A magyar EU-elnökségre való felkészülés ágazati képzése keretében a Honvédelmi Minisztérium június 30-án ötödik alkalommal rendezett elnökségi szemináriumot.

A rendezvényen a HM Védelempolitikai Főosztály Műveleti Osztályának vezetője, dr. Tomolya János mérnök ezredes és a Műveleti Osztály munkatársa, Nyulász Viktória az Afrikában zajló EU-műveletekről, illetve a konfliktusok okairól tartott előadást.

A szemináriumot megnyitva Szöllősi Antal ezredes, a Védelempolitikai Főosztály főosztályvezető-helyettese az EU-elnökségi felkészülés kapcsán kiemelte, hogy Váradi Virág Szonja, a Védelempolitikai Főosztály munkatársa 2010. július 1-jétől a belga védelmi minisztériumban dolgozik elnökségi összekötőként. Munkájával segíti az együttműködést a két minisztérium között, illetve belgiumi tartózkodása alatt Magyarország számára fontos és nélkülözhetetlen tapasztalatokat szerez a sikeres elnökség levezényléséhez.

Nyulász Viktória áttekintést adott a már lezajlott és jelenleg is folyó afrikai EU-műveletekről. Az EU műveletei kapcsán megjegyezte, hogy mindegyik más mandátummal, feladattal és megbízatással rendelkezik. Általánosságban elmondható, hogy az EU-nak aktívabb válságkezelési gyakorlatot kell kialakítania, valamint azt, hogy Magyarország kis létszámú erőkkel vesz részt a műveletekben.

A legutóbb indított EUTM Somalia művelet kapcsán elmondta, hogy Szomáliában nincs hagyományos értelemben vett államszervezet, az ország bukott állam kategóriába tartozik. A nemzetközileg elismert átmeneti szövetségi kormány próbál fenntartani egy hadsereget; ennek felkészítése céljából indult az EU első kiképző missziója a szomáliai biztonsági erők kiképzésére. Az EU két félév alatt 1000 főt kíván felkészíteni az általános tiszthelyettes-képzés keretében, ezzel járulva hozzá az átmeneti kormány számára tervezett 30 000 fős szárazföldi és 5000 fős tengeri haderő kiállításához. A kiképzés nem Szomáliában, hanem Ugandában folyik. A képzés megkezdődött, az ütemterv tarthatónak tűnik, még akkor is, ha a képzési infrastruktúra kiépítésében vannak is csúszások.

Tomolya János az afrikai válságok, konfliktusok kialakulásának okait elemezte. Afrikát sújtja a szegénység és a gyarmati múlt miatti elmaradottság, viszont rendkívül gazdag ásványkincsekben; a nagyhatalmak ezekért folyó rivalizálása régóta jellemzi a kontinenst. Míg a szegénységi mutatók javultak az ázsiai országokban, a Szaharától délre fekvő területeken nem javult a helyzet, az afrikaiak 50%-a kevesebb, mint napi 1 dollárból él. A világ tíz legszegényebb országából kilenc Afrikában található. Afrikában a leggyorsabb a népességnövekedés, ezért nagyon fiatal a népesség, itt a legmagasabb a 25 éven aluli lakosok aránya (71%). A gyarmati múlt hagyatéka, hogy a ma már független államok gazdasági függőségben élnek, különböző „védelmi szerződéseket” kötnek Afrikán kívüli országokkal (pl. az Egyesült Államokkal, Franciaországgal), amelyek így katonai erővel rendelkeznek a kontinensen.

Tomolya János külön kitért a darfúri helyzetre, a válságot kiváltó etnikai és gazdasági okokra. A Szudán északi részén élő muszlim lakosság és a déli területen élő fekete népesség közötti harcok etnikai tisztogatásokhoz vezettek. Az etnikai ellentét mellett a konfliktus fontos kiváltó oka az volt, hogy a déli területeken találhatók a kőolajlelőhelyek, míg az északi részen vannak a finomítók. Az összecsapások nyomán elmenekült csoportok helyzete nem megoldott, átmeneti táborokban helyezik el őket. A szomszédos országokba átszökött menekültek kérdését már a szomszédok sem bírják kezelni.

Afrika ásványkincs-készlete lenyűgöző nagyságú, és rendkívül értékes a XXI. században. A kontinens gazdag platinában, aranyban, gyémántban, kobaltban, foszfátban és még számos más ásványkincsben. Nagy kőolajkészlettel rendelkezik, és ami különösen fontos, ennek nagy része még nincs feltárva, emiatt az olajfüggőséggel szembenéző Egyesült Államoknak és Kínának is kifejezetten értékes terület.

Az előadó egy másik súlyos problémára, a vízhiányra is felhívta a figyelmet. Afrikában jelenleg is katasztrofális a vízellátottság, de ez a jövőben még romolhat. Potenciális konfliktusforrás lehet a Nílus: Etiópia vízműveket, vízgyűjtőket épített, amelyek miatt Szudánba és Egyiptomba egyre kevesebb víz jut el. Ez a későbbiekben az említett országok fegyveres konfliktusához is vezethet.

Tomolya ezredes kitért a Kongói Demokratikus Köztársasággal kapcsolatos problémákra is. Az országot feldarabolták a beáramló ugandai és ruandai támogatású lázadók, mára azonban újra a központi kormány vette át a vezetést. A KDK-t a nagy szegénység, az alacsony infrastruktúra és a gazdag ásványkincs-készletek jellemzik.

A Global Peace Index szerint hét olyan ország van Afrikában, ahol a válságmutatók a kritikus határon vannak, ezek: Szomália, Szudán, Csád, Közép-afrikai Köztársaság, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Zimbabwe. Külön kiemelendő, hogy a hét ország mindegyikében 2010-ben vagy 2011-ben választások lesznek.

A Magyar Honvédséget érintő várható haderőigényt a Műveleti Koncepció adta kereteken belül lehet tervezni. Önálló erőként, önálló felelősségi körzetben, maximum egy századnyi erő vehet részt afrikai műveletben, illetve egyéb kiegészítő egységként pl.: „force protection” 1-2 szakasz; víztisztító, egészségügyi alegység; speciális erők; felderítő alegység. Az elnökségi tartalék erő 50 fős, az alkalmazásához miniszteri feladatszabás szükséges.