A nemzetet egyre szorosabban kell összekötni a Magyar Honvédséggel, a haderőnek a maga területén ki kell vennie a részét a nemzet életének megújításából. A változás kulcseleme az értékek újrafelfedezése és a mindennapi életben történő gyakorlati alkalmazása - hangsúlyozta Márki Gábor. A Honvédelmi Minisztérium védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkára a NATO beszállítói konferenciát nyitotta meg május 10-én, Velencén.
Márki Gábor beszédében leszögezte: újra kell építenünk az egykor szebb napokat látott és az ország gazdaságát nagyon komolyan szolgáló hadiiparunkat. Régen ez nemcsak munkahelyeket tartott fenn, nemcsak a nemzeti össztermék növeléséhez járult hozzá jelentős összegekkel, hanem segítette az új technológiák meghonosítását is. „El kell érnünk, hogy amit hazai bázison meg lehet - és meg is kell - termelni, azt le is tudjuk gyártani. El kell érnünk, hogy magyar munkások készítette, magyar termékekkel helyet találjunk a világpiacon, ahol – különösen a hadiipar területén - nagyon komoly verseny folyik” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.
Márki Gábor szerint a Magyar Honvédség fegyverzete, járműparkja és felszerelése sok területen megújításra szorul. „Van politikai akarat és szándék arra, hogy ezt a megújítási folyamatot hazai bázison hajtsuk végre. Kiemelte: tavaly tizenegy gazdálkodó szervezet nyújtott be „NATO Beszállításra Alkalmas” határozat megszerzése érdekében pályázatot, ebből kilenc cég teljesítette az előírt követelményeket. A helyettes államtitkár szerint ez stagnáló tendenciának felel meg. Az idei évre vonatkozó eddigi adatok alapján hat magyarországi cég jelentkezett összesen kilenc tenderre. Hozzátette: a mostani konferencia alapvető célja a szerteágazó lehetőségek bemutatásával fokozni a „NATO beszállítói” címmel rendelkező gazdasági társaságok pályázati kedvét, valamint az aktuális információk átadásával növelni a magyarországi cégek hazai, és nemzetközi pályázati képességét. „A mostani konferencia nem titkolt szándéka, hogy eloszlassuk azt a többek által gyakran hangoztatott véleményt, amely szerint hazai cégeknek nincs esélyük NATO- tendereken való sikeres részvételre” – fogalmazott a védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár.
1999-ben hazánk is csatlakozott a NATO védelmi rendszer fejlesztését szolgáló, alapvetően a katonai infrastrukturális területek fejlesztésére és a kialakított képességek megtartására irányuló NATO Biztonsági Beruházási Programhoz és ezzel megnyílt a lehetőség a hazai bejegyzésű gazdálkodó szervezetek számára, hogy pályázóként részt vegyenek a NATO beszerző szervezeteinek és tagországainak nemzetközi tendereljárásaiban.
A NATO nemzetközi tendereztetési eljárásának értelmében csak olyan gazdálkodó szervezet vehet részt NATO által finanszírozott beszerzésben, amely részére az adott tagállam „részvételi jogosultsági tanúsítványt” állít ki. Magyarország azért dolgozta ki a jelenleg is ismert előminősítési rendszerét, hogy ennek a követelménynek megfeleljen.
Az előminősítési rendszerrel kapcsolatos napi operatív munkát a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal végzi, napi kapcsolatot tartva a NATO „Beszállításra Alkalmas” határozattal rendelkező cégekkel.
(HM Sajtóiroda; Zrínyi Média)
