A Kormány egy évét értékelte Navracsics Tibor a 180 Percnek adott interjújában. Szó szerinti leirat.

Riporter: Most háromnegyed hétkor Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettest hallgatja ez a sok hallgató a 180 percben. Jó reggelt kívánok!

Navracsics Tibor: Jó reggelt kívánok!

Riporter: Mert, hogy napokon belül egyéves jubileumát üli a második Orbán-kormány, ami tehát egyfajta összegzésre ad lehetőséget. Nagyon sűrű év áll mögöttünk, 150-nél is több törvényjavaslatot fogadott be az országgyűlés. A jelenlegi elképzelések szerint mi az, amit sikerült megvalósítani, vagy pontosabban a jelenlegi értékelés szerint mi az, amit sikerült megvalósítani, mi az amit nem? Mi az, amit másként tennének?

Navracsics Tibor: Azért nehéz a kérdés, mert amikor tavaly, május-június fordulóján megalakult a kormány, akkor pontosan tudtuk, hogy mit akarunk tenni, de nem egyéves bontásban dolgoztunk. Ugye az akkori terveink is úgy szóltak már, amit a miniszterelnök egyébként aztán októberben el is mondott, hogy 2011 végéig kell elindítani az alapvető változásokat, hiszen abban konszenzus volt nagyjából a választási kampányban is más, és a választások után is, hogy Magyarország alapvető változtatásokra szorul. Elsősorban azokon a területeken, ahol az elmúlt 20 évben vagy felhalmozódtak a feszültségek, vagy pedig meghaladta az idő a 20 évvel ezelőtti megoldásokat.

Riporter: Ezért is nevezte Orbán Viktor évértékelőjében a megújulás évének, ezt az idei évet. Az ellenzék a konkrétumokat hiányolta. Önök mit mondanak?

Navracsics Tibor: Hát ebben az értelemben, ugye most év közepén vagyunk, de azt mondom, hogy időarányosan jól teljesített a kormány, persze az öndicséret, az sohasem szép dolog, de hogyha visszatekintünk erre az egy évre, akkor azt mondhatjuk, hogy két területen határozott lépések történtek már a megoldás irányába. Ez a közigazgatás reformja, az állam reformja, a korszerű államigazgatás kiépítése, illetve a gazdaságpolitika, az adó, adózás, adózási politika átalakítása, és a vállalkozás élénkítés, és van egy amibe belevágtunk, aminek nyilván a mai műsorban is több szó lesz róla, amelynek még az elején vagyunk, de elkezdtük. Ez pedig a társadalompolitika, társadalompolitikai juttatási rendszerek, illetve ahogy mi szoktuk nevezni a munkán alapuló gazdaság megteremtésének a lépéssorozata.

Riporter: A legnagyobb horderejű döntés, vagy vállalkozás az új alaptörvény, az új Alkotmány életre hívása volt. Bár az ördög, mint tudjuk a részletekben rejtezik, a sarkalatos törvények kidolgozása, tehát a fundamentumok alapos megteremtése most következik. Hány ilyen sarkalatos törvény elfogadására számítanak? És mely területeken az elkövetkezendő évben?

Navracsics Tibor: Összességében úgy gondoljuk, hogy több mint 30 kétharmados törvényt kell vagy megalkotni, vagy pedig az új alaptörvényhez igazítani. Hiszen az új alaptörvény névleg módosít szinte mindegyik sarkalatos törvénynek a jogszabályi környezetén. Ilyen értelemben aztán vannak viszonylag kisebb feladatok, amelyek egy-két fogalmi módosítást igényelnek csak, és vannak új törvény megalkotását szükségessé tevő javaslatok is.

Riporter: Sikerült ezekkel az információkkal - krákogja ki magát nyugodtan - …

Navracsics Tibor: Köszönöm szépen!

Riporter: … megnyugtatni a tegnap hazánkban tárgyaló Velencei Bizottságot, az Európai Uniónak, az európai alkotmányokkal foglalkozó, tanácsadó, megfigyelő bizottságát?

Navracsics Tibor: Én aggodalmat nem, vagy nyugtalanságot és aggodalmat nem éreztem, hanem kíváncsiságot éreztem. Hiszen az valóban önmagában érdeklődésre méltó dolog, hogy egy ország új Alkotmányt fogad el, és az új Alkotmányt alátámasztó törvényeket. Nem egyedi ebből a szempontból a Velencei Bizottság érdeklődése. Azt is mondhatnám, hogy minden olyan ország esetében, amely új Alkotmányt fogad el, vagy pedig jelentősebb Alkotmány módosításra sor kerül, a Velencei Bizottság készít egy jelentést. Ilyen értelemben megnyugtatni nem kellett őket. Tájékoztattam őket az időzítéséről, hogyan fogadják el ezeket a törvényeket, vagy, hogy milyen ütemezésben fogadjuk el és várhatóan mik a főbb tartalmi elemek.

