Az afganisztáni katonai jelenlét Magyarország és a Magyar Honvédség számára is nemzeti önérdek – hangsúlyozta Siklósi Péter. A Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára Afganisztán jövőjéről tartott előadást Budapesten, a Magyar Külügyi Intézetben.
Az eseményt ezen a héten - december 15-én – tartották, amelyen a Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára és Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartott előadást.
Siklósi Péter hangsúlyozta: az afgán katonai és rendőri erők reagáló képessége látványosan növekszik, a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (International Security Assistance Force; ISAF) a kőkemény helyi télben sem enyhíti a tálibokra nehezedő nyomást. Siklósi Péter részletesen beszélt az Afganisztánban szolgáló magyar katonák tevékenységéről és feladataik várható jövőbeli alakulásáról, kihangsúlyozva a baghlani PRT munkáját. A magyar PRT további sorsával kapcsolatban a helyettes államtitkár leszögezte: döntés egyelőre nem született, de az átadás-átvétel valószínűleg nem a közeljövőben lesz majd, vagyis vélhetően még 2013-ban is csak a kevésbé megközelíthető, egyébként is békésnek számító baghlani területeken történik majd meg. A legfontosabb baghlani régiók átadása esetében jelenleg valószínűbbnek tűnik a 2014-es dátum.
A többi magyar egység szerepét illetően Siklósi Péter elmondta: az Magyar Honvédség Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoport (MH OMLT) által kiképzett kandak (afgán zászlóalj) felkészültsége már most is jó, csaknem önállónak számít. Még nem született döntés arról, hogy a teljes önállóság elérése után váltja-e más alakulat az OMLT-t. A logisztikai mentortevékenységgel, illetve helikopteres kiképzéssel foglalkozó egységek szerepvállalásának mértéke a nemzetközi jelenléttel párhuzamosan alakul majd. A Mi-35-ös kiképzők missziója eredetileg is 2012. április 1-ig szólt, az utolsó kijelölt váltás még az év vége előtt kiutazik majd Afganisztánba. Konkrét döntés azonban még itt sem született arról, mi várható április 1-je után. Az azonban már biztos, hogy Magyarország a megtisztelő felkérés ellenére sem vállalja egy évre a Kabuli Nemzetközi Repülőtér (KAIA) vezető nemzetének szerepét; a döntés pénzügyi okokra vezethető vissza.
Siklósi Péter kiemelte: habár bizonyos hazai sajtóhírekben az jelent meg, hogy ez a feladatvállalás a legolcsóbb afganisztáni misszió, mindez nem igaz; egy főre vetítve éppen a legköltségigényesebb szerepről beszélünk. Ennek fő oka, hogy a feladatok szinte kizárólag magasan képzett tiszteket igényelnek. Leszögezte: 2014 után Afganisztánban a nemzetközi katonai jelenlét valószínűleg radikálisan kisebb lesz, és kizárólag kiképzésre, mentorálásra korlátozódik majd. Mint fogalmazott, az afganisztáni katonai jelenlét Magyarország és a Magyar Honvédség számára is nemzeti önérdek, amely a stabilizációs célok mellett abból a szempontból is kulcsfontosságú, hogy az itt tapasztalatot szerzett katonák felbecsülhetetlen jelentőségű ismeretekkel gazdagodnak: ezek nagyban hozzájárulnak alkotmányos feladataik magas színvonalú ellátásához is.
Sztáray Péter, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára leszögezte: Magyarország a kezdetektől fogva részt vesz a folyamatokban, mára pedig egyértelműen a nemzetközi közösség egyik legkomolyabb mértékben hozzájáruló országa lett. Hozzájárulásunk ráadásul sok lábon áll, és e tevékenységet partnereink is messzemenően elismerik. Hozzátette: a problémát jelenleg az jelenti, hogy Afganisztán egyelőre nem képes a kezébe venni saját sorsát.
(Zrínyi Média)
