Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter január 20-ai sajtótájékoztatóján ismertette a kormányülés főbb pontjait: szólt az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris üléséről, a Nemzetközi Közigazgatási Ösztöndíj Programról, valamint a West Balkán-ügyről. Szó szerinti leirat.
Jó napot kívánok!
Három olyan napirendi pontról szeretnék beszélni, amely kormányülésen hosszasabban szerepelt, illetve hosszasabban megtárgyaltuk. Az egyik az áttekintése a tegnapi, az Európai Parlamentben zajlott vitának, amelyen a Magyarország európai uniós elnökségi programját mutatta be miniszterelnök úr. A másik egy általános tájékoztató a Nemzeti Közigazgatási Ösztöndíj Program elindulásáról, illetve ennek helyzetéről, a Nemzeti Közigazgatási Ösztöndíj Programban részt vevőkről, illetve magáról a programról. És a harmadik pedig a West Balkán ügy, azaz a 2011. január 15-én történt halálos tömegszerencsétlenség ügyében született jelentés megtárgyalása, illetve a további lépések megvitatása. Ha megengedik, akkor ebben a sorrendben haladnék.
Tehát a kormányülésen áttekintettük a tegnapi strassbourgi, áttekintettük és értékeltük a tegnapi strassbourgi európai parlamenti vitát Magyarország európai uniós elnökségi programjáról és alapvetően két megállapodás körül született konszenzus. Az első, hogy maga a vita is megmutatta, a tegnapi vita menete is megmutatta, hogy a magyar európai uniós elnökségi program példátlan támogatásnak örvend. Nem volt az Európai Parlamentben olyan frakció, nem volt olyan felszólaló, aki ne biztosította volna a támogatásáról az európai uniós programunkat. Ez azt mutatja, hogy a lehető legjobb esélyekkel indulunk azon a területen, amely, ahol a célunk az, hogy az elkövetkező hat hónap, vagy most már öt és fél hónap eredményes európai uniós elnökségi periódus legyen az európai integráció történetében. Azaz azokat a célokat, amelyeket kitűztünk magunk elé, illetve amelyekre a felkészülési időszakban készültünk, azokat el tudjuk érni. Külön öröm számunkra, hogy négy területnek stratégiai jelentőséget tulajdonítottak a felszólalók is, hiszen mi magunk is itt megpróbálunk jelentős hozzájárulást tenni az európai integráció menetéhez. Az első a roma stratégia, hiszen célunk az, hogy a júniusi Európai Tanács ülésen tanácsi következtetések formájában megszülessen egy európai szintű roma keretstratégia, amely iránymutatást ad a nemzeti roma stratégiákhoz és amely lehetővé teszi, hogy a szociális diszkrimináció megszüntetésével, illetve regionális fókusz, tehát a területi kezelés előtérbe helyezésével számos ország számára problémát jelentő hátrányos helyzetű roma közösségek társadalomba való reintegrációját elősegítsük. Úgy láttuk, hogy ez mind bal- mind jobboldalon, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül általános támogatásnak örvend.
Ugyancsak nagyon nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy általános támogatásnak örvend a Duna-stratégia, hiszen itt elképzelhető lenne, hogy komoly érdekellentétek is felmerüljenek. Mi mint a Duna völgyében központi helyet, földrajzilag központi helyet elfoglaló állam alapvetően érdekeltek vagyunk, hogy a Duna menti nemzetek, illetve a Duna menti országok egy közös gazdaságfejlesztési stratégia mentén, környezettudatos gazdaságfejlesztési stratégia mentén együtt tudjanak működni és így járuljanak hozzá az európai integráció gazdasági bővüléséhez és erősödéséhez. És hasonlóképpen örülünk annak, hogy a hétfői, illetve keddi gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsülés után most már az Európai Parlament plenáris ülése is támogatta törekvéseinket a gazdasági kormányzás területén, azaz abban, azokban a törekvésekben, amely az erős értékálló, stabil euró fenntartását jelentik, és amelynek keretében mind a gazdasági szemeszter, mind a gazdasági kormányzás időszakában akár az euró zónán belül, akár az euró zónán kívül olyan lépéseket kíván tenni, amely megtartja az Európai Unió világgazdaságban elfoglalt pozícióját.
És hasonlóképpen végül fontos számunkra, hogy az energiapolitika területén is általános támogatásnak örvendünk. Olyannyira, hogy - és ez örvendetes tény, hogy a plenáris ülésen felszólaló magyar szocialista képviselő, Herceg Edit is támogatta a magyar törekvéseket az energiapolitikai függetlenségre, illetve diverzifikáció megteremtése területén. Bízom benne, hogy sikerül majd a jövőben ténylegesen is előrelépnünk, és sikerül az Európai Uniónak egy koherens, olyan energiapolitikai stratégiát adni, amely lehetővé teszi az eddigieknél is biztonságosabb energiaellátást.
