljesen megtisztított, 28 kotrógéppel, illetve számos tehergépkocsival dolgoznak. Több településen egyszerre végzik a mentesítést, hogy sehol se érezzék úgy az emberek, hogy rájuk csak később kerül sor. A Marcal kotrása 10 km-es szakaszon történt meg, 12 ezer köbméter szennyezett talajt szállítottak el onnan, a medertisztítást tovább folytatják.
Zajlik a házitelkek mentesítése is, ahová új termőtalajt helyeznek el, 187 hektár összterületet a négy településen (Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely, Tüskevár), a kár itt 101 millió forintos. A szennyezett termőföldekkel kapcsolatban 298 károsultat nyilatkoztattak, 104-en nyilatkoztak úgy, hogy eladnák a földjüket az államnak, 14-en cserére gondoltak, a többiek úgy tűnik, hogy megtartják földjüket. Azok ügyét, akik úgy nyilatkoztak, hogy az államnak eladnák, illetve elcserélnék földjeiket a Nemzeti Föld Alap intézi, minden ehhez szükséges feladatot (pl. értékbecslés, szerződés-előkészítés) ott történik.
Kossa György alezredes, a Mal Zrt. állami felügyeletét ellátó szakértői munkacsoport koordinátora elmondta, hogy a gyárban a biztonságos működés biztosított, a 2-es gátat megépítették, az előzetes terveknek megfelelően február 28-án áll át a gyár a száraztechnológiára, amely egyúttal az automata semlegesítés elindulását is jelenti, ennek köszönhetően a termelés melléktermékeként létrejövő vörösiszap már nem lesz veszélyes a környezetre. A száraztechnológiára való átállás előtt, február 21-én próbaüzemet tartanak. A tározók területén folyamatosak a beruházások a védelem érdekében.
Mostanáig a gyár tározóiban 189 ezer köbméter, azaz 18 ezernyi teherautó szennyezett iszapot szállítottak be az elöntött településekről, 117 ezer köbméternyit a termőföldekről, külterületekről. A szennyezett iszapot jelenleg a VII-es tározóba szállítják.
A felügyelők koordinátora elmondta, hogy a X- es kazetta végleges lezárása megkezdődött, speciális résfal kezdtek építeni, 12 méter mély és 105 méter hosszú vízálló vasbetonszerkezetet építenek, 63 teherautónyi betont használtak fel a tározó megtámasztásra és 280 ezer köbméternyi (28 ezer teherautónyi) egyéb szilárd anyagot. A munkálatok májusra fejeződhetnek be. A résfalhoz és a sérült tározó északi falának megtámasztásához összesen a már felépített másfél kilométeres kolontári kettes gát anyagának kétszeresét használják fel.
Emellett megépítik a XII-es csurgalék víztározót, amely 28-30ezer köbméternyi anyagot tud befogadni, áprilisra várható a befejezés, az engedélyeztetés folyamatban van. A IX-es kazetta műszaki vizsgálatát a műszaki egyetem munkatársai végzik, a kazetta tetején összegyűlt folyadék szivattyúzása folyamatos.
A gyárban hamarosan működésbe lép az integrált diszpécseri rendszer, amely a gyárműködés és a termelés monitoringját végzi, különös tekintettel a környezeti hatásokra.
Kossa György kitért arra is, hogy a gyár területén megvizsgálták a csapadékvíz elvezetését, és megállapították, hogy szintén a környezeti szempontok miatt átépítésre szorul, de most is biztosították, hogy onnan ez úton szennyeződés ne juthasson ki. Az üzemi vizek kezelése és a teljes csapadékvíz-elvezetési rendszer kiépítése két év alatt fejeződhet be, de a timföldgyárból lúgos csurgalékvíz nem kerül az élővizekbe – húzta alá.
