Schiffer András, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be a miniszterelnök úrhoz: "Hol tart az oligarchák elleni küzdelem?" címmel. Az interpellációra a miniszterelnök úr megbízásából a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter úr válaszol.
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! A rendszerváltás óta az összes kormány egyik legnagyobb terhe a politikai korrupció volt, ami rátelepült az államra és a gazdaságra, és összefonta az egész gazdasági-politikai elitet. A 2010-es választás előtt pontosan azzal az ígérettel próbálták meghatni a magyar választókat, hogy győzelmük esetén véget vetnek az oligarchák uralmának. Igaz, a magyar választók nem arra vártak, hogy a vörös oligarchákat narancsos oligarchák váltsák fel.
A Fidesz kétharmada nem kis részben annak köszönhető, hogy az emberek elhitték azt az ígéretet, hogy önök majd véget vetnek a mutyivilágnak. Néhány mondat az önök kormányprogramjából: "Sokan úgy érzik, hogy a leváltott kormány egy bűnszervezethez hasonlít, amely fosztogatott és szétesett a korrupciótól. A közrend megingása, az intézmények kiüresedése, a normák semmibevétele, a joguralom ellehetetlenülése, valamint a mindent átszövő politikai és gazdasági korrupció napjainkra a demokratikus rend célját és értelmét kérdőjelezte meg.
Az állam a magánérdekek kiszolgálójává vált, a törvényalkotás lobbicsoportok áldozatául esett." És egy utolsó idézet: "Sokan érzik úgy, a leváltott kormány egy bűnszervezethez hasonlít, amely fosztogatott és szétesett a korrupciótól. Az elmúlt nyolc évben az állami és kormányzati szervezetek maffiaszerű működését hallottuk és tapasztaltuk." Az a baj, hogy ez a tapasztalat nem változott, most a szolnoki gyors robog tovább.
Tisztelt Miniszterelnök-helyettes Úr! Módosították a közbeszerzési törvényt úgy, hogy megemelték az értékhatárokat, és több tevékenységet mentesítettek, például a jogi szolgáltatásokat kivették a közbeszerzési törvény hatálya alól, a szocialisták segítségével. Nem készült antikorrupciós stratégia, sőt ön nekem egy évvel ezelőtt azt mondta, hogy ilyen antikorrupciós stratégiára nincs is szükség.
Sorozatosan leszavazták az LMP kezdeményezését a párt- és kampányfinanszírozás rendbetételéről. Összességében csökkent a kormányzati és általában az állami működés átláthatósága. Lobbisták írják a törvényeket, a lex CBA-tól a lex Járaiig. Szűkítették a közérdekű adat fogalmát. A korrupciót akkor lehet kigyomlálni egy országban, ha intézményi garanciák vannak; ha van garancia arra, hogy - akár tisztességes, akár tisztességtelen szándékkal ülnek kormányzati székekben emberek - a nyilvánosság, az átláthatóság megelőzi azt, hogy egyáltalán korrupciós nyomás alakulhasson ki egy döntéshozón.
Ehhez képest önök növelték az olyan döntési lehetőségek területét a jogalkotásban, ahol diszkrecionális döntéseket lehet hozni; gondolok itt arra, hogy hogyan lékelték meg a mi plázastopjavaslatunkat és hogyan helyzeték Matolcsy György kezébe annak lehetőségét, hogy ma Magyarországon valakik mégiscsak építhetnek plázákat.
Az a kérdésem, miniszterelnök-helyettes úr: miből gondolják, hogy az átláthatóság, az ellenőrizhetőség csökkentése a közpénzek és a közvagyon felelősebb kezeléséhez vezet? Hogyan akadályozza meg a kormány, hogy az emberek munkájának gyümölcse néhány oligarcha zsebébe vándoroljon? Köszönöm.
DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter:
Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr!
Azt hiszem, hogy a korrupció diagnózisában és fontosságában egyetértünk, már csak azért is, mert éppen az ön feljelentése alapján folyik ma büntetőeljárás egy volt miniszterelnök ellen, vagyis pontosan tudja, hogy milyen súlyos probléma a korrupció. Ez valóban nemcsak a kormányprogramunkban és a választási programunkban szerepelt, de az elmúlt bő másfél év vagy szűk két év eddigi tetteiben is.
Engedje meg, hogy ezek közül néhányat felsoroljak. 2011 novemberében az Állami Számvevőszékkel, a Legfelsőbb Bírósággal és a Legfőbb Ügyészséggel egy intézményközi egyezményt írtunk alá, amely a korrupció elleni fellépést hivatott összehangolni. Ennek eredményeként dolgozunk ki egy korrupcióellenes cselekvési tervet.