A másik konszenzusnak örvendő megállapításunk az volt, hogy kétségtelen az Európai Parlament plenáris vitáján jelentős helyet foglalt el a hozzászólások tematikájában a médiatörvény, illetve a médiatörvénnyel szembeni véleménynyilvánítások. Azonban úgy látjuk, hogy a médiatörvény ma belekerült abba a pártpolitikai mezőben, amely Európa szerte és európai szinten is a jobbközép és a baloldal között zajlik. Hiszen ha a felszólalókat megnéztük, akkor láthattuk, hogy jobbára az európai néppárti, azaz a jobbközép erőt képviselői támogatásukról biztosították mind Magyarországot, mind pedig a médiatörvényt. Az európai baloldal képviselői, legyen szó akár a szocialistákról, akár a liberálisokról, akár pedig a zöldekről általában támadták. Mi úgy gondoljuk, hogy fontos és hasznos vita lehet természetesen a médiatörvényről folyó vita, azonban egy valamire ügyelnünk kell ez nem jelentheti az európai uniós elnökségi célkitűzéseink megvalósításának veszélyeztetését. Vagyis miközben vívjuk ezeket a vitákat, érvelünk a médiatörvényben, médiatörvényről folyó vitákban, mindeközben minden energiánkkal arra kell összpontosítanunk, hogy mindez ne hátráltassa az európai uniós célkitűzéseink elérését.
A másik napirendi pont a Nemzeti Közigazgatási Ösztöndíj Programról szóló tájékoztatás volt. Tegnap indult el a program. Önök közül talán többen ott is voltak a program indításánál. Fontos azonban elmondani, hogy ez a szeptember közepén meghirdetett program, ez közel 300 embernek jelent lehetőséget arra, hogy vagy pályakezdőként, vagy fiatal közigazgatásban dolgozó szakemberként megismerkedjen más európai uniós országok közigazgatási tapasztalatával. A mostani fordulóban 233 nem roma származású közigazgatási szakember, pályakezdő nyerte el a Nemzeti Közigazgatási Ösztöndíjat. 37 olyan roma származású közigazgatási szakember is lehetőséget kapott, akiket még a Bajnai-kormány vett fel annak idején Romák a közigazgatásban program keretében - majd erről mindjárt beszélek rövidebben -, illetve 21 már a közigazgatásban dolgozó kormánytisztviselő számára nyitottuk meg a lehetőségét annak, hogy éljen a tapasztalatszerzés lehetőségével, kimenjenek más európai uniós országba és ott dolgozzanak minisztériumban. Azért volt szükség - úgy gondoltuk, hogy azért volt szükség külön kvóták nyitására a roma származásúak, illetve a már pályán lévő kormánytisztviselők számára is, hiszen most indult a program.
Ebből adódóan azok a kormánytisztviselők, akik ugyan még fiatalok, pályájuk elején állnak, azonban mégis dolgoznak már, velük szemben ez indokolatlan lett volna, hogy kirekesszük a programból, ezért most kezdet kezdetén adtunk lehetőséget arra is, hogy aki szeretne most még kijutni más európai uniós országba tapasztalatszerzés céljából bekerülhessen a programba. És hasonlóképpen a roma származású közigazgatásban dolgozó szakemberek számára is. Hiszen talán emlékeznek rá a Bajnai-kormány meghirdette programba 200 roma származású, vagy önmagát roma származásúnak nyilvánító közigazgatási embert vettek fel. A programban azonban sajnálatos módon ők nem tudtak később elhelyezkedni a közigazgatásban. Jó részük munka nélkül maradt, vagy képzettségbeli hiányosságuk miatt, vagy pedig munkaszervezési problémák miatt. Éppen ezért úgy gondoltuk, hogy most a Nemzeti Közigazgatási Ösztöndíjat megnyitjuk az ő számukra is, és amennyiben sikeres felvételi vizsgát tesznek, akkor bekapcsolódhatnak ebbe a munkába. Minisztériumokhoz kerülnek ki szakmai gyakorlatra. 37-en teljesítették most ezt a kritériumot.
Ők tehát a jövőben ugyanúgy részt vesznek a közigazgatási ösztöndíj programban. És az a 233 pályakezdő ember, pedig aki sikeres felvételi vizsgát tett. Ők a többiekkel együtt február 1-től egy felkészítő folyamaton vesznek részt, hogy aztán szeptember 1. és december 31.-e között valamely általuk megjelölt európai uniós ország valamelyik minisztériumában, vagy államigazgatási szervében folytassanak szakmai gyakorlatot négy hónapon keresztül. Ezt követően jövőre, azaz 2012. január 1-től két évre itt Magyarországon valamelyik minisztériumnál helyezkednek el szakmai gyakorlaton, és amennyiben megfelelő a teljesítményük, akkor ez a szakmai gyakorlat alatt állandósítani lehet a státuszukat, vagyis bekapcsolódhatnak a közigazgatásba. Terveink szerint ezzel nem csak egy fiatalítás történik a közigazgatáson belül, hanem szakmailag is sikerül olyan szempontokat, és olyan új munkaerőt bekapcsolni a közigazgatási munkába, akik már európai látókörrel jó minőségi idegen nyelv tudással rendelkeznek és ennek megfelelően a magyar közigazgatást is versenyképesebbé fogják tenni.
