Jubilál a légi felderítés: századik alkalommal szállt fel Afganisztánban az MH Tartományi és Újjáépítési Csoport Technikai Adatszerző Részlegének Skylark (Pacsirta) nevű, pilóta nélküli repülőgépe.

A Magyar Honvédség pilóta nélküli felderítő gépe (az izraeli ELBIT Systems által gyártott Skylark I-LE UAV, azaz Unmanned Aerial Vehicle) a MH Tartományi és Újjáépítési Csoport (HUN PRT) nyolcadik váltása óta vesz részt a különböző afganisztáni műveletekben. Az eltelt időszak elegendő tapasztalatot adott a részleg katonáinak a speciális terep- és időjárási viszonyok között végrehajtott repülési sajátosságok megismeréséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy november kilencedikén a tizenegyedik váltás részlege megünnepelhette az eszköz századik sikeres afganisztáni alkalmazását.

2010 óta megnőtt az igény a valós idejű légi felderítésekre. Az előző és a jelenlegi kontingensek esetében már egyértelműen elkülöníthetők a Magyar Honvédség UAV-jai, a Skylark nevű minijármű és a szövetségeseink által biztosított úgynevezett ISR-támogatás. Az ISR (Intelligence Surveillance and Reconaissance - Hírszerzés, Megfigyelés és Felderítés) mozaikszóval többek közt a felderítő képességgel (pl.: kamerával) rendelkező UAV-okat, valamint az „ember vezette” felderítő repülőgépeket jelölik.

Ezzel párhuzamosan az igények is megnőttek az UAV, valamint az ISR által szerzett információ, a „real time” képi anyagok iránt. A Skylark által készített videofelvétel ugyanis azonnal elérhetővé teszi az információt a hadműveleti részleg részére. A döntéshozók így egy jobb áttekintést kínáló nézőpontból is láthatják a műveleti helyszínt, a saját és a szövetséges erők mozgását. Emellett persze az sem elhanyagolható tényező, hogy mindez lehetőséget teremt az ellenséges tevékenység felfedésére is.

A Skylark afganisztáni alkalmazásának kezdeti szakaszában a repülésirányítók a tereppel és a helyszíni lehetőségekkel ismerkedtek meg. A PRT vezetésének és a kezelői állománynak ekkor a következő kérdésekre kellett válaszokat találnia: melyik műveleteknél van szükség a kisrepülőgép alkalmazására? Melyeknél felesleges és mely esetekben lehetetlen azt mini-UAV-al végrehajtani?

A bevetések sikerességét azok számának növekedése is jelzi, a PRT vezetése és a részlegek pedig egyre inkább megszokják és használják ezen eszközöket. Emellett érdekes tendencia, hogy a fokozott információigény ellenére folyamatosan csökkennek az ISR-kérések, hiszen a helyi viszonyokat és saját képességeiket jól ismerő hazai pilótanélküli eszköz kezelői a feladatok egyre nagyobb részét megoldják, jelentősen csökkentve a szövetséges támogatások szükségességét.

Hasonló folyamat figyelhető meg a támogatott műveleteknél is. A kezdeti, általános felderítő igények kiszolgálása, valamint az útvonal felderítés napjainkra számos egyéb feladattal egészült ki. A kezelői állomány jelenleg - kapacitásának megfelelő mértékben - a PRT szinte valamennyi műveletében részt vesz. A részleg egyre gyakrabban kerül alkalmazásra az FOB (Forward Operation Base – Előretolt Műveleti Bázis) feladatokra, a CIMIC-projektek biztosítására és az ellenséges tevékenység felderítésére – kiemelten a lesállások és a valószínűsíthető IED támadások felkutatására. Mindezek mellett alapfeladatok maradtak a saját erők előtti útvonal felderítések, a konvojok hatótávolságon belüli kisérései és a speciális, pilótanélküli felderítőgép nélkül nehezen, vagy csak részben végrehajtható feladatok.

Ez utóbbira jó példa az idén szeptemberi tüntetés Pol-e Khumriban, aminek gócpontja talajszinten megközelíthetetlen volt, mivel az oda vezető utakat kilométerekre lezárták. Mindezek ellenére az UAV segítségével az események, a tömeg mérete és reakciói élőben követhetőek voltak az OPS-on.

(kormany.hu, MH PRT Tecnikai Adatszerző Részleg)