A közép-európai népeknek az jelenti a gyógymódot az egymással ápolt kapcsolataikban, ha megértik egymás történelmét - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden Budapesten a Terror Háza Múzeum alapítványa és a Mol Zrt. közös Petőfi-díjának átadásakor.
Az elismerést Anne Applebaum egyesült államokbeli történész, újságíró vehette át a Gulag-táborok és a kommunizmus közép-, illetve kelet-európai történetének kutatásáért. Az eseményen, mások mellett, megjelent Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
Navracsics Tibor kiemelte: Anne Applebaum "ösztönösen megtalálta" azt, ami a régió népeit mozgatja, és így tárta fel a térség múltjának titkait. Munkássága ezen nemzetek barátságát szolgálja, de "a barátsághoz először el kell hinni, hogy barátok tudunk lenni", és fel kell ismerni a közös múltat - hangsúlyozta.
A miniszterelnök-helyettes - aki a magyar kormány nevében gratulált a kitüntetéshez - arról is beszélt, hogy a barátság sokszor "kötelező volt" a szovjet blokkban, "holott tele voltunk a múltból hozott sérelmekkel". Kivételként a lengyel-magyar barátságot említette Navracsics Tibor.
Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár beszédében rámutatott: 1990 óta kérdés a régióban, hogy "mire adatott a szabadság". Amellett, hogy többek között szabad a munkaerő-áramlás, szabadon lehet publikálni és gondolkodni, "még mindig nem érzi mindenki magáénak a szabadságot" a régióban, mert nem tudják, "mi is az a múlt, amitől megszabadultunk".
Ehhez kellenek azok a szakemberek, akik leírják, mitől is szabadultak meg ezek az országok - jegyezte meg a díjazottat méltatva.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta: a kitüntetett megállapításával egyetért, miszerint "sok mindent újra kell gondolni a XX. század történelméből", így a második világháború és a kelet-közép európai nemzetek történetét is.
Véleménye szerint Anne Applebaum "a kelet-közép-európai nemzetek érzékeny pontjaira mutatott rá", amikor a Gulágról szóló átfogó munkáján dolgozott. Ezekről a táborokról ugyanis nem készült fotó és film, a nyugati történelmi emlékezet pedig alig tartja számon ezeket. A szovjet megszállási zónában a hallgatás uralkodott a Gulágról, mert évtizedekig megszabták, miről lehetett beszélni - magyarázta.
A közép-európai népek szabadságáért végzett tevékenységet elismerő, 10 ezer euróval, oklevéllel és egy Petőfi-mellszoborral járó díjat Hernádi Zsolt, a Mol Zrt. elnök-vezérigazgatója adta át. Anne Applebaum munkásságát levélben méltatta a díj tavalyi kitüntetettje, Tőkés László volt református püspök, az Európai Parlament alelnöke, illetve szóban köszöntötte a szintén tavaly kitüntetett Gabriel Andreescu fizikus, román emberjogi aktivista. Eleni Tsakopoulos Kounalakis amerikai nagykövet nevében férje méltatta a díjazottat.
Anne Applebaum a díjat megköszönve kiemelte: azért foglalkozik ezzel a korszakkal és térséggel, mert fontos emlékezni a rosszra, és arra is, hogy kik harcoltak ellene. Az a rezsim, amely irányította egykor Magyarországot is, valójában nem egyik napról a másikra vette át a hatalmat, hanem lépésről lépésre - hívta fel a figyelmet.
A díjazott arra a következtetésre jutott, hogy a kommunista hatalmak a polgári szervezeteket megakadályozták működésükben, miként azt is, hogy az emberek egyénileg szerveződjenek. Az állami kontroll kiterjesztésének kísérlete ma is megfigyelhető, ma is megtörténnek ezek a bűnök. Feladatunk, hogy gondoskodjunk róla: ez ne sikerüljön - hangoztatta a kitüntetett.
(mti.hu)
(kormany.hu)
