A szeptember 28-án, Athienouban megtartott kontingens parancsnoki átadás-átvételi ünnepségen a leköszönő parancsnok, Kovács Imre alezredes beszédében megköszönte a katonák átlagon felüli teljesítményét. Üdvözölte ugyanakkor azt a hetvenhét magyar katonát - köztük Lukács Péter mérnök alezredest, a kontingens parancsnokát -, akik a következő egy évben szolgálnak majd Cipruson.

A Magyar Honvédség ciprusi missziójának legutóbbi váltása 2010 szeptemberében kezdte meg munkáját a műveleti területen. A kiérkező állományt akkor, a váltást szállító repülőgépen lehetett utoljára együtt látni, mivel feladatukat külszolgálatuk tizenkét hónapja során négy különböző helyen, többnyire többnemzetiségű egységekbe osztva végezték.

A magyar kontingens nagy része az úgynevezett „Ütköző Zóna” (Buffer Zone) 4. szektorához tartozik, amelyet a Famagusta városba települt közös szlovák-magyar szektorparancsnokság irányít. Ebbe a csoportba a famagusta-i törzs, az 1. szakasz, valamint az katonai összekötő csoportok magyar tiszti, tiszthelyeseti és legénységi állománya tartozik.

A magyar katonák második nagy csoportja az ENSZ Békefenntartó Missziójának nicosiai főhadiszállásán (UNFICYP HQ) végzi munkáját. Egyik alegységük a főhadiszállás őrzés-védelmét látja el, valamit ők alkotják a misszió parancsnokának (Force Commander) közvetlen műveleti tartalékát ellátó, úgynevezett Mobilie Force Reserve alegységet is. Ugyanebbe a csoportba tartoznak a klasszikus katonai rendőri feladatokat végző Force Military Police Unit (FMPU) magyar katonái is. A kontingens harmadik része a Nicosiában szolgáló törzstiszti csoport, amely öt tisztből és egy zászlósból áll. Ők hadműveleti, egészségügyi, logisztikai, és személyügyi tervező feladatokat látnak el.

Az ENSZ több mint negyvenhét éve tartja fent békefenntartó misszióját a két részre osztott szigeten, amelynek jövője mindig csak félévekre látható előre. Köszönhetően ez annak, hogy a világszervezet közgyűlése egyszerre maximum féléves mandátumot szavaz meg.

A szektorparancsnok alárendeltségébe tartozó szlovák-magyar század első szakasza Athienou faluban települ. Az alegységben szolgáló harminchét magyar katona járőrözési és logisztikai biztosítási feladatokat végez. Nekik már a szolnoki, öt hétig tartó felkészülés során, illetve a kiérkezést követő két hétben nagyon pontosan meg kell ismerniük a zónát. Ez azért szükséges, mert csak így tudták megállapítani, hogy történt-e behatolás a tiltott területre, vagy olyan esemény, amelyet ENSZ tilt.

Az első szakasz magyar katonáinak feladata - annak ellenére, hogy a ciprusi missziót leginkább a „gyakorló” jelzővel szokták illetni - nem volt teljesen veszélytelen, hiszen gyakran előfordultak rendkívüli esetek, s a nyári időszakban nem egyszer kellett az avartüzek oltásában közreműködniük.

A mindennapi feladatok mellett a magyar katonák az elmúlt egy évben közreműködtek az ENSZ líbiai missziójának Ciprusra történő evakuációjában, segítették az első szakasz állományába érkező szerb békefenntartó raj misszióba történő integrálásában.

(kormany.hu; Kovács Imre alezredes)