Riporter: Eufemisztikusan fogalmazok, ha azt mondom, hogy az Európai Unió érdeklődését leginkább az elmúlt időszakban az új médiatörvény keltette fel. Tanultak-e ennek a törvénynek a kommunikációjából? Legalábbis ön annak idején úgy fogalmazott, hogy másképpen kellett volna kezelniük a kérdést.

Navracsics Tibor: Hát nyilván sok olyan kérdés van, vagy sok olyan részterület van, amit másként kellett volna kezelnünk. Azért fontos hozzátenni, hogy az Európai Bizottság végül olyan kérdésekben, olyan területeken kérte a módosítást, amelyek szinte kizárólag jogharmonizációs jellegűek, illetve számukra az európai jog szempontjából egyértelműbbé tenne dolgokat. Alapjogi sérelem, illetve demokrácia sérelme, amiről általában a médiatörvényt kritizálók sokszor a törvény elolvasása nélkül vádoltak minket. Ez szóba sem került. Ami kétségtelen, hogy a médiatörvény egy olyan érzékeny terület, amelynek a kommunikációjánál bizonyára jobban felkészülhettünk volna az érvekre, de én azt láttam végül is miután már ez a vihar elülni látszik, hogy nem az észérvek voltak a döntők a médiatörvény elleni támadássorozatban. Nyilván sokan vannak, akik érdekeltek abban, hogy Magyarországnak ne legyen túl jó híre, mások pedig talán némi beképzelt félelmet is beleláttak a médiatörvénybe. Az elmúlt 5 hónap mindenesetre azt bizonyította, hogy ezek a félelmek túlzók voltak és alaptalanok.

Riporter: Viszont akkor az talán tanulság, hogy talán megelőzően és alaposabban kell tájékoztatni az európai közvéleményt is a nálunk folyó változásokról, átalakításokról, azoknak tartalmáról, mélységéről, összefüggéseiről.

Navracsics Tibor: Fogalmazhatunk így is, hogyha mindenképpen azt akarjuk, hogy egyébként nemzeti kérdésekben is teljes egészében megfeleljünk az úgynevezett európai közvéleménynek, amelyet azért meglehetősen nehéz definiálni. Én azt mondom, hogy azon országok, amelyek rendkívül hangosan bírálták a médiatörvényt, vagy amelyik ország újságírói és politikusai rendkívül hangosan bírálták a médiatörvényt esetleg körülnézhetnének a saját házuk táján az ő médiatörvényük tényleg olyan tökéletes-e?

Riporter: De lépjünk tovább, hiszen ráadásul éppen a bécsi Kurír írta a minap, hogy a honi közvéleményt azért kevésbé, sokkal kevésbé foglalkoztatta ez a kérdés, mint amennyire az európai közvéleményt. Sőt egyes politikai elemzők szerint inkább az ellenérdekelt felek politikai befolyása következtében nem létezhet Magyarországon jelenleg egy nyugalmi politika helyzet. Viszont nyilván olvasta a Financial Times tegnapi cikkében a Magyarországot gazdasági szempontból, nem csak, hogy értékelő, hanem méltató állításokat. Navracsics Tibor: Olvastam, hát örömmel olvastam. De azért itt mindig önmérsékletet is kell tanúsítani, és a szerénység a legfontosabb erény talán ilyenkor, hiszen…

Riporter: Pedig hát szenzációként értékelték a gazdasági helyzetünket…

Navracsics Tibor: Igen, de hát…

Riporter: … a jelenlegi helyzetünket.

Navracsics Tibor: Ezek az újságírók voltak azok, akik bő fél évvel ezelőtt leírták azt, hogy mi most már biztos, hogy elvesztünk és semmi remény nincsen. Úgyhogy kicsit a túlzásokra mindig hajlamosak ezek az újságírók. Mindenesetre jó jel, én azt látom, hogy talán a külföldi befektetők tapasztalatai is abba az irányba hatnak, hogy meggyőződjenek a külföldi újságírók és a külföldi pénzügyi elemzők is arról, hogy Magyarország egy növekedőképes, erős gazdaságot fog felépíteni.

Riporter: Úgy tűnik, hogy a gazdasági területen sikerült erőteljesebb áttörést végrehajtani, mint mondjuk a szociális, az egészségügyi, az oktatási kérdésekben. Ezek az elkövetkezendő év feladatai?

