A magyar EU-elnökségre való felkészülés ágazati képzése keretében a Honvédelmi Minisztérium 2010. április 28-án immár harmadik alkalommal rendezett elnökségi szemináriumot.

A rendezvényen neves szakértők fejtették ki véleményüket a magyar nemzeti érdek és a leendő magyar EU-elnökség kapcsolatáról. Nagy Zsolt, a HM Védelempolitikai Főosztály főosztály-vezetőjének bevezetője után

Gazdag Ferenc, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Biztonság- és Védelempolitikai Tanszék tanszékvezetője az EU-val kapcsolatos stratégiai kérdésekről tartott előadást. Tálas Péter, a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője regionális megközelítésben vázolt fel néhány problémát, végül Rácz András, a ZMNE SVKI tudományos munkatársa a magyar EU-elnökség idején a posztszovjet térségben várható konfliktusokat vázolta. Gazdag Ferenc rávilágított arra, hogy egy soros elnökség sikerességét alapvetően befolyásolja, hogy az EU-n belüli integráció iránya merre halad, valamint az, hogy a soros elnöknek milyen aspirációi vannak az elnökségével kapcsolatban, és ez a két irány mennyire esik egybe. Ezekkel a tényezőkkel számolva lehet bizonyos specifikus magyar érdekeket azonosítani és bevinni az EU fejlődésébe. Hazánk EU-elnökségéről elmondható, hogy egy olyan helyzetben lépünk majd a porondra, amikor a gazdasági válság miatt pánikhangulat van. Elnökségünk idejére a görög probléma könnyen továbbgyűrűzhet Portugáliára, Spanyolországra és Írországra is. Emellett a jelenlegi spanyol-belga-magyar trió egy olyan kritikus időpontban elnökli az Európai Uniót, amikor a Lisszaboni Szerződés miatt egy változó intézményrendszerrel kell együtt dolgozni, ahol új intézmények és folyamatok alakulnak ki és formálódnak folyamatosan. Mindez megnehezíti azt, hogy az Unió időben képes legyen döntéseket hozni egy számára romló nemzetközi környezetben.

Tálas Péter először azt igyekezett tisztázni, hogy mikor lehet sikeres Magyarország uniós elnöksége. Erre röviden az volt a szakértő válasza, hogy a magyar elnökségnek problémamentesnek kell lennie, és el kell kerülnie, hogy a cseh elnökséghez hasonló helyzet alakuljon ki, vagy, hogy az elnökség alatt a magyar belpolitikai életet nagy botrányok zavarják meg. Továbbá siker lenne, ha bebizonyosodna, hogy a magyar államigazgatás egy európai szinten működni képes apparátus. Mindezek mellett el kell fogadnunk, hogy nem mi fogjuk a nagy kérdéseket eldönteni, és ha ezzel tisztában vagyunk, kevésbé kerülhetünk kellemetlen szituációkba. Sikereket érhetünk el azzal is, ha Magyarország az elnökség alatt igyekszik egy kicsit távolabb látni a többi tagállamnál, és az adminisztráció adott szegmensei a saját napirendi pontjain túlmutató ötletekkel állnak elő.

Viszont nem elég „csak” jól teljesíteni, ezt jól is kell prezentálni. Tehát azoknak, akik eljönnek Magyarországra, úgy kell hazamenniük, hogy érezzék: Magyarország mindent megtett az ügyek előremozdítása érdekében. Itt nem szabad megfeledkezni a média képviselőiről sem, hiszen nem mindegy, hogy mit fognak közvetíteni az itt történtekről.

Tálas Péter szerint, ha vannak specifikusan megfogalmazott érdekeink, amiket az EU-ba szeretnénk „feltölteni”, akkor azokat először célszerű regionális köntösbe csomagolni, amire nagyon jó példa a Duna-stratégia. Így ha kellőképpen magabiztosak vagyunk, akkor gesztusokat tehetünk régiós partnereink felé, ha önmagunk helyett az egész régiót képviseljük az elnökség alatt. Ez azért is lenne nagyon fontos, mert a gazdasági válság miatt régiónk periferizálódik az Unión belül.

Több olyan, a régiónk és az EU egészét érintő esemény is lesz elnökségünk alatt, amelyekre fokozottan érdemes lesz odafigyelni. Egyrészt Horvátország az utolsó lépeseket fogja megtenni az EU-csatlakozáshoz szükséges tárgyalások keretében, és nagyon fontos, hogy mit gondolnak majd Horvátországban a magyarok szerepéről ebben a folyamatban. Másrészt meghatározó kérdés, hogy végül megvalósul-e Románia és Bulgária Schengeni övezethez való csatlakozása. Mindezek mellett az EU költségvetési vitája már előrehaladott állapotban lesz, valamint lejár a lisszaboni stratégia is, és elképzelhető egy energia- vagy klímacsomag. Mindezek kezeléséhez rendkívül rugalmasnak, felkészültnek és kompromisszum-késznek kell lennünk, mivel ezek a tulajdonságok megléte vagy hiánya fogja a Magyarországról alkotott képet meghatározni.

Rácz András szerint az elnökségünk alatt nem várható éles külpolitikai probléma Oroszország és az EU között. Ennek egyrészt az az oka, hogy Moszkvának már nincsenek területi ambíciói (azokat „megoldotta” a grúziai háborúban), nincsenek fölös erőforrásai agresszív külpolitikára, mivel azokat belpolitikai (kaukázusi) problémák kötik le, valamint elkezdődött az elnöki posztért folyó harc. Mindemellett a posztszovjet térségben 95%-ban az EU-nak és Magyarországnak megegyeznek az érdekei, és ezért kis országként az az érdekünk, hogy egy egységes, erős EU tárgyaljon Oroszországgal a különböző kérdésekben, ezért - Rácz András véleménye szerint – „hagyni kell a főképviselőt dolgozni”.

Annak ellenére, hogy a kutató Oroszország és az EU között nem látja a jövő év első félévére élesebb konfliktus lehetőségét, felhívta a figyelmet arra, hogy a posztszovjet térségben több potenciális probléma alakulhat ki, amelyekre Magyarországnak fel kell készülnie, pl. a jelenleg örmény fennhatóság alatt lévő Karabah ügyében. Nyugtalanító tény, hogy Azerbajdzsán az elmúlt években nagyon jelentősen növelte védelmi költségvetését, és klasszikusan támadó jellegű fejlesztéseket hajt végre fegyveres erőiben.

A másik fontos problémát Fehéroroszország esete jelentheti, ahol jövőre választásokat tartanak. Már a 2006-os elnökválasztáson is nagyon komoly tüntetések voltak a fennálló autoriter rezsim ellen; szinte biztos, hogy most is lesznek hasonló megmozdulások, mivel az ország az államcsőd szélén áll, és egyre nagyobb a lakosság körében az elégedetlenség. Rácz András végül kitért Magyarország energiabiztonságának kérdésére, tekintettel hazánk függésére az orosz gáztól és az ukrán tranzittól. Itt a szakértő arra mutatott rá, hogy a gázszállítás területén Magyarországnak lenne lehetősége regionális szinten érdeket érvényesítenie, és nagy valószínűséggel támogatásra is találnánk erre vonatkozóan.

(HM Sajtóiroda)