Az MH Tartományi Újjáépítési Csoport tábora egy kis Magyarország Baglán tartomány fővárosában Puli-Humriban. Fókuszban a híradósok, avagy egy katonai tábor mindennapjai, második rész.

Mindennapi életünkben már elképzelni sem tudnánk, milyen lenne az élet a különböző kommunikációval kapcsolatos technikai eszközök nélkül, mint például számítógépek vagy mobiltelefonok. Egy katona számára pedig, aki a hazájától több ezer kilométernyi távolságra teljesít szolgálatot, különösen fontos, hogy megfelelően tudja tartani a kapcsolatot a családjával, szeretteivel. Többek közt ehhez is hozzájárul az a hét fő, akik a híradó részlegben dolgoznak és bár létszámban kevesebben vannak, feladataik mit sem csökkentek az előző időszakokhoz képest.

Minden parancsnok rémálma, hogy elveszíti a kapcsolatot a feladatban lévő csapatokkal. Ez hadműveleti területen élet-halál kérdése. Hiszen minden pillanatban tudnia kell, hol járnak, mit csinálnak, mi történik velük, körülöttük. Szükségük van-e segítségre, vagy parancsnoki döntésre a feladatuk biztonságos végrehajtásához. Ahogy a kis csapat fogalmaz: bár a munkánk nem látványos, de hiányát mindenki megérezné. Igaz is, hiszen nélkülük nem lenne híradás biztosítása sem a műveleti területen velünk együtt szolgáló nemzetközi erőkkel vagy Magyarországra az elöljáróink felé, de ők gondoskodnak, hogy az úton lévő konvojok kommunikálni tudjanak egymással és a műveletet irányító központtal.

Mindezekhez jól és megfelelően működő híradó eszközökre van szükség, melyeknek karbantartása és javítása is rájuk hárul. Ami sokszor nem könnyű feladat, hiszen Afganisztánban az időjárási körülmények, valamint a nagy mennyiségű por erősen rongálja a technikát.

A részleg egyetlen informatikusát is sokan keresik fel meghibásodott számítógépeikkel, hogy legalább a legszükségesebb információkat, vagy akár egy képet a családról megmentsen. A táborlakók nem maradnak le a hazai vagy a világ híreiről sem: a részlegvezető szívén viseli, hogy egy magyar táborban magyar rádió hangja zengjen, hiszen már harminc éve amatőr rádiózik.

Munkájuk nélkülözhetetlen, egymást váltva tizenkét órás szolgálatban nem hagyják, hogy a kapcsolat megszakadjon, az éterben vannak.

(MH PRT PAO)