Őszintén meg kell mondanom, én a stratégiában nem nagyon hiszek, mert azt tapasztaltam, hogy Magyarországon a stratégiák ritkán válnak valóra. Én jobban szeretem azokat a dokumentumokat, amelyeket lépésről lépésre végre is hajtunk, még ha nem is olyan távlatos címűek, mint egy stratégia. De egy cselekvési terv például elég jó. Ez a napokban kerül társadalmi vitára, sőt a mai nap már ki is bocsátottuk és hozzá lehet szólni.Azt tervezzük, hogy a kormány márciusban elfogadja, aztán pedig megszervezzük a végrehajtását.
Ön is bizonyára tud róla, hogy az ügyészségek és a bíróságok többlet költségvetési juttatásban részesültek már tavaly is és idén is, amelynek kimondottan az a célja, hogy a korrupció elleni harcot hatékonyabbá tegyék. Ennek keretében például az ügyészségi alkalmazottak létszáma 55 fővel emelkedett, kifejezetten azzal a feladattal, hogy korrupciós ügyek kivizsgálására hozzanak létre egy külön csoportot.
A rendőrség létrehozta a Nemzeti Védelmi Szolgálatot, amelynek kifejezetten az volt a célja, hogy azokat a belső korrupciós hálózatokat megszüntessék a rendőrségen belül, amelyek korábban lehetővé tették, hogy észrevétlenek vagy publikálatlanok maradjanak a különböző korrupciós bűncselekmények vagy legalábbis kísérletek.
A nemzetközi ajánlások alapján szigorítottuk az elévülés idejét a közélet tisztasága és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények körében, így az elévülési idő minimuma 3 évről 5 évre emelkedett.
Tavaly novemberben módosítottuk a büntető törvénykönyvet, amelyen belül a befolyás vásárlása alcímmel megteremtettük az aktív befolyással üzérkedés egyértelmű büntethetőségét 3 évig terjedő szabadságvesztéssel.
A pártfinanszírozási törvény: ha minden igaz, éppen frakcióvezető úr a napokban nyilvánította ki azon szándékát, hogy ötpárti egyeztetést fog tartani ebben az ügyben. Most a tavaszi ülésszakon ez már témájává válik az Országgyűlésnek. Abban bízunk, hogy itt is olyan szabályozást sikerül találnunk, amely a tisztább közélet alapját jelenti majd.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság függetlenségének a megteremtésével, sőt függetlenségének további erősítésével is lehetővé tesszük, hogy mindazok, akik közérdekű bejelentést tesznek korrupciós ügyben, vagy éppen az átláthatóság szempontjából bármilyen adatszolgáltatási problémával találkoznak, akkor ezt pártatlanul és függetlenül vizsgálhassák ki.
A közbeszerzési törvény is - az ön állításával ellentétben - éppen azt a célt szolgálja, hogy az eljárás egyszerűsítése révén lehetőség szerint szüntesse meg azokat a korrupciós forrásokat, amelyek eddig fennálltak. De mindennél fontosabbnak tartom a korrupcióellenes kultúra, a tiszta közéleti kultúrára való nevelés, képzés kiépítését.
Az Állami Számvevőszék ez ügyben európai uniós támogatással olyan programokat, és az Amerikai Egyesült Államok támogatásával olyan képzési terveket és programokat dolgozott ki, amelyeket a közeljövőben át fognak venni az állami intézmények. Abban bízom, hogy sikerül egy, a korrupciót elutasító és a korrupció lehetőségét is megelőző klímát kialakítani a szervezeti működésben. Köszönöm szépen a figyelmüket.
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
Az a helyzet, miniszterelnök-helyettes úr, hogy nem áll módomban elfogadni a válaszát. Tudniillik az a helyzet, hogy létezik önöknek stratégiájuk. Ebbe a stratégiába illeszkedik bele az, hogy a független adatvédelmi biztos intézményét felszámolják, ebbe a stratégiába illeszkedik bele az, hogy a közérdekű adat fogalmát szűkítik, ebbe a stratégiába illeszkedik bele, hogy az új közbeszerzési törvény érdemben csökkentette a közbeszerzési eljárások nyilvánosságát és ellenőrizhetőségét.
Mondok én itt önnek mást is: az E-OS energetikai cég, Nyerges Zsolt érdekeltsége úgy nyert el egy napelemes beruházást Szegeden, hogy két versenytársát kizárták. Ez is egy stratégia része. A stratégia része az is, hogy a Margit híd felújítása 20 helyett 30 milliárdba került, az építő konzorciumban bent van az a Közgép, amely mindenhol nyert az elmúlt évben, ahol elindult közbeszerzésen. Ezt a vizsgálatot a Margit híd ügyében egyszer csak lezárta a rendőrség.
Miniszterelnök-helyettes úr, az a helyzet, hogy van stratégiájuk, ez a stratégia arról szól, hogy új klientúra jelenik meg, és azt sem tudjuk, hogy az új és a régi klientúra hol ér össze. Én arra kérném a kormánypárti képviselőket, hogy teremtsék meg a módját annak, hogy ezt a kérdést megvizsgálhassa az Országgyűlés. Köszönöm.
Az Országgyűlés a miniszteri választ 190 igen szavazattal, 56 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.
(kormany.hu)
