Az Európai Unió válságáról, az uniós források felfüggesztéséről, az ötödik alaptörvény-módosításról, az off-shore cégek ügyéről és a devizahitelek problémájáról beszélt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter szeptember 8-án a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a jobboldal korábban ellenzékben többször figyelmeztetett a devizahitelezésből adódó baj lehetőségére, ám az akkori vezetés ezt lesöpörte az asztalról.
Az Európai Unióba vetett hit mélyponton van nem csak Magyarországon, más államokban is. Sok polgár azt látja ugyanis, hogy az EU nem képes kezelni a gazdasági válságot, így egyes országok, mint Magyarország is, nemzeti stratégiát dolgozott ki annak leküzdésére. Mások ezzel szemben teljesen kiszolgáltatottá váltak – ilyen Portugália és Görögország – mutatott rá Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes szerint az uniós biztosi intézmény a szerződések értelmében nem politikusi, így a biztosoknak nem szabadna elsődlegesen ilyen szerepet vállalnia. Ezzel szemben van közöttük olyan – vélte, aki már-már politikusként tűnik föl, ami jól mutatja az európai integráció irányát is, egy európai szuperállam képében. Ez lehet az oka annak, hogy a választópolgárok csalódtak az Unióban, mert nem azt várják, hogy kioktassák őket, hanem azt, hogy az európai összefogás segítsen a válságos időkben – fogalmazott.
A miniszter az alkotmány ötödik módosítása kapcsán elmondta: azért van szükség az újabb változtatásra, hogy a többi között a politikai pártok reklámozásának lehetősége és az egyházügyi törvény alapvető fogalmainak az alaptörvénybe való átvezetése egyértelműsítse a szövegezést. Hozzátette: az Európai Bizottságnak nem konkrét kifogásai, inkább aggodalmai voltak a szöveggel kapcsolatban.
A bizonyos uniós források felfüggesztésének ügyét firtató kérdésre a miniszter úgy reagált, hogy számos vitás kérdés van, amely miatt az EU megtette ezt a lépést Magyarország ellen, de ezek olyanok, amelyeket szeptemberben tisztáz majd egymással a két fél, így megmaradnak technikai keretek között, politikai jelentőséget nem nyernek.
Navracsics Tibor az off-shore vállalkozásokra rátérve leszögezte: a cégek esetében fennáll a morális probléma, hiszen a társaságokat elsősorban azért hozzák létre, hogy az adófizetési kötelezettséget csökkentsék vagy elkerüljék. Kiemelte, hogy gazdasági szempontból racionális, ám ha a közjóról van szó, akkor egy erkölcstelen lépés. Egy off-shore cég tulajdonosa ugyanakkor kivonja magát a közteherviselés alól. Ez főleg akkor problematikus, ha ugyanez a személy közintézmény élén is állást akar betölteni. Aki az adófizetés tekintetében kivonja magát a közösségből, az nem játszhat ügydöntő szerepet a társadalom vezetésében – állapította meg.
Navracsics Tibor a devizahitelek ügyére kitérve azon véleményének adott hangot, hogy bár a bankok sok esetben nem a teljes tájékoztatási kötelezettségüknek megfelelően jártak el, ugyanakkor az állampolgári felelősségnek is meg kell nyilvánulnia. Amit mérlegelni kell, hogy az árfolyamváltozás és a tömeges eladósodottság jelenthet-e társadalmilag veszélyes problémát. Az ügyészség dolga lesz eldönteni azt, hogy a devizahitelek kapcsán a bankok valóban megtévesztették-e az ügyfeleket vagy sem. A jobboldalnak a devizahitelek ügyében tiszta a lelkiismerete, korábban ellenzékben többször figyelmeztetett a baj lehetőségére, ám az akkori vezetés ezt lesöpörte az asztalról – nyomatékosította Navracsics Tibor.
(Kossuth Rádió Vasárnapi újság)
