Az európai történelemben és gondolkodásban a magyar-francia kapcsolatok Szent Mártontól Nicolas Sarkozyig (volt államfőig) nagyon szorosak voltak, amelyeket szeretnénk ezzel a kiadvánnyal tovább fejleszteni - mondta az MTI-nek csütörtök este Párizsban Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Revue Historique des Armées című hadtörténeti folyóirat Magyarországgal foglalkozó különszámának ünnepélyes bemutatóján.
A francia védelmi tárca 1945 óta megjelenő tudományos folyóiratának az első világháború kitörésének százéves évfordulója alkalmából megjelent France-Hongrie nevű 145 oldalas, 15 tanulmányt tartalmazó kiadványát az úgynevezett francia védelmi történeti szolgálathoz tartozó, Párizshoz közeli Vincennes-i kastélyban mutatták be.
Vargha Tamás, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság tagjaként az MTI-nek elmondta, hogy az évforduló keretében több közös rendezvényt is szervez a két ország.
Egyebek között a magyar hadsereg katonái is felvonulnak majd a július 14-i francia nemzeti ünnepen, a hagyományos katonai díszszemlén, s a tervek között szerepel egy emlékhely felállítása az elesett magyar katonák emlékére a verduni csatamezőn, valamint Magyarországon egy központi emlékmű felállítása is. A magyarországi rendezvények közül kiemelte még a hadtörténeti múzeumban létrehozandó állandó kiállítást, valamint a Lajta monitor nevű egykori hadihajó felállítását a Parlament előtti rakpartnál.
Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a kiadvány kapcsán elmondta, hogy a különszám kiváló példája a francia partnerszervezettel 2007 óta érvényben lévő és jelenleg megújítás alatt álló hadtörténeti együttműködésnek, amelynek keretében a két ország rendszeresen szervez konferenciákat, kiállításokat, valamint közös kiadványokat hoz létre.
A Revue Historique des Armées című hadtörténeti folyóirat France-Hongrie különszáma a magyar hadtörténet olyan korszakait mutatja be, amelyeknek francia kötődése van. Kovács Vilmos kiemelte a Rákóczi-féle emigrációval Franciaországba érkezett magyar katonák tevékenységéről, a napóleoni hadsereg magyarországi hadjáratáról, nevezetesen a 1809-es győri csatáról, az Osztrák-Magyra Monarchia hadseregének első világháborús szerepléseiről szóló tanulmányokat, illetve a huszáregyenruha és a magyar katonai egyenruhák jelképrendszerét bemutató cikket.
Catherine Horel történész, az áttekintő nyitótanulmány szerzője elmondta, hogy a középkor dicsőséges időszak volt a két ország kapcsolatában, miután a két birodalom egyenrangú partner volt, a kulturális, gazdasági és diplomáciai kapcsolatok is virágzónak bizonyultak. Amikor viszont Magyarország a török megszállás miatt letűnt Franciaország számára Európa térképéről, a kapcsolat megváltozott, Magyarország eszközzé válik a francia külpolitikában a Habsburg-birodalommal szemben és Németország gyengítésére, s ez egészen az első világháborúig eltartott.
A történész szerint ugyanakkor a diplomáciai kapcsolatok folyamatosak voltak a történelem során, de abban voltak nagy választóvonalak, mint például az 1848-49-es szabadságharc és az 1956-as forradalom, amelyek Magyarország számárra tragikus időszakok, de ekkoriban Franciaországban sokat foglalkoztak a magyarországi eseményekkel.
A magyar különszám megjelenése alkalmából a Vincennes-i kastélyban honvédségi egyenruhákból és hagyományőrző ruhákból nyílt kiállítás a veszprémi Méretes Szabó Kft. kínálatából.
(MTI)
