Tobinnak lehetősége van arra, hogy lelkiismeretének engedve, megkezdje Magyarországon büntetése letöltését, ugyanakkor 2014. december 1-jétől jogi út is kínálkozik arra, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indítson Írország ellen – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Navracsics Tibor.

TOBIN-ÜGY - 2008-ban az Európai Unió elfogadott egy olyan kerethatározatot, amely röviden és egyszerűsítve arról szól, hogyha valamelyik európai uniós tagállam bírósága hoz egy ítéletet, egy másik tagállam állampolgárával kapcsolatban, akkor az a tagállam ezt az ítéletet végrehajtja- idézte fel Navracsics Tibor. Vagyis ha egy svéd Spanyolországban elkövet valamilyen bűncselekményt, a spanyol bíróság szabadságvesztés büntetésre ítéli, akkor Svédország elfogadja a spanyol bíróság ítéletét és ez a svéd ember egy svéd börtönben letöltheti a büntetését- hozta fel példaként. Akkor, amikor ezt a kerethatározatot elfogadták, egyben szabályozták azt a lehetőséget is, hogy egy ország ideiglenesen kivételt élvezzen, ha nyilatkozatot fűz ehhez a kerethatározathoz. Írország adataink szerint 2011 novemberében tette meg ezt a nyilatkozatot, tehát három évvel a kerethatározat elfogadása után, amit 2012 márciusában kihirdettek az Európai Unió hivatalos lapjában, tulajdonképpen onnantól vált hivatalossá- magyarázta a miniszter.

Navracsics Tibor kiemelte, az ügy aktualitását az jelenti, hogy az unió működését szabályozó szerződés rendelkezései szerint 2014. december 1-jétől, az Európai Bizottságnak és az Európai Bíróságnak lehetősége nyílik arra, hogy az ezeket a szabályokat nem harmonizáló tagállamokkal szemben, így akár Írországgal szemben is fellépjen. 2014. december 1-jétől tehát a bizottságnak lehetősége lesz arra, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson, illetve arra is lehetőség nyílik, hogy Magyarország adott esetben pert indítson az Európai Bíróság előtt Írországgal szemben- tette hozzá.

Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, a Tobin-ügy 2017-ben évül el. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy eddig arra koncentráltak, hogy Tobint meggyőzzék arról, hogy lelkiismeretének engedve, kezdje meg Magyarországon büntetése letöltését, mivel úgy tűnt, nem áll rendelkezésre már jogi eszköz. A miniszter egész nyáron kapcsolatban volt az ír minisztériumon keresztül Tobinnal, de arról tájékoztatták, hogy Írország nem tudta meggyőzni Tobint. Ezért a miniszter szeptember 15-ét jelölte meg határidőnek, ameddig végleges választ kell kapnia. Navracsics Tibor elmondta, Tobin rokona halálára hivatkozva haladékot kért, amit szeptember harmincadiki határidővel megkapott.

„Ne zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy győz a lelkiismeret, de most van egy jogi út is” –mondta a miniszter, majd hozzátette, hogy múlt pénteken levelet írt Viviane Redingnek, az Európai Bizottság alelnökének, melyben megerősítést kért arra nézve, hogy jól értelmezték-e a közösségi jogot, azaz 2014. december elsejével a bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat Írország ellen a Tobin-ügy miatt.

KÖTELEZŐ PARLAMENTI BIZOTTSÁGI JELENLÉT - Arra a kérdésre, mely szerint a jövőben kötelezővé szeretnék tenni a parlament különböző bizottságai előtt történő megjelenést, illetve az igazmondási kötelezettséget is bevezetnék, Navracsics Tibor azt válaszolta, hogy bár többször is szóba került már ez vitatémaként, illetve az alaptörvény megalkotása során is felmerült javaslatként, de akkor nagy többséggel elutasították. Ugyanis ez azt jelenti, hogy a parlament, ami a törvényhozás szerve, egyben az igazságszolgáltatás szervévé is válna. Az a parlamenti bizottság, amely előtt kötelező megjelenni és kötelező igazat mondani, az gyakorlatilag bíróság- magyarázta a miniszter. Tehát a hatalmi ágak megosztásának elvével ütközne, éppen ezért nincsen ilyen egyetlen országban sem.
Az igazmondási kötelezettség a miniszter szavai szerint „még akár előírható is lenne, hiszen tudjuk, hogy vannak olyan országok, ahol egy parlamenti bizottság előtt tett hamis vallomás az tulajdonképpen hamis tanúzásként minősülhet, és ez alapján lehet büntetőeljárást is indítani”. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem lenne jó, hogyha a parlamenti bizottságok átvennék a bíróságok szerepét.

REZSICSÖKKENTÉS - Az alaptörvénynek kell nevesíteni a sarkalatos törvények körébe tartozó témákat. Amikor arról beszélünk, hogy a rezsicsökkentést be kell tenni az alaptörvénybe, akkor ezt úgy tudjuk megtenni, hogy a közműszolgáltatókkal kapcsolatos alapvető szabályozást a sarkalatos törvények körébe soroljuk, amit kétharmaddal lehet elfogadni és csak kétharmaddal lehet módosítani- mondta Navracsics Tibor.

