A közigazgatási és igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes előadása a Word Science Forum parlamenti záróeseményén, Budapesten.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Kedves Jelenlévők!

Kérem, engedjék meg, hogy beszédem elején megköszönjem, hogy meghívást kaptam erre a konferenciára, amelynek témái a magyar kormány politikájához is közel állnak.

A világban végbemenő változások szoros összefüggésben állnak egymással, a mögöttes mozgatóerők összetettek és valamennyi jelentős hatással bír mireánk, magyarokra nézve is. A klímaváltozás hatásainak – egyebek mellett az eddig korábban nem tapasztalt mértékű szárazság - hatásainak kiküszöbölésére jelentős erőfeszítéseket teszünk. A vízgazdálkodás mára egyre fenyegetőbb problémát jelent világszerte és Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy megfelelő mennyiségű nyersanyaggal és humánerő-forrással rendelkezik. Folyamatos kutatásokat végzünk a megfelelő alternatív energiaforrások mentén és ennek a folyamatnak a meggyorsítására le kell építenünk a szükségtelen adminisztratív korlátokat is.

Az élelmiszer- és energiabiztonság, népességváltozás, a biodiverzitásban tapasztalt veszteségek, a természeti katasztrófák helyreállításai és fertőző megbetegedések mind kölcsönhatásban állnak egymással, mégis számos, e területeket érintő globális kutatás és helyzetértékelés továbbra is egymástól függetlenül zajlik.

Csupán néhány akut problémát emeltem ki, amelyekkel szembe kell néznünk, és amely kihívások nagyobb figyelmet kaptak ezekben az években, hogy kulcselemévé váljanak a nemzeti és nemzetközi tudományos stratégiáknak és több befektetési mechanizmusnak.

Közös célunk előmozdítani és fenntartani a párbeszédet a tudományos közösségek, a társadalom és a politika világa között. Az együttműködés a kormány, a magánszektor, a tudományos világ, az ipari és kutatási intézmények között mérhetetlenül fontos a kihívások fényében, amelyekkel szembenézünk.

Engedjék meg, hogy rávilágítsak ezen időszerű kihívásokra és globális tendenciákra adható általános válaszokra.

A jelenlegi körülmények között fontos hangsúlyoznom: a közösségi politika arra törekszik, hogy az állampolgárok jólétét növelje. Éppígy a tudományos szakpolitika is arra hivatott, hogy megtalálja a választ arra a kérdésre: a tudomány és technológiai fejlődés miként tudja a közérdeket a leghatékonyabban szolgálni. Ennek fényében elmondható, hogy ebben a folyamatban a kormánynak kell döntő szerepet betöltenie.

Jelenleg a legtöbb kutatásra szánt javak két nagyobb forrásból származnak, egyrészt a vállalatok a saját kutatás és fejlesztési részlegükön keresztül, másrészt a kormány, amely elsődlegesen az egyetemeken keresztül vagy külön erre a célra létrehozott kormányzati hivatalokon keresztül biztosít forrást. A tudományos kutatásra szánt összegek egy kisebb része pedig jótékonysági alapítványokon át érkezik.

Az állami tőke alapú kutatás kétféle lehet: vagy a kormány saját maga által végrehajtott, vagy a kormányon kívüli tudományos és más kutatóknak szánt támogatás formájában juttatott forrás. Egy további előnye az állami támogatású kutatásnak, hogy az eredmények a nyilvánosság elé kerülnek, míg a magántőke alapú kutatások eredményeit egy csoport felügyeli és a kutatást magát főleg profit célok miatt végzik.  Továbbá, szükséges a közcélú kutatóközpontok és az ipar, valamint civil szféra között fennálló párbeszéd erősítése. A tudástranszfer valamennyi formája, úgy, mint klinikai kutatás, kooperációs kutatás, engedélyeztetés, tudományos publikációk, szakképzett munkaerő csereprogramok a köz- és magánszféra között valamennyi esetben fejlesztésre és hatékonyabb igazgatásra szorulnak.

