Az elmúlt szűk két évben több minden történt a magyar jogfejlődésben, mint az azt megelőző húsz esztendőben – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter csütörtökön, a Budapesti Corvinus Egyetem Tárcatükör elnevezésű rendezvényén, melyen Gaudi-Nagy Tamás Jobbikos képviselővel vitázott.
Nagyjából 2006 óta a különböző politikai erők között konszenzus volt azzal kapcsolatban, hogy az ezredforduló után a tágabb értelemben vett közigazgatás, az állam ügyei „nagyon rosszul mentek” – mondta Navracsics Tibor.
Kormányalakításkor az egyik alapvető cél volt, hogy olyan lépéseket tegyenek, amelyek segítik Magyarország versenyképességének erősödését – hangsúlyozta a miniszter, majd hozzátette: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak többek közt az az elsődleges feladata, hogy megtegye ezeket a lépéseket, és segítse az állam újraalakulását.
Navracsics Tibor elmondta: az elmúlt másfél évben erőltetett tempójú volt a jogszabályalkotás, melynek során előfordultak hibák. Azonban – folytatta a miniszter - az elkövetkezendő időszakban az a feladatuk, hogy a hibákat korrigálják, ugyanakkor stabilizálják a bevált átalakításokat.
Új Alaptörvény
Gaudi-Nagy Tamás a tárca eddigi munkájával kapcsolatban megjegyezte: az igazságszolgáltatásban, amely szerinte nem működik hatékonyan és gyorsan - méltatlan körülmények között dolgoznak. Kiemelte, hogy az új Alaptörvénynek nincsen „legitimitása”, tehát az emberek nem érezhetik azt magukénak. Azt is hozzátette, hogy a Fidesz a 2010-es kampánya során nem jelezte alkotmányozási szándékát, ezt a folyamatot nemzetgyűlésnek kellett volna megtennie.
Navracsics Tibor a kritikákra úgy válaszolt: 2010 tavaszán sokak számára meglepő választási eredmény született. Ő maga sem kalkulált a parlamenti kétharmaddal – amelyet soha nem tévesztene össze a választópolgárok kétharmadával -, de így lehetővé vált az alkotmányozás. A miniszter kiemelte: nem két párt alkotmányozott, hanem egy albizottság végezte a munkát, rengeteg értékes szakmai vita mellett.
A miniszter arra az ellenzéki kijelentésre, hogy az ellenzéki képviselőket megfosztották attól, hogy az Alkotmánybírósághoz (Ab.) fordulhassanak, úgy reagált: a képviselők 25 százaléka megteheti ezt. Azt is hozzátette, hogy az „actio popularis” (tehát, hogy az Ab. eljárását törvényben meghatározott ügyekben bármely magyar állampolgár kérheti) olyan ügyhátralékot teremtett, amely nagyon sok terhet rótt a testületre.
Igazságügyi reform
Navracsics Tibor az igazságügy területén történt legtöbb intézményi változtatás okának az ügyhátralékot nevezte. Megjegyezte: a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult magyar állampolgárok esetében az elvesztett ügyek kétharmadát azért veszíti el az állam, mert emberi jogi sérelemnek ítéli a bíróság az ügyek indokolatlan elhúzódását.
Navracsics Tibor elmondta azt is, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) az utolsó másfél évében döntésképtelen volt, éppen ezért biztosítottak az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének nagyon sok egyszemélyi döntési hatáskört.
A Baka Andrással kapcsolatos kérdésekre a tárcavezető elmondta: Baka András a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az OIT elnöke volt, azonban ez a pozíció kettévált. Az LB Kúriává alakult, melynek funkciója is megváltozott, az OIT helyett pedig Bírósági Hivatal jött létre – nyomatékosította Navracsics Tibor.
Az OBH elnökével kapcsolatban megjegyezte: Handó Tünde egy kiváló szakember, aki eddig is politikamentesen hozott döntéseket, vezette a munkaügyi bíróságot, soha senkinek nem jutott eszébe, hogy ő egy Fideszes politikus felesége. Nem szabad, hogy ez hátrányt jelentsen, hiszen szakmai kifogás őt nem érte – tette hozzá a miniszter. Ebben a Jobbikos politikus is egyetértett.
A közigazgatási rendszer átalakítása
Miközben az államigazgatás kistérségi szintre hozzák, lehetővé szeretnék tenni, hogy minden nagyobb településen lehessen az állampolgároknak ügyet intézni, korszerűen és gyorsabban – mondta Navracsics Tibor. A járások kialakításánál a fő szempont az, hogy a járás székhelye és a legtávolabbi települése közt legfeljebb 30 kilométer legyen – tette hozzá.
Ha Budapesten hét körzet alakulna ki, az nem azt jelentené, hogy a fővárosban csak hét helyen lehetne ügyeket intézni – jegyezte meg Navracsics Tibor. Ez nem így van, hiszen a kormányablak-hálózat lefedné Budapestet, ráadásul újabb ügyfélfogadási helyeket szeretnének nyitni, a kiszolgáló egységeket viszont szeretnénk 7 egységre összehúzni – ismertette a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy kik álljanak a járások élén, illetve, hogy a kormányhivatalok élén miért állnak kormánypárti képviselők, a tárcavezető azt felelte: a járások élén nem szabad, hogy aktív országgyűlési képviselők álljanak. A megyei kormányhivatalok esetében van egy szakmai vezető, aki igazgatja azt, és van egy politikai vezető, a kormánymegbízott, aki politikai felelősséget vállal a kormányzati politika megvalósításáért – hangsúlyozta Navracsics Tibor, hozzátéve: fontos, hogy ne a köztisztviselő hozza meg a politikai döntést.
(kormany.hu)