A miniszter leszögezte, hogy a készülő közműtörvény koncepciója illetve a konkrét normaszöveg kidolgozása is néhány alapelvet rögzít a közműszolgáltatásokkal kapcsolatban.
Többek között azt például, hogy nem lehet kivinni a profitot a közműszolgáltatásokból, tehát minden olyan nyereséget, ami a közműszolgáltatásnál termelődik, azt vissza kell forgatni fejlesztésként; ezt a profitot pedig nem lehet meghatározni- tette hozzá.

Az Európai Unió a közműszolgáltatások területén előírja a verseny kötelezettségét, a versenyeztetést, a piaci logikát, de a gazdasági válság hatására egyértelművé vált, hogy itt, Közép-Európában ez a verseny nem eredményez olcsóbb szolgáltatást, sem jobb szolgáltatást, viszont sok esetben nagyon gyorsan kartellesedést, monopolizálódást jelent. Éppen az állami szerepvállalás, az állami szabályozás az, ami lehetővé teszi a jobb, magasabb és olcsóbb szolgáltatások létrejöttét- magyarázta Navracsics Tibor, majd hozzátette, ilyen értelemben az Európai Unió a vitapartnerünk.

A miniszter szerint nem arról van szó, hogy a kormány államosítaná a közműszolgáltatókat. A cél az, hogy egy nem profit elven működő közműszolgáltatási piac jöjjön létre; ami nem azt jelenti, hogy nem lehet nyereség, csak azt, hogy a nyereséget bent kell tartani a rendszerben, tehát vissza kell forgatni a szolgáltatás javítására, hatékonyság növelésére kell fordítani. Ezeket az alapelveket szeretné a kormány rögzíteni a kormányrendeletek vagy éppen hatósági rendeletek segítségével.

PORTIK-ÜGY – Arra a felvetésre, mely szerint sérül a nyilvánosság elve azzal, hogy a Portik-ügy tárgyalása során a bíróság továbbra sem engedélyezi az úgynevezett percről percre tudósítást és a kamerákat is kitiltották a tárgyalóteremből Navracsics Tibor úgy reagált, hogy a bírónak lehetősége van zárt tárgyalást elrendelni, végső soron pedig ki is utasítja a tárgyalóteremből. A bírónak tehát indokolnia kell, hogyha ilyen jellegű intézkedéseket foganatosít; amennyiben kétségek merülnek fel a sajtó kitiltásával kapcsolatban, abban az esetben az Országos Bírósági Hivatalhoz kell fordulni, hiszen az Országos Bírósági Hivatal látja el igazgatási szempontból és fegyelmi szempontból is a bíróságok, illetve a bírák működtetését, illetve alkalmazását- javasolta a miniszter.

MOL-INA ÜGY – Az üggyel kapcsolatban Navracsics Tibor kifejtette, diplomáciai tárgyalások nincsenek a két ország között, hiszen nem két állam tárgyal, hanem egy magáncég és a horvát állam, a horvát kormány delegációja tárgyal egymással. A miniszter szerint valószínűsíthető, hogy Horvátország nagyobb beleszólást szeretne az INA irányításába, ezért jelentették be azt az igényt, hogy a MOL-lal újra szeretnék tárgyalni az INA-val kötött, annak idején kötött üzletet. A magyar állam nem köteles asszisztálni a tárgyalásokban, hiszen a MOL egy magánvállalat, bár tulajdonos benne a magyar állam, de piaci cég, és piaci tárgyalásokat is folytathat. A  magyar állam a tulajdonosi hányada csak azt jelenti, hogy az állam egyik tulajdonos a sok közül- magyarázta.

BÍRÁK NYUGDÍJKORHATÁRA – A miniszter kiemelte, hogy a Kúria esetében azok a bírák, akik visszajöttek az üresen hagyott státuszokon kaptak helyet. A Kúrián kívüli bíróságoknál a státuszokat és a helyeket az Országos Bírósági Hivatal tartja nyilván; túlnyomó többségében itt is rendeződtek már az ügyek. Navracsics Tibor arra emlékeztetett, hogy éppen az ároktői banda kapcsán biztosított a kormány olyan pénzügyi keretet, amiből új bírói státuszokat is lehetett létesíteni, vagyis van lehetőség arra, hogy az új bírói státuszokat feltöltsék ezekkel a bírákkal.

PERFOLYAMATOK KÖNNYÍTÉSE – A perfolyamatok könnyítésére bírósági épületeket kell építeni, bírói státuszokat kell létrehozni és a bírósági infrastruktúrát kell fejleszteni, a számítógépeknek, a számítógépes feldolgozásnak, a számítógépes kommunikációnak nagyobb lehetőséget kell biztosítani, mindez több milliárd forintba kerül- mondta Navracsics Tibor, majd hozzátette, mindennek a költségvetési támogatására készülő tervet az Országos Bírósági Hivatallal és a Kúriával együtt dolgozzák ki.

(Hír TV Magyarország élőben)