A gyár a további működéshez, illetve a technológiai átálláshoz szükséges rendszertanúsítványokat a vállalat megvédte, megkapta, illetve a közelmúltban megszerezte az egységes környezethasználati engedélyt. Kossa reagált a Greenpeace tegnapi nyilatkozatára, amely szerint a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. vörösiszap- tározóiból folyamatosan erősen szennyező anyagot pumpálnak a természetes vizekbe, a zöldszervezet ezért az Európai Bizottsághoz fordul. A Mal Zrt. állami felügyeletében résztvevő szakértő szerint a zöldszervezet nyilatkozata alapvető tárgyi tévedéseket tartalmaz, és azelőtt is értetlenül állnak, hogy miért nem keresték meg az egyébként ugyancsak a környezetvédelem és az emberek biztonsága iránt elkötelezett állami felügyeletet vezető szakértőket az ügyben.
Kossa György szerint a szervezet állásfoglalása arra utal, mintha a Greenpeace nem követte volna az elmúlt hónapok, hetek számos intézkedését. A szakértő aláhúzta azt is, hogy pontatlannak tartják a zöld szervezet saját mérését, ugyanis a semlegesítő pont előtti mintát alkalmaztak. Az pedig közismert, hogy lúgos csurgalékvíz, az ilyen hagyományos vörösiszap tározók mellett évtizedek óta van, és lesz is. Itt egyetlen megoldás van, az elvezetéséről és a semlegesítéséről gondoskodni kell, és ezt a Mal Zrt.-nél az állami felügyelet el is érte: első fázisban február 28-tól, második fázisban március 25-től létesítenek ilyen semlegesítő pontokat. Bakondi György kormánybiztos is megerősítette az elmondottakat, és elmondta, hogy alaposabb tájékozódásra lett volna szükség a zöldszervezet részéről ilyen állásfoglalás kiadása előtt.
Lasztovicza Jenő, a Veszprém megyei Védelmi Bizottság elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt 4 hónapban intenzív, emberfeletti munka folyta a katasztrófa sújtotta térségben, amelynek köszönhetően ma már élhetőek a települések. Köszönetet mondott a civil szervezeteknek is a rengeteg segítségért. Felhívta a figyelmet arra, hogy sajnálatos tapasztalat, hogy még ebben a súlyos helyzetben is gyakran politikai érdekek ütik fel a fejüket, és az egyébként is nehéz helyzetben lévő lakosság megtévesztő mendemondákat keltenek, amelyeket nem szabad elhinni. Mint az elmúlt 4 hónap azonban bebizonyította kormány kitart a károsultak mellett, és minden vállalását teljesíti, és biztosítja károsultaknak az újrakezdést, sőt a korábbinál talán jobb, XXI. századi körülmények biztosítását.
Ékes József, a térség az országgyűlési képviselője beszámolt arról, hogy egyeztetés indult az önkormányzatokkal, olyan közcélú beruházásokról, amelyeket a település vezetői és lakossága szükségesnek tart ahhoz, hogy a településeknek előre léphessenek, tovább fejlődhessenek. Ennek keretében felmérik a közcélú intézmények állapotát.
Bakondi György kormánybiztos a jelentések meghallgatását követően hangsúlyozta, hogy mint az a helyreállítás mostani állapotából is kiderül, nem magára maradt senki, összehangolt, feszített, több szereplős munka zajlik a katasztrófa napjától. „Az a fontos, hogy van újrakezdés, van tovább”, és ezt az emberek is tudják. A kormánybiztos elmondta azt is, hogy egy házat meghagynak mementónak, és egy emlékparkot is kialakítanak, amelyet a tervek szerint október 4-én adnak át. Megismételte, hogy sehol a világon nem történt ilyen jellegű katasztrófa, ezért nem volt ár forgatókönyv hogyan legyen tovább, ezt a forgatókönyvet mi magyarok, és a helyreállításban résztvevő szakemberek írták meg.
Bakondi György és az újjáépítés vezetői a jelentéseket követően bejárásra indultak, ahol megtekintik a devecseri és kolontári újjáépítés helyszínét, az épülő lakóparkokat és a „minta” lakóházat. Tudósításunkat hamarosan folytatjuk.
A reménytelenség és bizonytalanság után lassan helyreáll az élet a vörösiszap-katasztrófa sújtotta térségben - állapították meg a mai kormánybiztosi szemle résztvevői.