Ezeket a tényeket figyelembe véve hangsúlyoznunk kell, hogy a kormányzatnak versenyképes környezetet kell teremtenie a közcélú tudományos tevékenységek támogatására. Ehhez az államnak ambiciózus modernizációs terveket kell végrehajtania a kutatások érdekében és meg kell, hogy teremtse a közfinanszírozás feltételeit is. Ebben a kontextusban nagy előrehaladást jelentene annak a meghatározása, hogy milyen módon lehetséges az állam és az ipar hozzájárulásában az egyensúly megteremtése. Az elképzelések fejlesztéséhez az egyazon ágazatban jelenlévő cégek összefogása (klaszterpolitika) megbízható kezdeményezésnek bizonyul. Az ilyen együttműködések növelik a termelékenységet, befektetés ösztönző hatásuk van, népszerűsítik a kutatóintézmények működését, és kulcsszerepet játszanak a szakismeretek fejlesztésében is.

Mégis, az innovációt érintő másik kérdés a terület finanszírozása. Széles körben ismert, hogy az innováció az Európa 2020 Stratégia hangsúlyos elemeként jelenik meg a növekedés és munkahelyteremtés kérdéskörében. Az indítványozott Kutatás Fejlesztés Keretprogram, amelyet 2013-ban hoznak nyilvánosságra, a jelenlegi három keretprogram vívmányaira épül majd. A stratégia célkitűzéseinek megfelelően a kutatás fejlesztés területén megvalósítandó befektetés a következő hét évben jelentős mértékben növekedni fog. A „Horizon 2020” közös uniós stratégia mintegy nyolcvan milliárd eurós költségvetéssel Európa globális versenyképességét hivatott megerősíteni és a jövő munkahelyeinek és innovatív elképzeléseinek megvalósításában nyújt támogatást. Végső célunk pedig az, hogy az EU által finanszírozott kutatás-fejlesztés kezdeményezésekkel a lehető legnagyobb mértékben járuljunk hozzá a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés megvalósításához, valamint az Európát érintő súlyos kihívások elleni sikeres fellépéshez.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az innovációban az állam legalább kétféle szerepet tölt be. Egyrészt pénzbeli támogatást nyújthat az innovációs szakemberek munkájának és az innováció gazdaságban érezhető hatásának az elősegítésére. Másrészt egy támogató jogszabályi környezetet alkothat, abból a célból, hogy az innovációs tevékenységeket, vállalkozásokat érintő korlátozásokat megszüntesse. Mindkét esetben kormányzati intézkedésekről van szó, amelyek az innovációs tevékenységek intenzitását növelik a gazdaságban.

Az Európai Unió eredeti céljának megfelelően a K+F költségek uniós átlaga a jelenlegi 2%-ról 2020-ra el kell, hogy érje a GDP 3%-át. Magyarország kutatás-fejlesztésre szánt kiadásai 2004 óta kismértékben nőttek és 2009-ben elérték a GDP-hez mért 1,15 %-ot. Magyarországnak kitűzött célja, hogy az ez irányú költségvetését GDP arányosan 1,8%-ra növelje a 2020-as évre, mindezt oly módon, hogy a vállalatok K+F kiadásiban vállalt állami részesedést jelentős mértékben kell növelni. Középtávú célkitűzésünk az, hogy az állam az évtized közepére a K+F-re fordított kiadásaiban mintegy másfél százalékos növekedést érjen el. További terve a kormánynak, hogy Magyarország teljesítménye az innovációs mutatószámokban elérje, vagy akár meghaladja az európai uniós átlagot.

A kormány K+F cél elérését támogató intézkedései a szakpolitika (kutatás-fejlesztés és innováció) és kapcsolódó támogatási rendszer átfogó felülvizsgálatát, új programok beindítását és a releváns intézményi és irányítási rendszer átalakítását, valamint a vonatkozó jogszabályi környezet fejlesztését irányozza elő.

