Elnökségi felkészülése részeként – a Külügyminisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal központi kezdeményezéseihez kapcsolódva – a Honvédelmi Minisztérium ágazati képzési tervet dolgozott ki a minisztérium munkatársai számára.
Az elnökségi feladatokban közvetlenül érintett állományának felkészítése érdekében a Honvédelmi Minisztérium EU-elnökségi szemináriumsorozatot szervez, melynek célja, hogy magyar és külföldi szakértők által tartott szakmai előadások révén nyújtson az elnökségi munkában felhasználható ismereteket. A rendezvények alkalmat nyújtanak arra is, hogy az elnökségi munkában résztvevők találkozzanak egymással, és informálisan egyeztessenek a kapcsolódó témákban. A szemináriumsorozat házigazdája Nagy Zsolt, a HM Védelempolitikai Főosztály főosztályvezetője.
A sorozat nyitórendezvényét, amelyet 2010. február 18-án tartottunk, Bali József, a HM védelempolitikai szakállamtitkára nyitotta meg. A meghívott előadók dr. Szőke Péter, a Külügyminisztérium EU Elnökségi, Koordinációs és Jogi Főosztály osztályvezetője, valamint a spanyol és a belga elnökségnek a Külügyminisztériumba delegált összekötői, Juan Pablo García Andújar és Peter Lescouhier tartottak előadást.
A szeminárium témája a 2011. évi soros magyar EU-elnökség kontextusának, a spanyol- belga-magyar trió elnökségi programnak és együttműködésnek a megismerése volt. A szeminárium megnyitóbeszédét Bali József szakállamtitkár úr tartotta, aki beszédében a trió elnökségi munkára való felkészülés fontosságát hangsúlyozta, és kérte az elnökségi munkában résztvevő munkatársak aktív részvételét a szemináriumsorozaton. Szakállamtitkár úr beszédében kiemelte, hogy ez az esemény kiváló alkalmat jelent a HM számára a spanyol és belga partnerek eddigi tapasztalatainak megismerésére és azok alkalmazására a magyar felkészülésben; emellett rövid tájékoztatást adott a minisztérium EU-elnökségi felkészülésének feladatairól és a Lisszaboni Szerződés hatályba lépéséből adódó intézményi változásokról.
Szőke Péter osztályvezető előadásában összefoglalta a másfél éves trió program legfontosabb elemeit, valamint tájékoztatást nyújtott az Európai Tanács működéséről és a soros elnökség intézményéről, melyben kitért a lisszaboni szerződés miatt jelentkező kihívásokra, továbbá kiemelte a soros elnöki tisztség „szupranacionális” jellegét, vagyis azt, hogy hazánknak az Európai Unió egészét kell majd képviselnie, és ennek szellemében kell felkészülnünk a feladatokra. Juan Pablo García Andújar bemutatta a spanyol elnökségi programot, amelynek kidolgozását a kormány 2009 júliusára fejezte be, és novemberben véglegesítette. Fő kihívásoknak a lisszaboni szerződés gyakorlatba ültetését, a koppenhágai klímakonferencia nyomán jelentkező feladatok végrehajtását, az új Európai Parlament és Bizottság felállítását, valamint a gazdasági és pénzügyi válság következményeinek kezelését nevezte meg. A spanyol elnökség kiemelt szerepet szán az európai állampolgárság jelentésének kiteljesítésére, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőség kérdésére, amely mellett az összekötő szerint a spanyol miniszterelnök személyesen is elkötelezett. A spanyol elnökségi program a közös biztonság- és védelempolitika területén az Unió civil és katonai képességeinek fejlesztését, Európai Védelmi Ügynökség (EDA) szerepének erősítését, valamint a partnerekkel (ENSZ, NATO, EBESZ, Afrikai Unió) való szorosabb együttműködést kívánja előremozdítani.
Peter Lescouhier beszámolóját annak mérlegelésével kezdte, hogy milyen jelentőséggel bír egy soros elnöki tisztség, nemcsak az elnöklő ország, hanem bizonyos régiók számára is; megítélése szerint a magyar elnökség lendületet adhat a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának. Belgium 2010-ben már 12. alkalommal tölti be az elnöki posztot, ezért jól tudják, milyen fontos a koordináció és a kommunikáció, nemcsak kormányzati szinten, az egyes tárcák között, hanem a trió másik két országával is (az összekötő itt saját beosztására is utalt). Hangsúlyozta a lakosság tájékoztatásának fontosságát: folyamatosan jelen kell lenni a sajtóban, az interneten, hogy pontosan nyomon követhető legyen az elvégzett munka. A belga elnökségi prioritásokat 2010 májusában véglegesítik; a programot június 15-ig kell elfogadnia a parlamentnek, erre törvény is kötelezi a kormányt. Jelezte, hogy a sikeres elnökség kulcsa a szabályok és eljárásrendek betartása, az EU intézményei által indított kezdeményezések továbbvitele. Az elnökségi feladatok koordinációját a belga külügyminisztériumban az Európai Ügyek és Koordináció Főigazgatósága végzi, ahol egy, a logisztikáért és költségvetési ügyekért felelős csapatot állítottak fel. Peter Lescouhier szerint Belgium kb. 100 millió eurót fordít az elnökséggel kapcsolatos feladatokra. A soros elnökségre vonatkozó hasonlata szerint az elnöklő országnak egyfajta „GPS-ként” működik, azaz nem megszabja, inkább javasolja az irányt az Uniónak. Tájékoztatást adott arról, hogy az elnökségi összekötők feladata a KÜM-ben az EU elnökségi feladatok koordinációjáért felelős „fókuszpont” (dr. Müller Adrien főosztályvezető, KÜM EU Elnökségi, Koordinációs és Jogi Főosztály) munkájának segítése a belga elnökségi előkészületekről szóló információk közvetítése, valamint a felek együttműködésének segítése révén. Jelezte, hogy szükség szerint a tárcák és más kormányzati szervek munkáját is támogatják.
Az előadások végén feltett kérdések nyomán még szó esett az elnökség bevándorlással kapcsolatos elképzeléseiről, a bel- és igazságügyi uniós együttműködésnek a következő évekre keretet adó Stockholmi Programról, a Duna-stratégiáról, valamint a belga elnökségi tapasztalatokról.
(HM Sajtóiroda)
