1956 nem bukott el: azok az emberek, akik életüket áldozták a szabadság eszményéért, nem áldozatok, hanem hősök, s szüleink, nagyszüleink azon törekvése, hogy ne csak a magyar nemzet, hanem egész Európa szabad legyen, 1989-ben valóra vált – mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerdán Veszprém megyei Szentgálon, az '56-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulóján tartott megemlékezésen.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter a helyi művelődési házban megrendezett eseményen felidézte: 1956. október 23-án is ugyanilyen meleg volt, az egyetemisták kigombolt lódenkabátban békésen tüntettek, szolidaritásukat fejezve ki a szintén szocialista elnyomás ellen lázadó lengyel néppel, s éltették a magyar-lengyel barátságot.

Navracsics Tibor hozzátette, Nyugat-Európa döbbenten nézte, hogy a szögesdrót, az aknazár mögött, Európa közepén egy kis ország szembeszáll a Szovjetunióval, reménytelennek tűnő küzdelemben, Molotov-koktélokkal a harckocsikkal szemben.

Úgy fogalmazott: ez a nyugatiak számára talán érthetetlen heroizmus a magyarok számára nagyon is érthető; a mi egyetemistáink inkább azon csodálkoztak, hogy miért kellett tíz évet várni arra, hogy a rabságból megpróbáljunk kitörni, hogy ez a nemzet, amely szabadsághoz és függetlenséghez szokott, hogyan tűrhette el a brutális terrort, ami tíz éven keresztül családokat nyomorított meg, embereket fosztott meg a vagyonuktól, embereket telepített ki, s tönkrezúzta az országot.

Ezért 1956. október 23. a rabság elleni felkelés volt a szabadságért, a hazugság elleni felkelés az igazságért, és az alávetettség felkelése a függetlenségért - mondta a miniszterelnök-helyettes.

Megjegyezte: a magyar egyetemisták joggal remélték, hogy békés tüntetéssel is elérhető a szovjet csapatok kivonása, hiszen egy évvel korábban az osztrák államszerződés aláírása után Ausztriából is kivonultak a szovjet csapatok; látszólag Magyarországról is kivonták a csapatokat, hogy aztán november 4-től még többen jöjjenek be, és élethalálharcra kényszerítsék az országot.

Navracsics Tibor hangsúlyozta, 1956 nem csak Magyarországot szabadította fel, hanem Kelet-Európa összes nemzetét; a magyarok 1956-ban nemcsak a magyar függetlenséget harcolták ki, de a Szovjetunió összeomlását is. A Szovjetunióét, amely nem tudott szembenézni azzal az igazsággal, amit a magyar 1956 állított szembe vele: más népre, nemzetre, erőszakkal, tartósan idegen rendet nem lehet rákényszeríteni, mert ha megteszik, legalább egy bátor nemzet felkel, s ha egy bátor nemzet felkel, akkor a többiek is követni fogják - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes.

1956 számunkra erről szól: szabadságról, igazságról, függetlenségről, és az európai szabadságról, amiért a magyarok is küzdöttek - zárta beszédét Navracsics Tibor.

A művelődési házban a mintegy 150-200 ünneplőt Istvánfalvi Sándor független polgármester köszöntötte. A beszédek után a Lőrincze Lajos Általános Iskola végzősei adtak ünnepi műsort, majd a szoborparkban koszorúzással fejeződött be a megemlékezés a 2700 lélekszámú településen.

(MTI)