Az új Büntető Törvénykönyv büntethetőségi korhatárra vonatkozó része teljes összhangban van Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezményben foglaltakkal, amelyet az 1991-ben Magyarország is elfogadott. Alaptalan az UNICEF magyar bizottságának tiltakozása.

Az Egyezmény nem határoz meg konkrét büntethetőségi korhatárt, csupán annyit ír elő, hogy az Egyezményben részes államok olyan legalacsonyabb életkort állapítsanak meg, amelyen alul a gyermekkel szemben bűncselekmény elkövetésének vélelme kizárt. Ily módon az egyes államok saját maguk határozhatják meg a büntethetőségi korhatárt.

Felhívjuk a  figyelmet továbbá, hogy a büntethetőség alsó korhatára általános szabály szerint nem változik, a 14. életév marad.  Az Országgyűlés által elfogadott szabályozás azonban kivételesen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén, rendkívül korlátozottan megengedi a büntethetőségi korhatár 14 évről 12 évre csökkentését. Ilyen kivételesen súlyos eset a kiskorúak, gyermekek által elkövetett emberölés, halált okozó testi sértés, és a parlamenti vita következtében a rablás, kifosztás is ebbe a sorba került. Ez esetekben is csak akkor, ha az elkövető a szükséges belátási képességgel rendelkezik.

Számos európai országban van a magyarnál alacsonyabb büntethetőségi korhatár, ezekre az új Büntető Törvénykönyv kodifikálása során messzemenően figyelemmel volt a törvényalkotó. A magyar büntethetőségi korhatár megállapítása tehát – ellentétben az UNICEF Magyar Bizottsága által állítottakkal – egyáltalán nem számít kirívónak és a Gyermekjogi Egyezményben foglaltakkal ellentétesnek.

Az új Büntető Törvénykönyv alapján azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, csak intézkedés alkalmazható, szabadságvesztés vagy egyéb büntetés kiszabására tehát nem lesz lehetőség, kizárólag intézkedésre.

Emellett az új Btk-nak köszönhetően a gyermekek büntetőjogi védelme sokkal erősebb lesz. Külön tényállás lesz a gyermekprostitúció kihasználása, a gyermekek elleni bűncselekmények elkövetőit el lehet tiltani minden olyan foglalkozástól, továbbá tevékenységtől, amelyek gyermekek, fiatalok felügyeletével, gondozásával, nevelésével függnek össze. A kiskorú érzelmi fejlődésének veszélyeztetése is bűncselekmény lesz. Emberölésnek minősül majd, ha az elkövető 14. életévét be nem töltött vagy akaratnyilvánításra képtelen személyt öngyilkosságra rábír. A kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elévülés úgy változik, hogy a sértettnek a 18. életévének betöltése után is lehetősége és megfelelő ideje (5 év) lenne a feljelentés megtételére.

(KIM - Sajtóiroda)