Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Hír TV Rájátszás című műsorának vendége volt 2010. június 22-én. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Eddig 50 törvényjavaslatot terjesztettek az országgyűlés elé kormánypárti képviselők, és a következő egy hétben benyújtják a kabinet 29 pontos akciótervével kapcsolatos indítványokat is. Az egyeztetés hiányáról, a köztársasági elnöki aggályokról, és az újabb javaslatok részleteiről Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterrel beszélgetünk. Üdvözlöm, jó estét kívánok!

Navracsics Tibor: Jó estét kívánok!

Műsorvezető: Július 19-ig tart a rendkívüli ülésszak. Miért ez a rohamtempó?

Navracsics Tibor: Hát július 19-ig úgy gondoljuk, hogy még mindenképpen kitöltjük az időt. Azért kértünk rendkívüli ülésszakot, mert – ahogy említettem – még meglehetősen sok törvényjavaslatról, vagy törvénymódosításról van szó. Ugyanakkor abban bízunk, hogyha feszített tempóban is, de július 19-ig tudunk végezni, akkor talán a képviselőknek lehet adni egy hónap nyári szünetet. Ugye választási évben vagyunk, vagyis ilyenkor számít az is, hogyha ők is tudnak pihenni. Terveink szerint a kormány akkor sem nagyon pihenne, tehát nyáron dolgozna tovább a kormány. Készítenénk elő egyrészt a második akciótervet, másrészt pedig azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket az őszi ülésszakra kívánunk bevinni.

Műsorvezető: Hát meg nyilván az önkormányzati választások kampányát. Az is elkezdődik hamarosan.

Navracsics Tibor: Igen, és ennek a szervezési hátterét is. Ugye új jogszabály lesz, új határidőkkel, ami azt jelenti, hogy a közigazgatás számára is az önkormányzati választás szempontjából új helyzetet fog teremteni. Erre is fel kell készülnünk.

Műsorvezető: Beszélünk máris részletesen a tervekről, de hadd kezdjem a kritikákkal. Ezt is említettük az iménti bejátszás előtt. Tehát hiányolja az ellenzék, hiányolják az érdekképviseletek, az alkotmányjogászok az egyeztetést ugye, amikor itt a képviselői, az egyéni képviselői indítványokról beszélünk. ezek szerint a Nemzeti Együttműködés Programja az egyeztetésre nem terjed ki?

Navracsics Tibor: De kiterjed. Amiről én személyesen be tudok számolni, mert hogy előterjesztője voltam, ez a kormánytisztviselői törvény, amelyet Répássy Róbert és Rétvári Bence képviselőtársaimmal terjesztettünk be. Ott például volt egyeztetés a szakszervezetekkel, csak ők ezt letagadják. Ez informális volt a szónak az … értelmében.

Műsorvezető: Ebben az esetben is egyéni képviselői indítványról van szó?

Navracsics Tibor: Itt egyéni képviselői indítványról van szó. Egyébként nem lenne szükséges. A jogalkotási törvény értelmében a kormány által beterjesztett törvényjavaslatoknál kell egyeztetést végigvinni. Szabályozva van, meglehetősen formális mára ez az egyeztetés, mert nem nagyon szokott működni. De valóban van egy ilyen egyeztetési kötelezettség. Az egyéni képviselői indítványoknál más a szabály. Mi tartottunk azért. Én személyesen nem voltam ott, mert más irányú elfoglaltságom volt. A szakszervezetek kérték. Még nem alakult meg akkor a kormány, és képviselőtársaim tartottam egy informális egyeztetést.

Műsorvezető: Ez egyeztetést vagy tájékoztatást?

Navracsics Tibor: Egyeztetést. De nem értettünk egyet. Tehát dűlőre nem jutottunk. A többi egyéni képviselői indítványnál is most már az a rendszer, hogy olyan értelemben egyeztetés van, hogy bekerül a közigazgatás egyeztetési rendszerébe, végigmegy a tárcaközi egyeztetésen, a közigazgatási államtitkári értekezleten, és végső soron a képviselői indítványok is fel fognak kerülni, vagy felkerülnek a kormányülésre, amely dönt arról, hogy a kormány támogatja vagy nem támogatja az adott képviselői indítványt. Ez az elmúlt időszakban több esetben azért nem valósult még meg, mert egész egyszerűen még nem szerveződött meg. Amíg nem voltak közigazgatási államtitkárok, nem volt közigazgatási államtitkár értekezlet, ami…

Műsorvezető: Tehát mindez a struktúra egyelőre kialakulatlansága miatt volt. Erről van szó, nem pedig – ahogy az alkotmányjogász is mondja – visszaélnek a jogalkotás jogával? Tehát akkor itt két különböző dologról van szó. Nem?