Bakondi György kormánybiztos és Nagy Anna kormányszóvivő az újjáépítésben résztvevő szervek jelentését követően bejárta a vörösiszap-katasztrófa által sújtott területet. Nagy Anna kormányszóvivő a Kolontáron tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy amikor tavaly október 5-én meglátogatták a környéket, reménytelenséget, zavarodottságot és borzalmat találtak mindenhol. Senkit nem kell arra emlékeztetni, hogy milyen állapotok uralkodtak a térségben, ami most a helyszínen látható, az maga a csoda. A kormányszóvivő elmondta, hogy a látottak alapján az újjáépítés június 30-i határideje reális és tartható.
Nagy Anna köszönetet mondott a kormány nevében a katasztrófavédelemnek és minden állami és civil szervezetnek, a védelmi bizottságnak, amelyek nagy figyelemmel és törődéssel dolgoztak, dolgoznak a helyreállításon, és mindazoknak, akik a Magyar Kármentő Alapba eddig adakoztak. Az Alapban a mai napig közel 1 milliárd 771 millió forint gyűlt már össze.
Bakondi György kormánybiztos elmondta, hogy az építésnek és a közös erőfeszítésnek köszönhetően már most is láthatóak az eredmények: a most látható hidak és gátak már újak, a gyár pedig már nem jelent veszélyt. Nemcsak az újjáépítés és a veszélyelhárítás azonban a cél, hanem az élhető környezet újbóli megteremtése. Nagyon nehéz időszakon van túl a térség, a katasztrófa 10 ember halálát okozta, 265-en megsebesültek - emlékeztetett. Az elmúlt négy hónap nagyon intenzív munkával telt, a rendőrség, az egészségügyi szolgálat, az önkormányzatok, a különböző hatóságok és a helyi képviselő-testületek közös munkájának eredménye lesz, hogy élhetővé válnak a térség települései. A cél, hogy élhető, jövőt biztosító, örömet és boldogságot jelentő települések legyenek. Minden esély megvan arra, hogy a határidő teljesíthető legyen. Bakondi elmondta, hogy a veszélyhelyzet meghosszabbítása 2011. március 31-éig tart, ennek meghosszabbítása jelenleg nem indokolt, de amennyiben szükségesnek látják, javaslatot fognak tenni a meghosszabbításra.
A MAL Zrt. lakosságot is érintő további működésének, a kiesett bevételek miatti leépítés veszélyének hangot adó kérdésre azt válaszolta, hogy a gyár körülbelül 6000 főnek ad munkát, ezért az elsődleges cél a működés biztosítása. Az államnak nem érdeke, hogy "térdre kényszerítse" vagy csődbe juttassa a gyárat, és ezzel közvetve hatezer ember munkáját sodorja veszélybe. Hozzátette, hogy az állam a katasztrófa következtében keletkezett nem vagyoni károk esetében nem tud helytállni.
A kormánybiztos szerint a nemzeti összefogás rendszeresen érezhető a helyreállítás során is. A kormánybiztos szerint az elmúlt hónapokban történt katasztrófahelyzetek, a rendkívüli árvíz, a belvíz, a kulcsi löszfal-omlás, és a West Balkánban történt tragédia is azt mutatja, hogy sok a tennivaló. Ezért is van nagy jelentősége az új katasztrófavédelmi törvénynek, amely a közeljövőben a parlament elé kerül, a törvény koncepciójának társadalmi vitája ugyanis befejeződött. Az Országgyűlés legkésőbb június végén megszavazhatja a veszélyhelyzeti intézkedések, a megelőzés és a helyreállítás-újjáépítés rendszeréből álló, illetve az egységes iparbiztonsági hatóságot megteremtő törvénycsomagot. Ez a katasztrófavédelmi rendszer továbbfejlesztését is megalapozza, és nagyon fontos lesz a megelőző képesség fejlesztése is, ennek érdekében komoly eljárási, hatósági és személyzeti intézkedéseket kell hozni.
A vörösiszap-katasztrófával és a helyreállítással kapcsolatos híreket a vorosiszap.bm.hu, a Magyar Kármentő Alappal kapcsolatos döntéseket a karmentobizottsag.vpmegye.hu honlapon lehet követni.
(kormany.hu)
