“A közigazgatási és igazságügyi miniszter elmondta: a járásokat megszüntetésük, 1983 óta nem sikerült a magyar közigazgatásban hatékony és stabil egységgel pótolni. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanakkora és ugyanolyan hatáskörökkel, intézményekkel kell rendelkezniük a kistérségi vagy járási központoknak, de érdemes mindezt újragondolni.

Alapvető feladata a közigazgatásnak, hogy „az ügyintézésnek kell mennie a polgárhoz, nem a polgárnak az ügyintézéshez”. A jól működő okmányirodai rendszerhez hasonlóan a kistérségi vagy járási szinteken is ügyfélszolgálati irodákat kellene létrehozni, ezek januártól a megyei jogú városokban már működni fognak – mondta a miniszter.

Kifejtette: a többcélú kistérségi társulások rendszere „az adófizető polgárok számára érthetetlen és áttekinthetetlen struktúra”. Ezért is kell olyan egységekbe szervezni a közigazgatást, hogy „aki fizeti, átlássa és biztonságban érezze magát”… Navracsics Tibor úgy fogalmazott: az állam a közelmúltig szükségtelen rosszként jelent meg, de véleménye szerint az állam a közjó megvalósításának eszköze. Az elmúlt húsz évben „rengeteget babráltunk az önkormányzati rendszerrel, vitatkoztunk az olcsó állam kérdéséről”, de ma sincs meghatározva az állam célja, a közigazgatás feladata.

Szemléletváltásra van szükség, az államigazgatásnak a polgárok javát kell szolgálnia. Az első feladat, hogy az állampolgárok minél egyszerűbben, gyorsabban, áttekinthetőbben tudják elintézni ügyeiket. „Ez az igazán olcsó állam”, mert lehetővé teszi, hogy az emberek a lehető legkevesebb ideig foglalkozzanak az ügyintézéssel.

A miniszter azt mondta: az állam által nyújtott szolgáltatások az egyik leggyengébb pontját jelentik Magyarország versenyképességének. Ha ez nem változik, a gazdaság szereplői sem fogják érzékelni a versenyképesség javulását, nem lesznek befektetők, általuk új munkahelyek, s így Magyarország nem fog tudni ismét felzárkózni – közölte Navracsics Tibor.”

(Az ügyintézéseknek kell menni a polgárhoz és nem fordítva, Magyar Nemzet, 2010. szeptember 8.)