Navracsics Tibor: Azt nehezen tudom értelmezni, hogy valaki visszaél a jogalkotás jogával. Hogyha valakinek joga van jogot alkotni, akkor azzal hogyan tud visszaélni? Több jogot alkot?

Műsorvezető: Hát lehet, hogy egyeztetés nélkül.

Navracsics Tibor: Na, de ez viszont nem azt jelenti. Ez azt jelentené, hogy megsértjük esetleg a jogalkotási törvényt. De a jogalkotási törvényben nincsen ilyen előírás. Következésképpen nem sértjük meg a törvényt, szabályszerűen járunk el, és nem élünk vissza semmilyen joggal. Jogot alkotunk. Nem csináltunk titkot abból a választási kampányban sem, hogy kis többség – kis változás, nagy többség – nagy változás. A választópolgárok úgy döntöttek, hogy nagy többség legyen. Nagy változás van.

Műsorvezető: Egyébként most kötelező vagy sem, értem én, hogy nem a törvény írja elő. Nem történt ezek szerint, vagy nem éltek vissza ezek szerint a jogalkotás jogával. De mondjuk Önnel egyeztetett bármelyik képviselő is a képviselői egyéni indítványa benyújtása előtt mondjuk, mint igazságügyi miniszterrel?

Navracsics Tibor: Ha olyan téma lett volna, amelyik az igazságügyi, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium tárcát érinti, akkor igen. Egyébként a szabály, ezt Lázár frakcióvezető úr eléggé vasszigorral be is tartatja, hogy mielőtt egy képviselő beadna önálló képviselői indítványt a kabineten keresztül kell menni, az ottani szakmai kabineten, és egyeztetnie kell a kormányoldallal is legalább abból a szempontból, hogy önmagában a szakmai koncepció az egyezik-e. És utána aztán persze egy másik kérdés, hogy ez egyébként a konkrét jogi megoldás az mennyire támogatható a kormány által. Akkor már bekerül az egyeztetési rendszerbe.

Műsorvezető: Jó. Térjünk át az alkotmány törvényekre. Tegnap döntöttek a köztársasági elnök úr által visszaküldött, kormánytisztviselőkre vonatkozó módosításról. Ugye azzal a minimális változtatással, hogy az államtitkárok sem bocsáthatók el, illetve elbocsáthatók indokolás nélkül. Most miért ennyire lényeges az az indokolás? Miért baj, hogy van, vagy miért baj, hogy nincs?

Navracsics Tibor: Mi is ezt kérdezzük. Nekünk nem baj az, hogy nincs. Mi ezért e mellett a megoldás mellett vagyunk. Abból indulunk ki, hogy egyrészt egy köztisztviselő ma, kéthónapos felmondási idővel, indokolás nélkül felmondhat a munkáltatójánál, amely munkáltató, mivel köztisztviselőről van szó, az adófizetők pénzéből működik. Ezért szeretnénk szimmetrikussá tenni ezt a viszonyt. Ha a kormányszervről van szó, vagyis ott foglalkoztatják ezt az embert, akkor hadd mondhasson fel a munkáltató is kéthónapos felmondási idővel, indokolás nélkül a kormánytisztviselőnek. Én ebben nem látok semmilyen botrányt. Vannak, akik erre félelmeket építenek, hogy ilyen politikai tisztogatás lesz, olyan politikai tisztogatás. Az az igazság, hogy politikai tisztogatás 2002-ben is volt, sok, nagyon nagy politikai tisztogatás volt. Személyesen meg tudom mondani, hiszen ismerőseimet rúgtak ki így állásból úgy, hogy viszonylag meglehetősen szigorú elbocsátási lehetőségek voltak. Mindig megtalálják a megoldását.

Műsorvezető: Na, de mondjuk a szelet nem lehetett volna kifogni a vitorlából, hogy oké, van indoklás. Egy mondatban: kisebb létszámot akarunk. Vagy: nem vagyunk elégedett a munkával. És akkor ott az indoklás.

