Az új Büntető törvénykönyvről és a kormányzati szerkezet átalakításáról is beszélt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a 180 percben.

Nem tabu a halálbüntetés
A halálbüntetés nem tabutéma, vitatkoznak róla az új Büntető törvénykönyv (Btk.) kapcsán, de ez olyan büntetési forma, amelyet az európai törvények tiltanak, és amelyet Magyarország önként vállalt – egyebek mellett erről is beszélt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. „Igazából azért fontos, mert olyan nemzetközi szerződések és olyan közösségek alapvető normái nem engedik meg a halálbüntetés bevezetését, amelyeknek mi önként váltunk tagjaivá, önként vállaltuk ezeket a szabályokat” – mondta Navracsics Tibor, aki hozzátette, a halálbüntetés több szempontból, így etikai tekintetben is problémás. „De tabutémának nem tabutéma, vitatkozni lehet róla.”

A politikus, aki egyben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezetője is, az új Btk-val kapcsolatban megemlítette a jogos önvédelem kérdését is: szerinte nagy vita várható arról, mi számít annak, illetve milyen eszközt lehet védekezésül használni. Arról már a kezdet kezdetén is jelentősen megoszlottak a vélemények, hogy hol húzzák meg a jogos önvédelem arányosságának határát. Itt nem csak az a kérdés, hogy milyen erővel védekezik a sértett, hanem hogy mire válaszol. Ha egy támadás nem a védekező életének kioltására irányul, akkor értelemszerűen ő sem használhat olyan eszközökkel, amely az elkövető halálát okozhatja. A kormányzat eredeti célkitűzése az volt, hogy megnevezzenek olyan elkövetési módokat, amelyek esetében vélelmezik, hogy az élet ellen irányul. „Hiszen az ember éjszaka dolog elleni erőszakkal felfegyverkezve nem követ el, mondjuk, egy betörést, hogy ha egyébként csak egy videokazettát akar ellopni. A felfegyverkezés azt is jelenti, hogy ő számol azzal, hogy ha esetleg ellenállásba ütközik, vagy leleplezik, akkor akár ki is oltja a ház tulajdonosának az életét” – mondta Navracsics Tibor.

Jelenleg folyik a vita az ellenzéki pártokkal, az ügyvédi kamarával, hogy hol lehet a határt pontosan meghúzni. Miközben az európai jogtudat ebből a szempontból nagyon érzékeny – szemben az amerikaival – addig a kontinensen is egyre több ország veszi át azt a megközelítést, hogy ha valakinek a házába betörve követnek el bűncselekményt, akkor ezt a megtámadott mint életet veszélyeztető fenyegetést foghassa föl, és ennek megfelelőn élhessen a jogos védelem eszközével – mondta a politikus.

Navracsics Tibor arra a kritikára, hogy szűkülhet a bírói mérlegelés lehetősége – például bizonyos esetekben kötelező lesz életfogytiglanit kiszabni, vagy terjesztésnek kell tekinteni a kábítószer-kínálás minden esetét – azt mondta, a kormánynak figyelembe kell venni a bírálatot. „Természetesen mi is érezzük azt, hogy a bírói mérlegelés nagyon fontos az ítélethozatal szempontjából, hiszen az élet állandóan változó körülményeire reagál.” Ugyanakkor nő az igény aziránt is, hogy a bírói mérlegelés ne jelenhessen meg a jogbiztonságba vetett hitet megingató változékonyságként – tette hozzá a politikus.

A csúcsminisztériumok létrehozása beváltotta a hozzá fűzött reményeket
A miniszterelnök-helyettes beszélt a kormányzati szerkezet átalakításáról, amelyet sikeresnek tart, a csúcsminisztériumok létrehozása szerinte beváltotta a hozzájuk fűzött reményeket. „A minisztériumi szerkezet egy eszköz, amellyel a kormányzati politikát végre kell hajtani, vagy végre lehet hajtani, és minél inkább alkalmazkodik a kormányzati politika prioritásaihoz, célkitűzéseihez, annál jobb eszköz” – mondta a politikus.

Navracsics Tibor hozzátette, 2010-ben az új kormányzati szerkezet tervezésekor az egyik cél az volt, hogy lehetőleg minél kevesebb tárca legyen, a másik, hogy az ágazati lobbik ne szabdalják szét a kormányzati politikát, mint ahogy az korábban nagyon sokszor megtörtént. A politikus szerint azonban az ágazati lobbik ettől még megmaradnak, a cél nem a megszüntetésük, hanem a „becsatornázásuk”.

A kormányzati szerkezet kialakításakor a harmadik fontos prioritás pedig az volt, hogy jól kitapintható irányok, hangsúlyok legyenek a kormányzati politikában, így a kormányzati szerkezet is illeszkedik a gazdaságpolitika elsődlegességéhez, illetve az államreform kiemelt jelentőségéhez. Utóbbi területek önálló minisztériumokat kaptak, illetve olyan integrációs gócpontokká váltak, amelyek köré az egyes területeket föl lehetett fűzni – tette hozzá Navracsics Tibor.

A közelmúltban végrehajtott változtatásokról a kormányfő-helyettes azt mondta, azok nyomán a Miniszterelnökség a képviselők és a miniszterelnök, illetve a kormányzat politikai döntéshozatali központja közötti koordinációban lesz erősebb. A Miniszterelnökség hatáskörei csak minimális mértékben változnak, például azzal, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) átkerül hozzá irányítására. Politikai értelemben azonban erősebbé válik a Miniszterelnökség, Orbán Viktor kormányfő részéről megfogalmazódott az az igény, hogy a választások közeledtével a hivatal politikai célmeghatározó szerepe erősebbé váljon – tette hozzá Navracsics Tibor.

Visszaküldött törvények - Navracsics Tibor örül a jogszabályok betartatásának
A politikus saját tisztsége kapcsán kérdésre válaszolva azt mondta: úgy tudja, hogy továbbra is miniszterelnök-helyettes marad. Navracsics Tibor szerint funkciója mindig is arra szolgált, hogy a kormányzati politikán belüli közigazgatási koordináció tekintetében döntést javasoljon a kormányfőnek, amennyiben a miniszterek között olyan konfliktus alakul ki, amely nem tud eldőlni a normál közigazgatási egyeztetés során. Ez a funkció azonban soha nem terjedt ki politikai kérdésekre. „Ilyen értelemben azt mondhatjuk, hogy a két miniszterelnök-helyettes közül Semjén Zsolt az, aki inkább a politikai miniszterelnök-helyettes – mint a KDNP elnöke is – én pedig a közigazgatási miniszterelnök-helyettes vagyok, (…) és ez így marad” – tette hozzá a 180 percben Navracsics Tibor.

Azzal kapcsolatban, hogy Áder János államfő be akarja tartatni a jogalkotási törvényt és a házszabályt, kedden este pedig ismét visszaküldött a parlamentnek két jogszabályt, Navracsics Tibor azt mondta; ennek kommentálása politikusként nem tiszte, ugyanakkor igazságügyi miniszterként örül annak, ha jogszabályok betartatásáról van szó, illetve olyan lépésekről, amelyek erősítik a jogbiztonságot.

(MTI, Magyar Rádió)