Engedjék meg, hogy röviden ismertessem a legfontosabb kormányzati intézkedéseket és rendszertani változásokat, melyek segítenek elérni a kutatás és fejlesztés területén kitűzött céljainkat. Elsőként, a tudományos, technikai és innovációs intézmények szerkezeti átalakítását, ami 2010 második felében az új kormány döntésének köszönhetően létrejött Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács létrehozásával és a fejlesztéspolitika egységes intézményi rendszerének kialakításával kezdődött. Így a nemzeti innovációs rendszer hatékony kezelése hosszú távra lehetővé vált. A tudományos politikát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium fogalmazta meg; az innovációs politikát a Nemzetgazdasági Minisztérium, míg a végrehajtásáért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felel. Ezen politikák koordinálása a Nemzeti Kutatási, innovációs és Tudománypolitikai Tanács feladata.

Az átalakítás második részeként, a kutatás, fejlesztés és innováció (R+D+I) támogatási rendszerét változtattuk meg, megújítottuk a verseny feltételek. A gazdaság versenyképességének hangsúlyozása érdekében, az alkalmazkodó innováció és technológia áramlásának támogatása hosszabb távon serkenteni fogja az SME szektor eddig még kiaknázatlan R+D+I lehetőségeit. A kiegyensúlyozott növekedést előmozdítja a regionális R+D+I tevékenység támogatása, az együttműködés és hálózatépítés.

Az intézkedések harmadik fejezete, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció megújítása és az elképzelések kivitelezése által egy szabályozási háttér kerül kialakításra egy komplex támogatási rendszerrel együtt, amely által teljeskörűen kezelhetővé válik a támogatások különböző formája. Továbbá, a K+F+I folyamatok hatásosabb ellenőrzésére egységes monitoring és elemzőrendszert állítunk fel. A stratégia részeként kiemelt figyelmet fordítunk a kutatási infrastruktúra fejlesztés területére is, amely Magyarország nemzetközi R+D+I nagyprojektjeiben való sikeres részvételének teremti meg az alapjait. A stratégia megvalósítása 2020-ig tartó időtávra szól.

Az intézkedések negyedik részeként a Magyar Tudományos Akadémia Momentum Program célja, hogy országunk legkiemelkedőbb és legképzettebb szakembereit hozzásegítse ahhoz, hogy kutatómunkájukat itthon folytathassák és ehhez megfelelő anyagi eszközöket biztosítson számukra. Egy olyan környezet megalkotása szükséges, amely mind ösztönzőleg hat és pénzügyileg fenntartható ahhoz, hogy a magyar tehetségeket itthon tarthassuk.

Magyarország további célja, hogy gyümölcsöző tudományos együttműködést és szakmai párbeszédet kezdeményezzen a tudomány és technológia feltörekvő nagyhatalmaival, úgy, mint Brazíliával, Kínával, Indiával, Dél Koreával és Szingapúrral.

Végül, de nem utolsó sorban, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), mint az EU egyik testülete, melyet 2008 márciusában hoztak létre. Az EIT székhelye Budapesten van, a célja, hogy elősegítse az európai fent tartható növekedést és versenyképességet azzal, hogy megerősíti az innovációs teljesítményt és legfontosabb tényezőként megerősíti az Unió innovatív befolyását. Hogy ezt elérje, az EIT összhangot teremtett tudás és innovációs közösség közt. Ezek az együttműködő közösséget az EIT égisze alatt fogják biztosítani a feltételek az új generáció vállalkozóinak és innovátorainak felvirágzásához.

Mélyen Tisztelt Vendégek, Hölgyeim és Uraim!

A beszédem végén kérem engedjék meg, hogy egy olyan mondással éljek, amikre mi magyarok mindig büszkék vagyunk. Mi szeretjük úgy gondolni, hogy az EIT itt alakult Budapesten, legalábbis részben, visszaigazolva a nagyszerű történelmünket a kutatás és fejlesztés területén. Továbbá azt is szeretnénk hinni, hogy Magyarország tudással, tudománnyal és innovációval töltötte meg az Európai Uniós elnökségét ez év első felében.

Még sok munka áll előttünk, hogy elérjük a kitűzött céljainkat, fejlesszük az innovációs teljesítményünket, nemcsak végrehajtani a kutatás és fejlesztés költséges céljait az uniós előirányzatnak megfelelően, de azért is, hogy méltók legyünk a történelmünkre az innovációban.
Köszönöm, megtisztelő figyelmüket!

(kromany.hu)