Navracsics Tibor: A problémánk az, hogy miközben most is van egy általános védelem. Tehát a diszkriminációval szembeni védelem, alkotmányos védelem, vagyis hogyha valakit azért rúgnának ki, mert nő, mert cigány, mert baloldali gondolkodású, és a többi, és a többi, bírósághoz fordulhat és megnyerheti. Még hogyha azt mondjuk, hogy beleépítünk a törvénybe egy ilyet, ami kevesebb köztisztviselőt akarunk, és ezért rúgjunk ki, akkor ez már peresíthető, akkor már olyan értelemben peresíthető, hogy vitatható magának az indokolásnak az érvényessége, és már elhúzódhat az egész dolog, már akkor bonyolulttá válik. Ezért gondoltuk azt, hogy maradjanak az alkotmányos garancia, de legyen meg a munkáltatónak az a joga, hogy ugyanolyan terjedelemben élvezhesse a munkáltatói jogokat, amilyenben a munkavállaló élvezi a munkavállalói jogokat.

Műsorvezető: A másik törvény, amit ugyancsak, illetve a másik módosítás, amit ugyancsak visszaküldött Sólyom László megfontolásra az országgyűlésnek, az pedig az alkotmánybírók jelölésének a módosítása. Na, itt változtatnak-e valamit?

Navracsics Tibor: Megfontoljuk. Majd megnézzük, hogy hogyan lehet a jelölési mechanizmust változtatni. Ugye itt is arról van szó, és ez fontosabb talán a kormánytisztviselői törvénynél is elmondani, hogy önmagában az, hogy a köztársasági elnök nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem a parlamentnek visszaküldte fontolásra, megfontolásra, ez azt jelenti, hogy nem alkotmányellenesnek tartja, hanem úgy gondolja, hogy politikai okokból, a saját politikai szempontjai szerint ez a törvény talán még egy átgondolást megérdemel. Volt arra példa az előző kormány esetében, hogy változtatás nélkül újra elfogadták, elfogadtatták a parlamenti többséggel. Mi a kormánytisztviselői törvénynél is változtattunk, itt is megfontoljuk, hogy hogyan lehet a köztársasági elnök úr véleményét tükröztetni valahogyan a törvényben.

Műsorvezető: A hónap végéig ugye benyújtják a miniszterelnök úr által bemutatott 29 pontos akcióterv végrehajtásához szükséges módosításokat is. Hát ebből talán az egyik legnagyobb vitát, vagy a legnagyobb vihart a banki különadóval kapcsolatos vélemények váltották ki. Na, most ezzel mi lesz? Meg tudják-e védeni az ügyfeleket? Tehát van-e garancia arra, hogy a bankok nem háríthatják majd át rájuk a banki különadót? Ugye 200 milliárdos különadóról van szó.

Navracsics Tibor: Hát van, vannak. A piacgazdaságnak vannak olyan intézményei, amelyek pontosan arra jöttek létre, hogy a fogyasztó ne legyen kiszolgáltatott. Adott esetben a bankokkal szemben ez a piacfelügyelet, itt a PSZÁF, amelynek az a feladata, hogy figyelje a bankok tevékenységét, a bankok hitel kihelyezési, kamatpolitikai tevékenységét, és azonnal szóljon, hogyha úgy érzi, hogy a bankok itt akarják behozni, megkeresni, vagy éppen többletbevételre akarnak szert tenni. Vagyis, hogyha működtetjük, ha jól működtetjük ezeket az intézményeket, akkor védve van a fogyasztó. Ha nem jól működtetjük, akkor a fogyasztót sérelem éri. De még akkor is van az a lehetőségük, hogy a fogyasztó ez ügyben különböző testületekhez vagy intézményekhez fordulhat jogorvoslatért.

Műsorvezető: Nézzük itt a további fájdalmas pontokat. Ilyen volt ugye például egy további, az egykulcsos adó, ami – ez elhangzott az ellenzék részéről is, elsősorban Mesterházy Attila részéről –, hogy a tehetősebbeknek kedvez. Viszont nagyon nem tesz majd jót a kispénzűeknek, a kis fizetésből, bérből élőknek.

Navracsics Tibor: Hát ez az egykulcsos adó, ahogy a szocialisták bevezetnék. Mi viszont éppen azért – és miniszterelnök úr el is mondta ebben a beszédben – lépcsőzetesen akarjuk.

Műsorvezető: Tehát azért lesz ez folyamatos?