És végül a harmadik napirendi pontunk, meghallgattuk a Belügyminisztérium jelentését a West Balkánban történt január 15-i események előzményeiről, illetve a lehetséges további lépésekről. Ugye bizonyára tudják, akik ismerik ezt a tragikus éjszakának a történetét, hogy a West Balkán nem volt ismeretlen az államigazgatás, illetve a hatóságok előtt. A történet 2010. május 5-ig nyúlik vissza. 2010. május 5-én már egy tűzvédelmi hatósági ellenőrzésen olyan hiányosságokat tapasztaltak a hatóságok, amelynek következtében a 3. emeleti rendezvényterem működését június 9-ével leállították.
Ezt követően július 14-én tűzvédelmi hatósági utóellenőrzés volt, ahol a szakhatóság megállapította, hogy ugyan megindultak az átalakítások, azonban az addig elvégzett átalakítási munkálatok még a tevékenységhez szükséges feltételeket nem biztosították. Ezt követően 2010. július 30-án éjjel volt egy célellenőrzés, ahol megállapították, hogy a szabályoknak megfelelően zárva van a szórakozóhely, azonban 2010. november 12-én éjjel a második célellenőrzésen azt állapították meg, hogy mintegy 60 m2-es területen születésnapi rendezvényt tartottak a zárvatartás ellenére. Ezt követően nyújtották be az épület átalakításával kapcsolatos építési engedélyeket, illetve a kereskedelmi tevékenység bejelentését is. November 17-én jelentette be a West Balkán Kft. a kereskedelmi tevékenység folytatását az illetékes önkormányzatnál, és így jutunk el január 15-éhez, amikor az eredetileg a bejelentésben szereplő 300 fő helyett és az eredetileg a bejelentésben szereplő nyitvatartási időn túl, ugye tudjuk, hogy a 300 főnek sokszorosa tartózkodott az épületben és az így kitört tömegpszichózis hatására 3 fiatal lány életét vesztette.
A jogszabályi környezet vizsgálata során megállapítottuk, hogy a 2006/123-as európai közösségi irányelv átültetése során módosították a 210/2009-es kormányrendeletet, amely a kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeiről szól, és ez a kormányrendelet vezette be azt a lehetőséget miszerint a kereskedelmi tevékenységek gyakorlóinál elegendő a bejelentés és nem szükséges engedélyeztetési eljárást végrehajtani. Éppen ezért most, most amikor azokat a lehetséges kormányzati lépéseket vizsgáltuk, amelyek a jövőben a hasonló tragédiákat megakadályozhatnak, akkor elsődlegesen azt vizsgáltuk meg, hogy önmagában az irányelv mennyire tette szükségessé azt, hogy az engedélyezési eljárást pusztán bejelentési kötelezettséggé változtassák.
A szöveg összehasonlítása során arra a megállapításra jutottunk, hogy van lehetőség az irányelv szellemében is, tehát az irányelv átültetése szellemében is arra, hogy ne csupán bejelentési kötelezettség legyen, hanem engedélyezési eljárás is. Nevezetesen az irányelv úgy fogalmaz, hogy ugyan általánossá teszi pusztán a bejelentési kötelezettséget, azonban bizonyos esetekben megengedi az engedélyezési rendszerek alkalmazását. Nevezetesen ilyen a közegészségügy, a fogyasztóvédelem és többek között a városi környezet védelme. Abban az esetben, hogyha ez közérdeken alapuló kényszerítő indok, és abban az esetben, hogyha ez a szükségesség és arányosság elvének figyelembe vételével történik. Mindezek figyelembe vételével egy munkacsoport alakult, amely január 31-ig kell, hogy elvégezze a munkát. Azaz január 31-ig kell, hogy elkészítsen egy olyan jelentést és a lehetséges jogszabályi változtatások szövegszerű változatait is elkészítse. Amely lehetővé teszi, hogy a jövőben legalábbis a jogi szabályozás oldaláról megszűnjenek azok a kiskapuk, amelyek a hasonló tragédiákat előidézhetnék, vagy annak előfeltételéül szolgálhatnának.
Éppen ezért megalakul a kormány döntése értelmében egy olyan munkacsoport, amely belügyminiszter, a nemzetgazdasági miniszter, a nemzeti erőforrás miniszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter által létrehozott munkacsoport, és ennek a feladata az, hogy 2011. január 31-ig kidolgozzon egy jogszabály módosítási javaslatot, amelyet ezt követően a kormány tárgyal meg, illetve amennyiben úgy néz ki, hogy a jogforrás hiearchián feljebb kell mennünk, azaz nem csak kormányrendelet, hanem törvénymódosítás is szükséges, akkor értelemszerűen beterjesztjük a parlament elé, hogyha törvénymódosításról van szó.
(kormany.hu)