Navracsics Tibor: Igen. Itt említettem ugye, hogy három nagy terület közül ez az, amelyiket most kezdtük el, hiszen a gazdaságpolitikában, akár az Új Széchenyi Tervet nézzük, akár az adópolitikai változtatásokat, vagy az adóváltoztatásokat, már jelentős mértékben előrehaladtunk. A közigazgatásnál hasonlóképpen, az államigazgatás kiépítésénél jelentős mértékben előrehaladtunk. És most kezdődik a Széll Kálmán Terv, illetve az államadósság csökkentés keretében azokon a szerkezeti átalakításoknak most már a végén járunk a tervezésének és az elején fogunk rövidesen járni a végrehajtásának, amelynek a célja az, hogy egy hatékony és jól működő ellátórendszert alakítsunk ki.

Riporter: Nézzük tehát a konkrét kérdéseket. Éppen a mai nap híre, hogy végre sikerült, vagy úgy tűnik sikerült a kormánynak és a rendvédelmi dolgozók szakszervezeti képviselőinek megegyezésre jutnia a korkedvezményes nyugdíjban lévők visszahívásáról, hívhatóságáról, illetőleg a nem visszatérők nyugdíjának kérdéséről. Mi a legfrissebb álláspont ez ügyben? Hiszen a kormány azért a végső szót még nem mondta ki.

Navracsics Tibor: Így van. Bizonyára lesznek még részletkérdések, amelyeket meg kell tárgyalni. És én ebből a szempontból nem akarnék "intimpistáskodni" és elárulni olyan részleteket, amelyeket esetleg még nem egyeztettek a szakszervezetek illetve a kormány képviselői. De ami változatlan a mi álláspontunkban, és amelyről úgy látom, hogy bár eleinte sokan felháborodtak ezen, de egyre inkább kezdi közmegegyezés övezni ezt a meggyőződést, hogy Magyarország csak akkor fog tudni kijutni az elmúlt évek által okozta gazdasági válságból, és csak akkor tudunk növekedési pályára állni, és csak akkor tudunk erős országgá válni ismét, ha többen dolgoznak Magyarországon.

Riporter: És vajon sikerül-e itthon tartani a fiatal orvosokat, hogy ők is itthon dolgozzanak, hiszen egyfajta ultimátumot adtak ők is ezzel a letétbe helyezett január 1-ei felmondással.

Navracsics Tibor: Így van. És nincs olyan foglalkozási csoport szerintem ma Magyarországon, aki ne adhatna ultimátumot. Csak azt is látni kell, hogy jelen pillanatban ilyen helyzetben van az ország, és addig ameddig a gazdasági növekedésünk tartósan magas pályára nem áll, addig azért olyan jelentős pénz nincsen, amit szét tudnánk osztani. Tehát én tudom, hogy rendkívül unalmas dolog az, amikor megértést kérnek állandóan a polgároktól, de a helyzet az most, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél hamarabb növekedési pályára álljon a magyar gazdaság. Jó esélyeink is vannak. Az adatok között vannak biztató adatok, vannak olyan adatok, amelyek azt mutatják, talán sikerül valóban kijutnunk ebből a helyzetből, de hát még egy…

Riporter: És a közbiztonság kérdése? Ahol azért még sok a gond, a vállalt, vagy az elképzelt tervek ellenére is.

Navracsics Tibor: Távol vagyunk attól, amelyet annak idején a szocializmusban és is mint joghallgató tanultam, hogy miszerint a szocializmusban egyre csökken a bűnözés és a kommunizmusban pedig el is fog tűnni. Valóban ettől az állapottól távol vagyunk, de a rendőrség létszámában is jelentős mértékben gyarapodott. A mostani szám a 30 ezer körüli számról mostanra más 33-34 ezer körül van és én abban bízom, hogy most itt a nyugdíjak áttekintésével tovább tud bővülni az aktív állomány.

Riporter: Még egy mondat. A határon túli magyarok szavazati jogáról.

Navracsics Tibor: Ez egy vita kérdése, de folyik a vita. Nyilvánvalóan nem csak az vita kérdése, hogy lesz vagy nem lesz, hanem az is vita kérdés, hogy technikailag ezt hogyan lehet megoldani. Listás szavazással, vagy nem? Külön lista, vagy nem? Ez számos olyan kérdés, amelyet végig kell vitatni párton belül is és a pártok között is, és a közvéleményben is. S talán ezért is jó az, hogyha ez már csak ősszel kerül napirendre.

Riporter: Köszönöm szépen! Az Orbán-kormány egy évéről folytattunk értékelő beszélgetést Navracsics Tiborral, miniszterelnök-helyettessel, akitől megtudtuk, hogy a gazdasági lépések után most a társadalompolitikai kérdések kerülnek terítékre, bár további türelmet kért az ország lakóitól a remélhetőleg bekövetkező gazdasági növekedés érdekében.

(kormany.hu)