Navracsics Tibor: Így van. Mert ehhez kellenek olyan intézkedések, amely azt garantálja, ami az alapvető szándékunk, hogy mindenki jól járjon az egykulcsos adóval. Vagyis mindenkinek több pénze maradjon. Legalább is senki se veszítsen az egykulcsos adón. Mi úgy saccoljuk, hogy a magyar társadalom túlnyomó többsége számára ez előnyösebb lesz az intézkedések révén. Ugyanakkor egy olyan keresletélénkítő hatása is lehet az egykulcsos adónak, ami abból adódna, hogy több pénz marad a zsebekben, amely a gazdaságnak is jó.

Műsorvezető: Mondjuk ez a javaslat már készen van? Melyek azok a javaslatok, amikről már most el tudja mondani, hogy ez készen van ebben a formában?

Navracsics Tibor: Hát vannak olyan javaslatok, amelyek már a mai közigazgatási államtitkár értekezleten jóváhagyást nyertek, és megy be a kormányra. Van olyan, amelyek a következő közigazgatási államtitkárira kerülnek majd. Ezek a végső fázisban vannak. Vagy megszűntek már.

Műsorvezető: Távirati stílusban hallhatunk erről részleteket, hogy konkrétan miről van szó? Mely pontokat érinti a javaslat, a kész javaslat?

Navracsics Tibor: A társasági adó csökkentése, a kis adók megszüntetése, a kis adók egy részének megszüntetése. Most hirtelen, amit fel tudok idézni. Vannak olyan részei ennek a 29 pontnak, amely nem törvénymódosítást igényel, hanem kormányrendelet vagy éppen miniszteri rendeletmódosítást. Ilyen a híres másodlagos élelmiszer ellenőrzés kérdése, amitől nagyon sok minőség, nagyon nagy minőségjavulást várunk. És hát a többiek is készülnek. Most itt nem tudnám mindegyiket fejből felsorolni, de elég jól állunk ezen a téren.

Műsorvezető: Most egy nagy-nagy zárójelet nyitva, ha már a javaslatokról beszélgetünk. Van-e a kormánynak javaslata arra, hogy például akár az állami költségvetésből, akár bármilyen más forrásból hogyan segíti az árvízkárosultakat? Nem fog menni segítség nélkül, ez egyértelmű.

Navracsics Tibor: Nehéz kérdés. Egyrészt tájékozódunk, hogy az Európai Uniónál egészen pontosan milyen feltételekkel lehet jelentkezni azokért a helyreállítási pénzekért, amelyeket az EU támogat. Sőt, itt Lengyelország, Szlovákia és Magyarország egyfajta lobbit is készül formálni. Hiszen mind a három országot súlyosan érintették az árvízkárok. Ez sem elég. A zárolás kapcsán ugye most a kormányzati szférában is egy közel 100 milliárd forintnyi összeget igazgatási költségeken, tanácsadói szerződéseken meg akarunk spórolni. Nyilvánvalóan ennek is egy részét kénytelenek leszünk majd az árvízkárok helyreállítására fordítani. És hát azt nézzük még, hogy hol vannak olyan kisebb-nagyobb kiadások, amit meg lehet fogni és át lehet csoportosítani.

Műsorvezető: Az egyik internetes közösségi oldalon máris szinte egy mozgalom indult be a mellett, hogy idén az augusztus 20-i tűzijátékra fordítandó összeget a kormány fordítsa az árvízkárosultak megsegítésére. Mérlegelik-e ezt az elképzelést?

Navracsics Tibor: Hát mérlegeljük, annál is inkább, mert nem kevés összegről van szó, egy körülbelül 100 millió forintos összegről van szó, ami a milliárdokhoz képest talán töredéknek tűnik. De hát pontosan tudják az árvíz sújtotta települések lakói, hogy 100 millió forint mekkora segítséget jelentene. Gondolkozunk. Erre kormánydöntésre van szükség az én megítélésem szerint, egy olyan politikai döntés az augusztus 20-i tűzijáték elhalasztása, amely nyilván komoly és mindenkit érint. De valóban rendkívüli helyzetben vagyunk most. Gondolkozunk rajta.

Műsorvezető: Miniszter úr! Köszönöm szépen, hogy itt volt. Innen folytatjuk legközelebb.

Navracsics Tibor: Köszönöm szépen.

(kormany.hu)